vega kategória bejegyzései

Diópesto

Közzétéve Szerző:
Válasz

dios_pesto

Kicsit szokatlan pesto, hiszen zöld alig akad benne, a dió uralja az egészet. Viszont rendkívül finom volt frissen kisült hagymás kenyérrel, Philadelphiával felturbózva szendvicskrémnek, vagy tejszínnel és kéksajttal tésztára.

Eredetileg kakukkfű kellett volna bele, ehelyett petrezselyem került hozzá – nekem az sokkal jobban harmonizált most a dióval (meg kakukkfű különben sem volt itthon)

Dió-pesto

1 jó nagy bögrényi dió,  szárazon megpirítva

kb. 5 dkg reszelt parmezán

1 gerezd fokhagyma

só, bors

3-4 olajban eltett aszalt paradicsom

jó minőségű olívaolaj

1 ek dióolaj

néhány csepp balzsamecet

egy fél csokor petrezselyem

Az összes hozzávalót az aprítóba zúdítottam és néhány gombnyomással már kész is volt a pesto. Én szeretem darabosan-rusztikusan, de persze egészen krémesre is lehet dolgozni

Gyors brokkolileves napraforgómaggal

Közzétéve Szerző:
Válasz

brokkolileves

Nálam abból lehet észrevenni, hogy eljött a fázós időszak, hogy egyre több levest főzök. De gondolom ezzel más is így van, nem?

Előkerülnek a hagyományos húslevesek, gulyások, de egyre nagyobb tért nyernek a gyors zöldséglevesek, krémlevesek. Mivel a modoros blog óta tudjuk, hogy egy igazi gasztroblogger nem alhat nyugodtan, ha nincs kellő mennyiségű alaplé a mélyhűtőben – persze én is feltöltöttem a készleteket.

Jelen brokkolileves tényleg félóra alatt kész van, és kivételesen nem használtam kedvenc merülőmixer barátomat, hanem az aprítóban szinte “morzsásra” tört brokkolit csak éppen átforraltam a levesben.

Brokkolileves

1 kisebb fej brokkoli

1 fej hagyma

3-4 gerezd fokhagym

1 nagy marék hámozott napraforgómag, enyhén megpirítva

2 ek olívaolaj

1 ek liszt

1 liter alaplé

2 dl tejszín

só, bors

A megpirított magot és a hagymákat aprítógépbe téve pürésítettem. Az olívaolajat megmelegítettem, majd a hagymás krémet átpirítottam rajta. Mikor már erősen illatozott, megszórtam a liszttel, jól elkevertem benne és felöntöttem az alaplével.

Félórát kislángon főztem. Közben a brokkolit rózsáira szedtem, lemostam, majd az aprítóval ezt is  “morzsásra” daráltam. Beleszórtam az alaplébe és még 15 percet adatm neki. A végén sóztam, borsoztam és a tejszínnel még egyszer felforraltam.

Innen ötleteltem.

Teljesen begőzöltem!

Közzétéve Szerző:
Válasz

 

colcannonNe aggódjatok, csak elkapott a gőzölési/párolási láz és a lehetőségek, amit a Tefal VitaCuisine gépe nyújt. Gőzöltem már benne lazacot és zöldségeket, de roppant “egészséges” csokoládéfelfújtat (puddingot) is.

Régóta a listámon szerepel már az írek tradicionális ‘colcannon‘-ja, azaz (kel)káposztás krumplipüréje. És ha már a csíkokra vágott kelt úgyis a párolóban terveztem elkészíteni, gondoltam a krumplit is mellédobom. Legnagyobb meglepetésemre 25 perc alatt a krumpli is tökéletese puhára főtt/párolódott benne, már csak össze kellett az alkatrészeket keverni.

Persze ír étel lévén több babona is kapcsolódik ehhez a látszólag egyszerű ételhez.

Régen a hajadon lányok Mindenszentek estéjén  néhány kanál colcannont tettek a harisnyájukba, s a bejárati ajtó kilincsére akasztották. Aki először jött be azon az ajtón, az lett a jövendőbelijük. A dolog higiéniai vonzatáról most nem kívánnék szót ejteni….

A másik idevágó hagyomány szintén a férjkereséssel kapcsolatos: a falubéli hajadonoknak egy kupac káposztából bekötött szemmel kellett választani, s a káposzta gyökere adott némi támpontot a leendő férjjel kapcsolatban: mennyire tömzsi, hosszú, szőrös, stb. Itt némi erotikus felhangot is felfedezni vélek, de hát rossz az, aki rosszra gondol…

És itt még mindig nem ért véget a dolog: az elkészített colcannonbe egy gyűrűt rejtettek, s a szerencsés megtalálóról azt feltételezték, hogy nemsokára lakodalmat ülhet. Láthatjuk, hogy már sok évvel ezelőtt is igen nagy volt a szingli-állomány, s az ide tartozó emberek minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy e szerepből kitörjenek.

