vega kategória bejegyzései

A tökéletes házi ropi

Közzétéve Szerző:
Válasz

ropi1

Mert a grissini is jó, persze. Csak őszintén szólva annyira utálom sodorgatni. Így rögtön lecsaptam az ötletre, hogy mennyivel egyszerűbb a tésztagyártó gépen áttolni a nyers tésztát. Gyorsabb is és gyönyörű, szabályos, ropogós  pálcikákat kapunk. Tapasztalatból mondom: abbahagyhatatlan.

Az ízesítéssel pedig a végtelenségig lehet játszani, nálam először némi fokhagyma és oregánó került bele. A képen lévő változatba pedig Gabojszától kapott szárított paradicsom porrá őrölve és az olaj is egy másik fajta aszalt paradicsom olaja volt.

Házi ropi

160 g finomliszt

90 g teljeskiőrlésű liszt

kb. 150 ml víz

1 zacskó szárítot élesztő (7 g) vagy 2 dkg friss

1 tk cukor

1 tk só

2 ek olaj

1 ek porrá őrölt szárított paradicsom (opcionális)

Az összes hozzávalót jó alaposan összegyúrtam – azaz bevallom ezt a dagasztógépem krémkeverő lapátjára bíztam. A lényeg, hogy nem egy kelt tészta-jellegű dolgot kapunk, hanem egy tömör gombócot, mint mikor friss tésztát készítünk.

Egy jó másfél órát pihenni hagytam, majd négy részre vágtam. Először nagyjából téglalap alakúra lapítottam, majd átengedtem a tésztagyártó legvastagabbra állított alapfején. Akárcsak tésztakészítésnél, addig hajtogattam, amíg egy sima felületű, kb. 20-30 cm hosszú csíkot nem kaptam. Ezután a szélesmetélt-készítőn (ez olyan 6-7mm-es csíkokat vág) küldtem át a csíkokat, majd szétválasztva őket, sütőpapírral bélelt tepsikbe fektettem.

Mire mind elkészült, már tolhattam is be az első adagot (az addigra meg is dagadt kicsit) a 200ºC-ra előmelegített sütőbe, ahol tepsinként olyan 9-10 percig sültek.

Igazi, vékony, roppanós finomság a végeredmény, egy üveg bor mellé a tökéletes ropogtatnivaló (nagyobb társaságnál érdemas duplázni, ez egy olyan kisebb, családi adag)

Újabb fertőző vírus

Közzétéve Szerző:
Válasz

csicsoka_palacsinta1

Flat-Cat kelt-palacsinta dömpingje volt a fertőzés eredete. Eleinte nem is igen értettem miért kerülnek elő postjaiban újra és újra ezek az amerikai palacsintához hasonlító tárgyak (őszintén szólva az a variáns engem nem fogott meg igazán).

Aztán elkészítettem a meggyes-mákos kelt palacsintát – és a rabjává váltam. Ezzel a sima, mezei palacsinta le is került a dobogóról. Ez a kelt változat nemcsak hogy sokkal haladósabb (gyorsabban készül el és kiadósabb is) de ízében is sokkal jobban variálhatóbb és nagyon finom akár magában is!!!!

Legutóbb egy csicsókás kelt palacsintát készítettem, amit tejfölell és reszelt sajttal ettünk.

Csicsókás kelt palacsinta

200 g csicsóka finomra reszelve

150 g finomliszt

2 tojás

2 dl (rizs)tej

3 ek dióolaj

2 gerezd fokhagyma, lereszelve vagy nagyon apróra vágva

1 dkg friss élesztó

1 tk só

1 kk cukor

A hozzávalókat jó alaposan elkevertem  és kelni hagytam.

Amikor már kicsit bugyborékolt, a palacsintasütőben tenyérnyi adagokat öntve és lapáttal óvatosan megfordítva kisütöttem őket. Kis lángon, teflonos serpenyőben csináltam, így olaj sem kellett alá

Csicsókás-szilvalekváros papucs

Közzétéve Szerző:
Válasz

csicsokas_sutemeny

Andrea barátnőm zengedezett bizonyos biopiaci csicsókás süteményről, majd emlékeit felidézve reprodukálta a finomságot és a recepttel együtt néhány kóstolnivaló darabot is rámhagyományozott. Bevallom nem adtam belőle senkinek.

És most végre egyszerre volt itthon csicsókám és szilvalekvárom, sőt egy ravioli-gyártó készséget is beszereztem, úgyhogy persze muszáj volt nekem is kipróbálnom. Az eredmény megosztotta a családot – a gyerekeknek egyáltalán nem ízlett, viszont legnagyobb meglepetésemre Férj rögtön csatlakozott hozzám a rajongói táborba.

