Dahl – az indiai lencsefőzelék

Ez a voltaképpen teljesen egyszerű egytálétel az egyik kedvencem a “főzzünk-gyorsan-valamit-és-ne-mirelitpizzát” kategóriából. Az alapja mindenképpen valami hüvelyes – csicseriborsó-bab-lencse – ezt nyugodtan énekelgethetjük is, miközben kavargatjuk, úgy még gyorsabban elkészül 😊

A legjobb egy kis fokhagymás olajjal átkent friss naan kenyérrel, de ha tartalmasabbra vágytok, nyugodtan főzzetek hozzá rizst

  • 1 közepes fej hagyma felaprítva
  • 3 gerezd fokhagyma, felaprítva
  • 200 g vöröslencse
  • 200 g mungóbab, 6-8 órára beáztatva
  • 1 konzerv (400 g) darabolt paradicsom
  • 1 kisebb darab gyömbér reszelve
  • Só, bors ízlés szerint
  • 1,5 tk őrölt rómaikömény
  • 1 tk őrölt koriander
  • 3 tk garam masala fűszerkeverék
  • 1,5 tk kurkuma
  • chili (ízlés szerint)
  • kb 1 l víz vagy zöldségalaplé
  • 2 dl sűrű kókuszkrém vagy 4 dl kókusztej

Kevés olajon megpároltam/pirítottam a hagymát, fokhagymát. Ráreszeltem a gyömbért, megszórtam a fűszerekkel, kicsit kavargattam aztán belezuttyintottam a babot, lencsét, majd a vizet és a paradicsomlét is. Amikor megpuhult, összekevertem a kókuszkrémmel, ha túl sűrű, lehet lazítani, igazítani az ízeken.

Egyszerű, nagyszerű.

Zsályával sült édesburgonya – hommage á DGy

Süssetek édesburgonyát! Hozzátok be a kamrából a girbe-gurbe fura zöldséget és pucoljátok meg. Hámozás közben gondolkodjatok el rajta, miért ilyen brutál nehéz megfosztani a héjától, mitől lehet, hogy ennyire kemény ez a napsárga zöldség – s hogyan lehet az, hogy hő hatására meg pikk-pakk olyan puha lesz, hogy az istennek sem sikerül belőle ropogós krumplihasábokat sütni. Hőbörögjetek az élet logikátlan és igazságtalan mivoltán – ez megnyugtat.

Ezután egy jó éles szerszámmal gyaluljátok le a krumplikat vékony karikákra – de vigyázzatok a kezetekre, ez vega verzió lesz!

Az édesburgonya jó barátságban van a zsályával, szóval menjetek ki a kertbe, lélegezzetek mélyeket menetközben és a kiskertből szedjetek 8-10 levél zsályát. Kiskert hiányában kérjetek a szomszédtól, vagy vegyetek cserepeset. A szárított itt sajnos nem játszik, bármilyen kényelmesnek is tűnik. Végső esetben határozzátok el, hogy tavasszal mindenképpen ültettek zsályát és tegyétek el ezt a sütési projektet addigra.

A megszerzett zsályaleveleket mossátok le, simogassátok végig a puha, bársonyos levélkéket, elmerengve a cuki régi emléken, amikor a ma már lakli majdnemfelnőtt kamaszgyereked nyuszifülnek hívta ezeket az illatos kis növénykéket. Az édesburgonyaszeleteket rakosgassátok állítva szépen egymás mellé egy kerek/ovális tálba, néha stratégiailag elhelyezve egy-egy zsályalevelet, s közben dúdolgassátok a “Tele-kertem-zsályával-szerelemnek-lángjával” népdalt.

Daráljatok rá sót, borsot, majd a végén öntsétek nyakon az egészet sűrű kókusztejjel (vagy tejszínnel, ízlés szerint. Toljátok be az előmelegített sütőbe (180 fok) 30 percre, a végén lehet kicsit grillezni, úgy még jobb lesz.

Kapcsoljatok be egy jó filmet és kanalazzátok be a tálból az egészet. Opcionálisan lehet köretként is adni pl. kacsamellhez és megoszthatjátok a családtagjaitokkal is, ha eléggé szereteitek őket – vagy ők az édeburgonyát.