Úgyhogy ha valaki esetleg ilyen krumplis-káposztás-zoknis akcióra vágyik, íme a recept:

Ír colcannon

600 g krumpli, pucolva, kockázva

kb. 300 g kelkáposzta, csíkokra vágva

1,5 dl tejszín

50 g vaj

só, bors

szerecsendió

A pároló egyik kosarába a krumplikockákat tettem, a másikba pedig a felcsíkozott kelt. Az aljába vizet öntöttem, 25 percre beállítottam az órát és magára hagytam a gépet.

Mikor a csengő hírül adta a zöldségek elkészültét, kiszedtem a krumplit, áttörtem és ráöntöttem a tejszínt és a vajat. Összekevertem, majd a kelcsíkokat is beleforgattam, sóztam, borsoztam, csipet szerecsendióval ízesítettem.

Tálaláskor még vajkockákat szórtam a tetejére és gyönyörködtem, ahogy beleolvadt. Gyűrű most nem került bele, lévén nekünk nem aktuális a házasodás és még a gyerekeimet is zsenge korúnak tartom hozzá :-)

Almagombóc VKF. XXIX.

Közzétéve Szerző:
Válasz

almagomboc 

Max gurította ki a gasztroszférába a legutóbbi VigyázzKészFőzz játék témáját, s mi más is pattanhatott ki egy vérbeli fagylaltos fejéből, mint a a gombóc?! Remek az ötlet, kreativitást és mókát ígér. Szerintem sok hasznos receptet fogok a könyvjelzőim közé pakolni.

Részemről egy almagombóc készült, diós cukorba forgatva, igazi őszies finomság. Egy könnyen elkészíthető, de meglepően finom desszert lett,  szerencsére még van bőven itthon almánk! Nekem önmagában is megállta a helyét, de vaníliasodóval már senkinek sem lehet kifogása ellene.

De lássuk milyen gombócok készültek régebben nálunk:

Svéd húsgombócok Citromos húsgombócok Nigel Slatertől Túrós Raffaello Tárkonyos bárányleves krumpligombóccal Tepertőgombócleves Cheddaros-fűszeres golyók Halawa tamr – datolyás golyók Gougére kéksajttal töltve

Almagombóc

4közepes alma

1 tojás

1 tk fahéj

só, liszt

dió, nádcukor

Az almákat meghámoztam, a magházukat kivágtam és a gyümölcshúst egészen apró kockákra aprítottam. A tojást két evőkanál vízzel és a fahéjjal enyhén felvertem és az almakockákra öntöttem. Alaposan összeforgattam, majd annyi lisztet adtam hozzá, hogy jól formázható tésztát kapjak (kb. 8-10 evőkanálnyi volt).

Vizes kézzel gombócokat formáztam és forrásban lévő sós vízbe potyogtattam őket. Kis lángon olyan 15 percig főttek, ekkor leszűrtem a gombócokat és cukros dióba forgattam.

forrás: Egyszerűen jó – Gombócok és knédlik

Hagymás bhaji

Közzétéve Szerző:
Válasz

hagymas_bahji

A kókusztejes vöröslencsefőzelék mellé gondolkodtam valami feltét(el)en, amikor eszembe ötlött egy régóta kipróbálásra váró recept. A februári GoodFoodban készített Jamie O. zöldséges bhajit, s egy cetlire is kijegyzeteltem már valahonnan egy hagymás változatot. Mivel a ropogóra sült hagymát kifejezetten szeretem a vöröslencséhez (és a sárgaborsóhoz), az alapot az képezte, némi indiai ízzel fűszerezve.

Készítés közben jöttem rá, hogy ez tulajdonképpen majdnem a mi lapcsánkánk, csak a fűszerezése más. Úgyhogy ez lehet akár az indiai lapcsánka is – a másik nevet úgyse tudom megjegyezni!

Hagymás bhaji

4 nagy fej hagyma, vékonyra szeletelve

1 kisebb répa, durvára reszelve

2 kisebb krumpli, durvára reszelve

egy kevés chilli (ízlés szerint)

fél kk őrölt gyömbér, vagy egy darabka friss, reszelve

egy csokor petrezselyem (eredetileg koriander, de mint tudjuk azt nem szeretem)

2 tk mustár

1 tk kurkuma

1 tk őrölt római kömény

2, 5 tk só

120-140 g liszt

1 tk sütőpor

120-140 ml víz

Az elkészítés roppant egyszerű: a hozzávalókat jó alaposan össze kell keverni és kisütni.

Na jó, ennél kicsit részletesebb leszek. Szóval a hozzávalókat tényleg belezúdítottam egy nagyobbacska edénybe és jó alaposan összekevertem. A liszt és a víz mennyiségén bátran lehet igazítani, lényeg, hogy valamennyire összetartsa a masszát.