Az összeállítás meglehetősen egyszerű és a csicsókától meg a dióolajtól kap egy egészen különleges ízt, amit a cukor nélkül főzött, igazi, sűrű szilvalekvár tökéletesen kiegészít. Akár reggelire is tökéletes.

Csicsókás-szilvalekváros papucs

200 g csicsóka lereszelve (nagyon apróra)

150 g finomliszt

175 g rozsliszt

1 tojás

50 g dióolaj

2 ek nádcukor

csipet só

1 kk szódabikarbóna

A csicsókát egészen kis lyukú reszelőn (ál-Microplane) lereszeltem, majd összekevertem a többi hozzávalóval. A liszt mennyisége csak körülbelüli, mert menet közben is szórtam még hozzá, lényeg, hogy jól lehessen nyújtani.

Szóval alaposan lisztezett felületen kinyújtottam, a ravioli-készítővel köröket vágtam belőle (egy pogácsaszaggató is megteszi), egy-egy kávéskanálnyi szilvalekvárt tettem a közepébe és összenyomtam. Ha nincs ilyen célszerszámunk, egyszerűen nyomkodjuk össze a tészta széleit.

180 ºC-on 25 percig sütöttem.

Tekeredik a tészta, csiga akar lenni

Közzétéve Szerző:
Válasz

ribizlis_sutemeny

A tejbegrízes-ribizlis mellé kellett persze a gyerekeknek is valami tejmentes okosság. Mivel dió még van bőven a tavalyiból, abból is került bele, hogy apadjanak a készletek. A mini-csigákat pedig muffinformába ültettem, így olyan klassz kis ’handy’ lett, amit pár falással bekap az ember.

Ribizlis-diós csiga

350 g finomliszt

150 g rétesliszt

20 g élesztő

75 g cukor

1 tojás

75 g puha vaj/tejmentes margarin

kb. 200 ml víz/tej

a töltelékhez

120 g vaj/tejmentes margarin

80 g dió, olyan 2-3 ek nádcukorral összedarálva

2-3 nagy marék ribizli

A tésztához való alapanyagokat a dagasztógépem táljába dobáltam, majd hagytam a gépet érvényesülni – néhány perc alatt szépen be is dagasztotta. Egy jó másfél órát kelni hagytam – bár ilyen melegben szerintem még hamarabb is duplájára dagad.

A megkelt tésztát kétfelé szedtem, és egy-egy kb. 25×40 centis téglalappá nyújtottam. A tésztát megkentem a vajas-diós-cukros keverékkel, megszórtam a ribizlivel és szorosan feltekertem (a hosszabbik oldala felől).

Mindegyik rudat 12 részre vágtam – kb. kétujjnyi szeletek lettek – és két kivajazott muffinforma mélyedéseibe ültettem a csigákat. Előmelegített (200ºC) sütőben olyan 30 perc alatt sültek meg.

Az már csak később jutott eszembe, hogy némi vaníliasodóval könnyen ribizlis aranygaluskává lett volna alakítható….

Paszternák parmezános bundában, romesco szósszal

Közzétéve Szerző:
Válasz

paszternak_parmezan

Mióta felfedeztem, hogy a piacon egy-két néni is árul paszternákot, szinte nincs hét, hogy ne kerülne a kosaramba. Legtöbbször sülve végzi, vagy krumplipüré formában, de a márciusi Olive magazinban egy szimpatikusnak látszó új variációt talkáltam.

A kicsit előfőzött paszternákhasábok roppanós, parmezános bundát kaptak, és az olaszos vonalat megtartva romesco mártás dukált hozzá. Ehhez a Szakácsok könyvének receptjét is kicsit beledolgoztam, mert pirított kenyér is került bele. Akár köretnek is használható, nálunk vega vacsoraként funkcionált.

Paszternák parmezános bundában

4 közepes paszternák, tisztítva, hosszában negyedekbe vágva

80 g frissen darált kenyérmorzsa (jobb híjján kész zsemlemorzsa)

150 g parmezán, reszelve

½ tk cayenne bors

1 tojás

liszt

olaj a sütéshez

Egy lábasban sós vizet forraltam, amjd a paszternák hasábokat kb. 10 perc alatt félpuhára főztem.

A kenyérmorzsát egy mélyebb tálban összeforgattam a reszelt parmezánnal, a cayenne borssal és egy csipet sóval. Egy másikba lisztet készítettem ki, a harmadikban pedig felvertem a tojást.

A lecsöpögtetett, félpuha paszternákokat először a lisztbe, majd a tojásba, végül a sajtos keverékbe forgattam és forró olajban aranybarnára sütöttem.