*elég sok Dragomán Györgyöt olvastam mostanában és elkapott a stílus. A recept maga Chili & Vaníla alapján készült.

Zabos hangulatban – a tökéletes reggeli

sült zabkásaRemek kis könyvet és sorozatot találtam épp magamnak (Diana Gabaldon: Outlander – magyarul Az Idegen címen jelent meg, a folytatása pedig Szitakötő borostyában, a többi részt még nem fordították le tudtommal), kalandos, romantikus és vicces egyszerre, nagyon szerethető karakterekkel és humorral. Ez utóbbi egyik remek forrása a skótok szokásai és megrögzöttségei. Mikor a második részben a francia királyi udvarban kötnek ki hőseink, a következő párbeszéd zajlik:

“- Rettenetes étrend van ott, csupa tejszín és vaj. Zabkását kellene ennie minden reggel, az megoldaná a gondot. Tudod, az nagyon jót tesz a beleknek.

Ha a skótok valamihez is makacsul ragaszkodnak – és az igazat megvallva, nagyon sok dologgal vannak így -, az a reggelire fogyasztott zabkása jótékony hatása. Miután ősidők óta olyan helyen élnek, ahol a zabon kívül nem sok ennivaló akadt, szokás szerint erényt faragtak a szükségből, és immár megingathatatlanul állítják, hogy szeretik is azt.”

Magam részéről már eddig is szerettem a zabkását, de mikor szembejött valamelyik nap a Green Kitchen Stories ez a sült változat, egyből elmentettem a kipróbálandók közé. Az eljárás elég egyszerű és remekül variálható szezonális gyümölcsökkel is akár – amihez hozzáigazíthajuk a fűszerezést és a magokat is, ízlésünknek megfelelően.

Reggelire tökéletes választás, hiszen megvan benne minden, ami a napkezdéshez kell, s – ha hihetünk a skótoknak – még a beleknek is nagyon jót tesz 🙂

Sült zabkása

400 g vegyes gyümölcs (nálam most fagyasztott bogyósok)

2 bögre zabpehely (nagyobb szemű)

1 tk fahéj

1/2 tk kardamom

vanília

1 tk sütőpor

csipet só

1,5 dl kókusztej

1,5 dl tejszín (vagy növényi tej)

1 dl tej (vagy növényi tej)

2 tojás

fél-fél bögre tökmag, napraforgómag és pekándió

2 ek olvasztott kókuszzsír

2 ek juharszirup.

A sütőt előmelegítettem 180 °C-ra.

A fagyasztott gyümölcsöket beleszórtam egy hőálló tálba. A zabpelyhet összekevertem a fűszerekkel, a sütőporral és egy csipet sóval, majd egyenletesen a gyümölcsre kanalaztam.

A tejeket kimértem egy tálba, hozzáütöttem a tojásokat és kicsit felvertem. Ráöntöttem a már lerétegezett gyümölcsre és  zabpehelyre és hagytam, hogy kicsit megszívja magát.

A magokat összekevertem, rálocsoltam az olvasztott kókuszzsírt és a juharszirupot, és jól összekevertem, hogy mindenütt befedje a magokat. Ezt is rászórtam a már elkészített zabos cuccra, majd mehetett az eőlmelegített  sütőbe. 30-35 perc alatt meg is sült.

Érdemes kicsit állni hagyni, de persze szerintem azon forrón a legfinomabb 🙂

 

 

Torta Esterházy stílusban (cukor-, glutén-, és tejmentesen)

paleo_sutemeny_almasMár megint egy paleo süti 🙂 Tesókám szülinapjára készült, a szokásos epres helyett. És az első (már az ilyen “mentes” édességek közül) amire Férj is azt mondta, hogy finom! Ízvilágában teljesen az Esterházy tortát idézi, bár a rétegek hogy úgymondjam teljesen összesimultak 🙂 Nem igazán lehetett látni a gondosan lerétegezett krémet és lapokat.

De ez legyen a legnagyobb baj, nem?

