3 alapanyag = 1 muffin

nutella_muffin

Rövid (hosszú?) szünet után újra itt. Az ok elég prózai – egyszerűen elfelejtettem a belépési kódomat a blog felületére 🙂

Ezt a muffint (brownie-t) azonban mindenképpen szeretném megosztani – főleg időhiányban szenvedő anyatársaimmal. Mindössze 3 (opcionálisan 4) alapanyag szükséges hozzá, 2 perc kb. összekeverni, s a gyerekek tuti el lesznek ájulva tőle. Nyilván nem sütök ilyet minden nap, de kicsi szőke-kékszemű 11 évesem iskolai szülinapjára tökéletes recept volt.

Aki esetleg házi nutellát szeretne készíteni (na, azt én is szeretem) ide kattintson

Akit pedig a tavalyi Segítsütis nutellás brownie érdekel, az itt találja

Nutellás brownie-muffin (12 darab)

280 g nutella

2 tojás

65 g liszt

Ferrero Rocher golyók félbevágva (opcionális)

A sütőt előmelegítettem 180 C-ra és a muffinformába belepakolgattam a papírkapszlikat.

A nutellát, lisztet egy tálba mértem, hozzáütöttem a tojásokat, merülőmixerrel (vagy robotgéppel) néhány mozdulattal összekevertem – csak annyira hogy homogén legyen. A formákba kanalaztam, mindegyik tetejébe egy fél csokigolyót nyomtam és 13-15 percig sütöttem. A sütőből kivéve kicsit hűlni hagytam, majd rácsra pakoltam, hogy teljesen kihűljön.

Elsöprő sikert aratott a gyerekek körében 🙂

Az eredeti receptet itt találtam

 

 

 

 

 

 

 

Citromos-mandulás-mákos (paleo) muffinok

paleo_citromos_makos_muffin

 

 

A citrom és a mák nálam nagy barátok, és valamelyik nap eszembe jutott egy ősrégi Stahl recept – egy citromos muffin, amibe emlékeim szerint csak darált mandula került, liszt nem. Kicsit alakítgattam a recepten, lévén nemcsak a ropogós mákszemek de a kókusz is jól passzolt ebbe az ízvilágba.

Az egészben puhára főtt citrom pedig olyan szaftossá teszi a sütit, hogy még a legnagyobb muffin-ellenzőknek is ízleni fog (én sem vagyok nagy rajongójuk, bevallom) ráadásul a nagy melegben kifejezetten jól tud esni ez a kellemesen savanykás, üdítő darab 🙂

Citromos-mákos paleo muffin

2 bio(!) citrom*

120 g mandulaliszt

30 g kókuszliszt

3 tojás

kb.40-50 g nyírfacukor

2 ek darálatlan mák

fél tk szódabikarbóna

némi vanília

*mivel a citrom “szőröstől-bőröstől” belekerül a muffinba, én nagyon fontosnak tartom a biogyümölcs használatát.

A citromokat egészben puhára főztem. Félbevágva kipiszkáltam belőlük a magokat, majd egy késes aprítóba tettem és néhány gombnyomással pépesre zúztam.

Hozzáütöttem a tojásokat (egyesével) és megintcsak gépi segítséggel homogénné dolgoztam. Ekkor szilikonos keverőlapátra váltottam, a tojásos-citromos masszát egy tálba átöntöttem és hozzákavartam az összes többi hozzávalót.

Szilikonos muffinkapszlikba kanalaztam, 180ºC-on kb. 30 perc alatt készre sütöttem.

 

 

Mogyoróvaj és banán – minden mennyiségben

mogyorós muffin_0916

Vágtatnék tovább veled az éjben
az álmok foltos indián lován.
Egy táltos szív remeg a konyhakésben,
talpam alatt sár és ingovány.”

Méghogy a sütés megnyugtat, mi?

Na jó, nem kell aggódni, csak a legkedvesebb fotósom kreatívkodott –  vagy benne lehet tudatalatt, hogy nem szereti a muffint? Mindenesetre ő kapott egy csokikrémes kávés süteményt is, érdekes, azt nem szegezte a falhoz :-)

Na de vissza a muffinhoz – a Törökbálint Kiadó jóvoltából megkaptam Rachel Allen A család kedvencei című szakácskönyvét. A receptek nagy része  egyszerű, hétköznapokra való max. félórás finomságok – ezek nagyon jól fognak jönni a munka utáni “jaj-gyorsan-kéne-valami-holnapra-a gyerekeknek-ebédre” pillanatokban.

Elsőként a jól bevált banán-mogyoróvaj kombinációt próbáltam ki, ezúttal muffin formában. Csanádnak olyannyira bejött, hogy le is adott egy rendelést a két hét múlva esedékes jótékonysági iskolai bazárra :-) Mondjuk azt az adagot majd felturbózom némi savanykás ribizlilekvárral a közepén – s így már majdnem peanut butter and jelly sandwich lesz….