Egy serpenyőben olajat melegítettem, majd a hagymás masszát egy evőkanállal adagolva ropogós, aranybarna lepényeket (bhajikat :-)  ) sütöttem.

Frissen az igazi – de abbahagyhatatlan!

Gorgonzola-körte-dió

Közzétéve Szerző:
Válasz

gorgonzola_levelesteszta

Még a múlt héten vettem egy darab gorgonzola sajtot a kedvenc csömöri sajtboltomban. Bevallom, még nem volt szerencsém ehhez a sajtfajtához, így kíváncsian bontottam ki itthon. Hogy is fogalmazzak finoman….. ? Nem győzött meg túlságosan, magyarán szólva rém büdös volt és nagyon erőteljes ízű.

Pihent néhány napot a hűtőben szegény, de aztán úgy döntöttem, hogy azért gasztroblogger az ember lánya, hogy ne hátráljon meg holmi szagos sajtoktól. GYorsan leveles tésztát kerítettem, körtét, diót aprítottam és már sültek is a kis lepények.

És igen, érdemes volt! Nagyon finom lett! Sőt kellett is a gorgonzola erőteljes íze a körte és a dió mellé.

(*a gyerekeknek juhtejes pecorinóval és füstölt juhsajttal készítettem el. Az egyik a körtedarabokat szedegette le, a másik a sajtot és a diót. Gyöngyöt a disznók elé……)

Gorgonzolás-körtés-diós lepénykék (6 darabhoz)

fél adag leveles tészta

10 dkg gorgonzola sajt

2 kisebb körte, hámozva, felkockázva

egy nagy marék dió, durvára vágva

tojás

A levelestésztát  nagyobbacska téglalappá nyújtottam  és egy éles késsel 6 darabra vágtam. Ezután a késsel mindegyik lepényre húztam egy “belső keretet” a szélétől olyan fél centire – persze vigyázva, hogy ne vágjam át.

Az így kapott belső részre halmoztam a körtekockákat, a diót és a sajtdarabokat szépen 6fele osztva.

A kimaradó tésztaszéleket lekentem tojással, egy picit megsóztam az egészet és előmelegített (220ºC) sütőben barnulásig sütöttem.

Egy pohár fehérborral kitűnő vacsora volt.

Kínai, tojásos sült tészta zöldségekkel

Közzétéve Szerző:
Válasz

kinai_tojasos_teszta

Nagyon szeretem ezt a kínai ételt, mert hamar megvan és rendkívül jól variálható, alakítható – attól függően, mi van a hűtőben.  Az alap a tészta, a szójaszósz, a répa és a káposzta, emellé most sok újhagyma és némi medvehagymás tojás is került. A fűszerezésnél a gyömbér is eléggé megborult a kezemben – lehet, hogy éppen ezért ízlett annyira??

És ez az, amiért a böhöm nehéz öntöttvas wokomat is érdemes előszedni, egyrészt mert úgy sokkal többet tudok csinálni, másrészt a wokban egészen máshogy sülnek-főnek meg a zöldségek!

Kínai tojásos, zöldséges sült tészta

2 csokor újhagyma

2 nagy sárgarépa

egy kis fej káposzta

3 ek szezámolaj

2 ek hidegen sajtolt olaj

8-10 gerezd fokhagyma

kb. 35-40 dkg száraztészta (spagetti)

5 tojás

egy marék medvehagyma

egy marék sózott, pirított kesudió

5-6 ek sötét szójaszósz

1 ek nádcukor

½ kk szárított ázsiai citromfű

1 tk őrölt gyömbér

1 chillipaprika

A wokban megforrósítottam az olajokat és rászórtam az ujjnyi darabokra vágott újhagymát – a zöld részét se dobjuk ki, az is nagyon finom bele!. Jól átpirítottam, majd mehetett hozzá a végony szeletekre vágott sárgarépa és a laskára szelt káposzta is – szeretem ezeket nagyobb darabokra vágni és épp csak megpirítani, hogy ‘al dente’ maradjon.

Jól átforgattam ezt is, megsóztam és néhány percig sütöttem. Utána hozzáadtam az apróra vágott fokhagymát, a cukrot és a fűszereket is és így 1-2 percig pároltam.

Közben a tojásokat felütöttem, villával kikevertem, sóztam, borsoztam, a felcsíkozott medvehagymát belekevertem és bő, nagyon forró olajban megsütöttem. Így jó levegős, laza sült tojást kaptam, amit felcsíkoztam és a  kifőzött, lecsöpögtetett tésztával együtt a zöldségalapra dobtam. Jól összeforgattam az egészet, megszórtam a kimagozott chillivel és a kesudióval. Sóval, borssal igazítottam az ízeken, kicsit átpirítottam és már ehettük is.