Diós-vaníliás-almás torta (cukor-, glutén-, és tejmentes)

a tésztához

8 tojásfehérje

220 g finomra darált mandula

220 g finomra darált dió

220 g nyírfacukor

1,5 kk fahéj

a krémhez

8 tojássárgája

egy doboz kókusztej (400 grammos)

1 ek kukoricakeményítő

1 ek útifűmaghéj

60 g nyírfacukor

vanília

középre:

3 nagy alma

2-3 ek nyírfacukor

kicsi fahéj, vanília, citrom

Én két részletben sütöttem meg a tésztát (2-2 lapot), persze akinek esetleg légkeveréssel befér egyszerre mind a négy, csinálja úgy, sokkal időtakarékosabb.

A tojásfehérjéket egy csipet sóval félkeményre vertem, majd kanalanként adagolva a nyírfacukrot, keményre habosítottam. Fakanállal belekevertem a dió-mandula keveréket és a fahéjat is.

4 tepsibe sütőpapírt tettem, 22 cm átmérőjű kört rajzoltam rá és a tésztát egyenletesen eloszlattam a körökben.

180 ºC-on, kb. 15 percig sült.

A krémhez a kókusztejet megmelegítettem, a tojássárgákat a nyírfacukorral és a keményítővel kikevertem, majd a meleg tejet óvatosan  beleöntöttem. Kis lángon (óvatosak gőz felett!) sűrű krémet főztem, s a végén (biztos-ami-biztos alapon) az útifűmaghéjat is hozzáadtam, nehogy túl folyós maradjon.

Az almát lereszeltem, a levét kicsavartam, pici kókuszolajon megpároltam, a fűszerekkel és a cukorral ízesítettem.

A torta összeállítása: alulra egy lap került, rá a sárga krém fele, majd lap, rá az alma, megint lap, a krém másik fele, végül az utolsó lap.

A külcsínen még bizonyára lehetne javítani, de ízre nagyon bejövősre sikeredett.

Kókusztejes-medvehagymás spenót magkenyérrel

 

spenot_kokusztejes

Sajnos engem is elért a candida gomba :-(. Ezért egy igen szigorú diétába kezdtem –  se cukor, se élesztő,  se ‘sokminden’. Kisebbik fiam rendkívül sajnál: “szegény anya, nem ehet semmit” a nagy meg szomorúan konstatálja, hogy innentől kezdve nekik is mennyire rossz soruk lesz  – hisz egy darabig lényegesen kevesebb finomság készül majd.

(Azért emiatt olyan nagyon nem kell aggódni, hisz Férj mostanság talán többet süt, mint én.)

Igyekszem azért ízletes ennivalókat készíteni magamnak, eddig egész jól bírom, inkább lelkileg nehéz, mikor ott ülünk öten az asztalnál és én csak a kis zöldségeimet/gabonáimat rágcsálom.

Ez a kókusztejes spenót viszont elképesztően jól sikerült, akár mindennap szívesen megenném. Megjegyzem, mindenképpen ajánlom a friss spenót használatát, abból egészen más, sokkal ízesebb étel kerekedett.

A kísérőként kipróbált magkenyérről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Már hónapok óta kuksolt a könyvjelzőim közt, az alkalomra várva, aztán amikor vegasztrománia is posztolta, be is szereztem a hozzávalókat. A végső lökést azonban a diéta elkezdése adta, hisz hagyományos kenyeret nem fogyaszthatok (csak nézek szomorúan, mikor kiveszem a frissen sült kovászos kenyeret a sütőből.) Szerencsére azonban én szeretem az ilyen magos “gezemicéket”, és pirítva tényleg nagyon finom.

Kókusztejes spenót

500 g friss spenót, megpucolva (vagy 350 g fagyasztott)

2 gerezd fokhagyma

kb. 1 dl sűrű kókusztej

egy marék medvehagyma

kókuszzsír

A kókuszzsíron megfutattam az apróra vágott fokhagymát, rádobtam a megpucolt, jól átmosott spenótleveleket és puhára pároltam. Mikor nagyjából elfőtt a leve, ráöntöttem a kókusztejet, rászórtam a felaprított medvehagymát, kicsit turmixoltam rajta és már kész is volt.