Banános-mogyoróvajas muffin (elvileg 12, nekem  15 lett belőle)

2 tojás

150 g nádcukor

50 g vaj (olvasztva)

2 banán villával összetörve

275 g sima fehérliszt

50 g zabpehely

1 ek sütőpor

125 mogyoróvaj (crunchy)

200 ml tej (az eredeti receptben 250 szerepelt, én azt kicsit soknak találtam…)

Első lépésként a sütőt előmelegítettem 180 ºC-ra, a muffinsütőbe meg beledobáltam a papírkapszlikat (nem mintha látszana a képen, de almazöld volt, kis fehér pöttyökkel)

A tojást enyhén felhabosítottam, hozzákevertem a mogyoróvajat, a banánt és a vajat, majd felváltva a tejet és a liszt-zabpehely-sütőpor kombót.

Kanállal a formába kanalaztam és kb. 22-25 percig sütöttem.

——————–

Répatorta cupcake-nek álcázva

cupcake_repa

Volt már nálunk répatartó de persze jó gasztroblogger-szokás szerint ritkán veszem elő ugyanazt a receptet kétszer (mondjuk ez nem is igaz, csak a férjek terjesztik, igenis vannak jól bevált darabok…).

Az igazi ok a kipróbálásra inkább az volt, hogy megláttam a GoodFoodban ezt a képet, és szinte mindegy is volt, mi a recept, tudtam, hogy ezt akarom! Amúgy is imádom a sötét nádcukor lágy, karamelles ízét és állagát, biztos voltam benne, hogy finom lesz a répás sütivel is.

Másik apropó volt a karácsonyi bazár gimis muffin-pultja, ahol a citromos-kókuszos-habos csodamellett ezt is megvásárolhatták a látogatók. többeknek kellett hosszasan bizonygatnom, hogy de ez bizony répából készült :-)

Répatorta

300 g finomliszt

2,5 tk sütőpor

2 tk fahéj

100 g sötét, lágy nádcukor (muscovado)

100 g világos nádcukor

4 tojás

250 ml olaj (egy kis citromos olíva nagyon jót tesz neki)

1 narancs reszelt héja

200 g reszelt sárgarépa

150 g mandula, megpirítva

150 g mazsola

Krém

250 g Philadelphia sajtkrém

75 g vaj

2 ek sötét nádcukor (muscovado)

2 ek golden syrup

Első lépésként összekevertem a lisztet, a sütőport,  a fahéjat és a cukrokat.

A tojásokat kicsit felvertem az olajjal és a narancshéjjal ( néhány keverés elég, csak hogy homogén legyen) majd belekevertem a reszelt répát. Ezután mentek bele a szárazanyagok, végül a mazsola és a dió is.

Ebből az adagból lett 12 muffin és egy kb. 14 centis kisebb torta. Egészben ez egy 22 centis forma adagja.

A tésztát a muffinpapírokba adagoltam és 150ºC-on megsütöttem – olyan 25-30 perc kellett neki, de tűpróba sose árt! (Az egész tortára 1 óra 25 perc a sütési idő)

A krémhez a hozzávalókat gépi habverővel jól összekevertem, krémesítettem. Habzsákból a kihűlt muffinok tetejére nyomtam – persze lehet még fokozni a dolgot marcipánrépákkal, nyulakkal :-)

Birsalmás muffin

Érdekes módon, mikor a nagyikáim régen hetente háromszor almakompótot főztek télidőben, a birsalma volt azon biztos pont, amit mindig a tányér szélére toligattam (manapság már csak a köménymagot, azt viszont szigorúan  – de talán egyszer ez is elmúlik). Most meg csak birsalmát főzők vaníliás, csillagánizsos, kardamomos szirupban, és boldog mosollyal az arcomon tolom befelé. Esetleg egy kis görög joghurtra csurgatom rá. Vagy muffint sütök belőle.

Birsalmás muffin

a kompóthoz (bőre véve a mennyiséget, mert finom)

1 kg birsalma

1 bögre nádcukor

2 bögre víz

egy rúd vanília kikapart magja

1 csillagánizs

néhány szem kardamom

A cukrot és a vizet összeforralom, beleszórom a fűszereket és a meghámozott, kimagozott birsalmaszeleteket. Letakarva, kis lángon kb. 1 óra alatt krémesre puhul.

a muffinhoz

150 g birsalmakompót leturmixolva + 12 szelet

100 g nádcukor

60 g semlegs ízű olaj

2 tojás

3 ek tej

120 g teljeskiőrlésű liszt

160 g fehérliszt

½tk szódabikarbóna

1 tk sütőpor

¼ tk só

A birspürét, a tojásokat, a cukrot és az olajat nagyjából összekevertem, majd beleadagoltam a száraz hozzávalókat is. Muffintepsi formájába papírkapszlikat tettem, belekanalaztam a masszát és mindegyik tetejébe nyomtam egy szelet birsalmakompótot. 180ºC-os sütőben olyan 30 percig sült.

Erika receptje pici testreszabással.