Romesco mártás

40 g hámozott mandula, szárazon kicsit megpirítva

olívaolaj

1 gerezd fokhagyma

2 vékony szelet kenyér

1 chilli, kimagozva

75 g aszalt paradicsom

75 g olajban eltett sült paprika

1 ek balzsamecet

A kockára vágott kenyeret ropogósra pirítottam némi olívaolajon a fokhagymával együtt, majd az összes többi hozzávalóval együtt aprítógépbe tettem és simára turmixoltam – az olívaolaj mennyiségét el kell találni, hogy összeálljon a mártás, de ne legyen tocsogós.

S a kinti hidegre való tekintettel egy jókedvre derítő zene, egy régi Voga-Turnovszky szám feldolgozása az Isten Háta Mögött előadásában.

Csicsóka csőben sütve – parmezánnal és kakukkfűvel

Közzétéve Szerző:
Válasz

untitled

Csicsóka, vagy ahogy a művelt angol mondja: jeruzsálemi articsóka :-)

Magam is meglepődtem, mikor arról olvastam, hogy a csicsóka közeli rokona a napraforgónak. A felhasználása azonban jelentősen különbözik tőle, lévén, hogy a gyökerét fogyasztjuk. Régen vidéken sokat használták, a “szegények krumplijának” is hívták, igénytelen növény, gyakorlatilag kipusztíthatatlan.

Sajnos mára már szinte teljesen kikopott az étrendünkből, pedig a cukorbetegségben szenvedőknek (is) hasznos segítség lehet – magas rost-, inulin-, és fruktóztartalma miatt nagyon ajánlatos a diétába illeszteni.

Állaga leginkább a krumplira emlékeztet, de sokkal jellegzetesebb, kicsit földes íze van. Nekem nagyon ízlik. Meg is örültem, mikor Jamie Oliver egyik könyvében (The Return of the Naked Chef) találtam egy szimpatikus csicsókareceptet. Hetekig motoszkált az agyamban, hogy meg kéne csinálni, azt a jó kis Jamie féle diós-csicsókás dolgot. Majd szembesültem vele, hogy az eredeti receptben nincs is dió. Mindegy, az enyémben lett.

Csőben sült csicsóka

200 ml tejszín

100 ml tejföl

2 gerezd fokhagyma

1 citrom leve

4-5 ág kakukkfű,  a levelek az ágakról leszedegetve

100 g reszelt parmezán

só, bors

1 kg csicsóka, meghámozva, kisebb csíkokra vágva

kb. 2 szelet szikkadt kenyér, aprítóban durvára darálva, vagy 2-3 marék zsemlemorzsa

1 marék dió, durvára vágva

A sütőt előmelegítettem 220ºC-ra.

Egy tálban összekevertem a tejszínt és a tejfölt, belefacsartam a citromlevet, ment hozzá az összenyomott fokhagyma, a kakukkfű fele és a parmezán háromnegyede valamint só és frissen őrölt bors.

Beleszórtam a csicsókaszeleteket,  jó alaposan összeforgattam és az egészet egy sütőtálba terítettem.

Végezetül a durvára darált kenyérmorzsát összekevertem a maradék sajttal, dióval és a kakukkfűvel, a csicsóka tetejére szórtam, alufóliával letakartam és a sütőbe toltam.

45 percig sült letakarva, majd még 20-25 percig az alufólia nélkül. Köretként is jól funkcionál, de vega főfogásként is megállja a helyét.

Hogy jól induljon a nap

Közzétéve Szerző:
Válasz

savanyukaposzta_tokmagolaj

Télen mindig gond a vitaminfeltöltés. Primőröket nem veszek, a fagyasztóláda gyümölcstartalékai is vészesen megcsappannak már február tájékában és az almát is unom már.

Ekkor jön el a savanyú-káposzta ideje, amit valami rejtélyes oknál fogva a gyerekeim csak magában hajlandóak megenni – ételbe főzve kizárt. Jól mutatnak, mikor a piacon mindegyik kap a kezébe egy-egy zacskó káposztát, s abból falatoznak. Arról nem is beszélve, hogy fejenként 100 forintból megúszom a “vegyünk-valami-finomat-a -piacon” műsorszámot.

Magamat újabban ezzel a rém egyszerű salátával (?) kényeztetem reggelente, s csak halkan súgom, hogy nemcsak az ízlelőbimbók területén, hanem hasi tájékon is kellemesen elindítja a napot (főleg ha egy tejeskávét is utánaküld az ember….).

A kicsit átmosott, kicsavart savanyúkáposztát egy tálba tettem, meglocsoltam egy evőkanálnyi hidegen sajtolt tökmagolajjal és megszórtam 2 evőkanálnyi szárazon megpirított magkeverékkel (szezám-, len-, és tökmag). Jól összekevertem és már kész is a reggeli. Az egyszerűség gyönyörködtet.