Magkenyér

(1 csésze = 250 ml)

135 g napraforgómag

70 g lenmag

20 g szezámmag

65 g hámozott mandula

2 ek mák (nem darált)

145 g  zabpehely

2 ek chia (azték zsálya mag)

4 ek psyllium útifű maghéj

1 tk só

3 ek olvasztott kókuszzsír

375 ml víz

 A magokat, a zabpelyhet és a sót összekevertem egy tálban. Az olvasztott kókuszzsírt felöntöttem a vízzel, összekutyultam a száraz hozzávalókkal és sütőpapírral bélelt szögletes kenyérformába nyomkodtam. Hagytam állni 1-2 órát, ezalatt teljesen összeállt a massza. Előmelegített sütőben 180 °C-on  25 percig sütöttem, majd kiborítottam a formából, és a rácson sütöttem tovább még olyan 30 percet, 200ºC-on, amíg a magok kissé megpirultak a tetején.

Laikus körben is nagy sikert aratott – az mondjuk vicces volt, amikor a fiam szalonnával, kolbásszal ette 🙂

Eredetileg itt.

Áfonyás fagyi – gép nélkül

afonya_fagyi1

Hú, ez a meleg kiborító, hideg levesen és fagyin lehet csak kibírni. És bizony ideiglenesen lejjebb adtam a dolgot, nemhogy nem főzök alapot,  de a gépet sem veszem elő. Csak összekeverem és mehet a mélyhűtőbe. Szerencsére a sűrített tejnek köszönhetően így is klassz krémes lett. Amúgy meg az áfonyalekvár melléktermékeként született 🙂

Áfonyás fagyi

2 tubus cukrozott sűrített tej

egy citrom leve és reszelt héja

2 dl kókusztej

1 dl tejszín

4-5 ek görög joghurt

25-30 dkg áfonya némi nádcukorral felfőzve (vagy 2 merőkanál friss áfonyalekvár 🙂

Az áfonyán kívül a többi hozzávalót merülőmixerrel összekevertem és egy műanyag tálba öntöttem. Mélyhűtőbe tettem, időnként kavartam rajta egyet.

Mikor már félig megfagyott, belekevertem az áfonyát is.

[1] http://www.sajtkukac.hu/wp-content/uploads/2011/08/afonya_fagyi1.jpg

Piña Colada torta

pina_colada_torta

Nagyfiam 17. születésnapjára készült, azt mondta, ha Mojito tortát tudok csinálni, akkor az ő kedvenc koktélját (! :-O) is tortásíthatnám.

smittenkitchen-nél találtam egy klassz alapot hozzá ananásszal és kókusztejjel, ezt sütöttem meg kétszer,  majd egy kókuszos-ananászos főzött krém került a tetejére és és a tészták közé . Kiadós darab lett :-)

Piña Colada torta (22 cm-es formához)

a piskótalaphoz (két ilyet sütöttem):

250 g liszt

1 tk sütőpor

¾ tk szódabikarbóna

½ tk só

110 g vaj

60 g nádcukor

2 ek rum

2 tojás

250 ml kókusztej

3 szelet ananász(konzerv), összeturmixolva, jól lecsöpögtetve

a krémhez

300 ml kókusztej

200 ml ananászlé

4 púpos ek keményítő

3-4 ek nádcukor

100 g vaj

+ néhány szelet ananász(konzerv)

+ ananászlé, rum

+ kókuszreszelék

Sütőpapírral kibéleltem egy 22 centis kapcsos tortaforma belsejét és előmelegítettem a sütőt 180 ºC-ra.

Egy tálban összekutyultam a lisztet, a sütőport,  a szódabikarbónát és a sót.

A vajat és a cukrot habosra vertem, hozzáütöttem a tojásokat, majd adagonként belekevertem a lisztes cuccot és a kókusztejet. Nem kell túlzásba vinni, elég éppenhogy csomómentesre keverni. A végén hozzáöntöttem a rumot és az ananászt is,  az előkészített formába simítottam és 35-40 percig sütöttem.

Majd az egész procedúrát mégegyszer megismételtem.

Miközben a tésztalapok sültek, elkészítettem a krémet. A kókusztejet és az ananászlét összemelegítettem a cukorral és a keményítőt habverővel hozzákeverve sűrű krémet főztem belőle. Mikor kihűlt, a vajjal habosra vertem.

A egyik tésztalapot tálra tettem, kicsit meglocsoltam a rumos ananászlével, megkentem a krém felével, megszórtam némi ananásszal, erre került a másik lap, szintén meglocsolgatva, majd a krém másik fele. A tetejére kicsit megpirított kókuszreszelék került.