Farsangi jelmez: a muffinnak öltözött müzli

muffin_muzli

Ti hogy álltok a muffinnal? Évekkel ezelőtt, még Stahl fénykorában engem is beszippantott, töltöttem le a recepteket ezerrel, az új konyhám egyik alapfelszerelése persze a muffinsütő lett. Villogtam, hogy tudom, mi az a papírkapszli és sorban próbáltam ki a recepteket. De bevallom, nem vált a kedvencemmé ez a fajta sütemény. Nem mondom, hogy egy banános-csokis, vagy egy tonkababos-sárgabarackos, esetleg egy kandírozott répával díszített nem esik jól néha, de én mégiscsak egy cheesecake-pite-cookie típusú lány vagyok.

Úgyhogy szegény muffinsütőim (igen, kettő is van) sokszor elhagyatva szomorkodnak a szekrényben. Ez a müzlis azonban gyors egymásután kétszer is elkészült – egyszer tejmentes változatban, kókusztejjel is, amit Makkával falatozgattunk el. A belegyömöszkölt lekvár miatt egyáltalán nem száraz, és a benne lévő teljeskiőrlésű liszt és müzli még a lelkiismeretünket is lecsendesíti, mikor a reggeli kávé mellé elfalatozunk néhányat egyet.

Müzlis muffin

100 g aszalt sárgabarack, apróra vágva

4 ek narancslé

2 tojás

140 ml tejföl (vagy kókusztej)

100 ml semleges ízű olaj

85 g nádcukor

150 g finomliszt

150 g teljeskiőrlésű liszt

2 tk sütőpor

csipet só

50 g ropogós müzli (mondjuk ilyen)

12 ek narancslekvár

a tetejére

50 g nádcukor

2 ek olaj

50 g ropogós müzli

A liszteket összekevertem a sütőporral, a cukorral és a sóval. A tojásokat kicsit felvertem, hozzátettem a kókusztejet/tejfölt, a narancsos sárgabarackot és az olajat is, majd a szárazanyagokat is beleforgattam.

A masszát a muffinformákba kanalaztam. Vizes hüvelykujammal mindegyikbe igyekeztem valamiféle mélyedést kreálni, amibe egy-egy kanál narancslekvár került.  A tetejére valókat kicsit összemorzsoltam és a muffinokra szórtam.

190 ºC-ra előmelegített sütőben 25-30 percig sütöttem.

Az alapreceptet a GoodFood 101 Torta és Sütemény című könyvében találtam.

Nyúl tavaszi süteménye – kandírozott répával

muffin_kandirozott_repa

Tavasz, te cuppanásnyi szikra,
ha tappancsod a sárba lép,
vidorság száll a kis nyuszikra,
s megédesül a sárgarép’.

Varró Dani

Osztom a nyuszik azon véleményét, mielyszerint a répatorta igenis finom. Hát még ha pisztácia, sárgabarack is kerül bele. A tetejére meg némi vaníliás krémsajt és kandírozott répaszálak – azt hiszem ez lehet a répás sütik de luxe változata. Valószínűleg a nyúlfiak tetszését is elnyerné.

És aki nagyon ráér olvasgathatja közben Varró Dani (és mások) korai zsengéit a Répaköltészet című topikban.

Répás-pisztáciás muffin

150 g sárgarépa, reszelve

100 g aranybarna nádcukor

175 ml semleges ízű növényi olaj

2 tojás

225 g liszt

¾ tk sütőpor

egy csipet só

1 tk kardamom

egy citrom reszelt héja

50 g sótlan pisztácia

50 g aszalt sárgabarack, apróra kockázva

a kandírozott répához (ez önmagában is isteni, érdemes többet csinálni)

75 g répa

75 g nádcukor

2 ek citromlé

2-3 ek víz

a krémsajtos krémhez

100 g krémsajt

100 g porcukor (eredetileg 250g, de az szerintem iszonyú mennyiség)

1-2 ek citromlé

1 fél vaníliarúd kikapart belseje

A sütőt 200 ºC-ra előmelegítettem és a muffinsütő tepsi mélyedéseibe egy-egy papírkapszlit raktam.

A cukrot, az olajat és a tojásokat gépi segítséggel habosra kevertem. Belevegyítettem a szárazanyagokat (liszt, só, sütőpor, kardamom, citromhéj) majd végül a reszelt répát, a durvára tört pisztáciát és az aszalt sárgabarackot is alaposan beledolgoztam.

A formába kanalaztam (pont 12 lett belőle) és 20 percig sütöttem.

Közben elkészítettem a kandírozott répát és a krémet is.

A répát a cukorral, a vízzel és a citromlével egy tálba tettem és olyan 5-10 percig főztem. Akkor jó, mikor a folyadék teljesen besziruposodik és majdnem mind elfő – a sárgarépa pedig szép fényes.

A krémhez egyszerűen jó alaposan kikevertem a hozzávalókat és egy levágott sarkú zacskóba töltve a muffinokra nyomtam.

forrás: The KitchenAid Cookbook