A tökéletes csokis keksz – de ez most tényleg!!!

Volt már pár kekszrecept a blogon és éreztem már sokszor, hogy na ez igazán tökéletes, de ez most mindent felülmúlt, és a kóstolók is elég nagy tetszésindexszel értékelték.

Két titkos hozzávaló kellett csupán hozzá – az egyik a barnított vaj, ami nem is annyira meglepő, sokan használják, csodálatos karamelles, rumos ízt ad a keksznek (vagy igazából bárminek). Mostanában “megsütök” időnként egy-egy nagyobb adag vajat, és befőttesüvegben mindig kéznél van hűtőben.

A másik hozzávaló kicsit meglepőbb – a kovászmaradék. Illetve ez sem annyira, hiszen lehet tenni voltaképpen bármibe, amibe folyadékot és lisztet raknánk alapból. Ne aggódjatok, egyáltalán nem lesz savanykás tőle a keksz.

Chocolate chip cookies – csokoládés keksz kovásszal és barnított vajjal

kb. 15 méretes darab

92 g barnított vaj (kb. 115 g sütés előtt)
190 g finomliszt
1/2 tk sütőpor
1/2 tk szódabikarbóna
1/2 tk só
200 g nádcukor
1 nagy tojássárgája
120 g kovászmaradék (100% hidratáltságú)
vanília
225 g étcsokicsepp (vagy ugyanennyi étcsoki, felaprítva)

Barnított vaj: a nagyjából egyforma kis kockákra vágott vajat közepes lángon sütni kezdem (érdemes magassabb falú edényben, mert hajlamos fröcsögni és köpködni mindenfele!) folyamatosan felügyelve, kevergetve. Ilyenkor a víz elfő belőle, a fehérjék karamellizálódni kezdenek, és egyszerre csak isteni, karamelles, diós-rumos illata lesz. Na ekkor leszűröm egy üvegbe, hűlni hagyom, majd a hűtőben tárolom további felhasználásig. Ezt érdemes előre, akár nagyobb mennyiségben is elkészíteni.

Kimértem a lisztet, hozzákevertem a sütőport, szódabikarbónát, vaníliát, sót. A kihűlt vajat (kb 1 órával előtt kivettem a hűtőből szobahőmérsékletre) habosra kevertem a cukorral, hozzáadtam a tojássárgáját majd a kovászmaradékot is. A szárazanyagokat már fakanállal kevertem hozzá a csokival együtt.

Hűtőben pihentettem kb. 4 órát.

A tésztából kb 50 grammos golyókat gurigáztam és sütőlapos tepsire raktam. Egy nagy fekete tepsire kb 6-7 darabot érdemes maximum rakni, mert eléggé terül.

180 fokra előmelegített sütőben 16-18 percig sültek.

Én szoktam rá egy-egy csipet maldon sót rakni de ismerek embereket, akik képesek leszedegetni róla 😀

Anzac keksz – mentesítve (cukor és gluténmentes, vegán)

paleo_keksz_kokusz

Mindenki jót nevet, mikor azzal kezdem, hogy ebben a sütiben/kekszben nincs semmi. Mondjuk nem is igaz, mert csak a különböző allergéneket zártam ki, és még így is maradt egy csomó finomság, amit beletettem.

A kiindulás a család kedvence volt, mellőztem a zabot (alapvetően nem tartalmaz glutént, de sok esetben szennyeződik feldolgozás közben) helyette hajdina-, és amarantpelyhet használtam. A hajdina kicsit diós íze direkt jót tett a keksznek.

Reggel kávé mellé ,vagy napközben egy kis kényeztetésre… Tökéletes darab 🙂

Paleo anzac keksz

75 g hajdinapehely

25 g amarantpehely

75 g kókuszreszelék

75 g mandulaliszt

50 g kókuszliszt

100 kókuszvaj (extra szűz)

60 g nyírfacukor (sztem lehet kevesebb is)

1-2 ek. víz

A kókuszvajat megolvasztottam, majd az összes szárazanyaggal összekevertem. Ha túl száraz, adjunk hozzá néhány evőkanál vizet.

Kb. diónyi tésztából gombócot gyúrtam és a két tenyerem közt óvatosan kilapítottam. Sütőpapíros tepsibe pakoltam és kb. 15 perc alatt aranybarnára sütöttem.

(vigyázat, a tésztája már nyersen is erősen addiktív :-))

 

 

Meyer citrom láz – keksz és krém (lemon curd)

meyer_citrom_krem

Hála Piszke tippjének, még sikerült a helyi Sparban a maradék Meyer citromokat kiválogatni a sima, mezeiek közül és boldogan vonultam haza zsákmányommal. De mitől is olyan különleges ez a citrom? Ez a kicsit a mandarinhoz hasonló, narancssárgás héjú gyümölcs igencsak ritkán kapható kis hazánkban – én most láttam először – s ha igen, akkor is a normál citromnál jóval magasabb áron. Ízre is édeskésebb, mint egyszerű mezei rokona és meglepően lédús.

Kérdés nem volt, hogy lemon-curd készülni fog belőle – mellé pedig egy rozmaringos-citromos keksz sült. Alapvetően egy shortbread bázisú darab  (vaj-liszt-cukor) de a belecsempészett krémsajttól valami egészen mesés állaga lett. Édes és sós határán egyensúlyoz és minden egyes falatja egy  kis napsütést csempész a télbe :-)

Rozmaringos-Meyer citromos keksz

115g krémsajt (Philadelphia jellegű)

6 ek vaj

½bögre nádcukor + 1 ek cukor

1¼tk reszelt citromhéj

2 ek citromlé

1 tk apróra vágott rozmaring

1½ bögre finomliszt

A krémsajtot és a vajat robotgéppel felhabosítottam, majd hozzáadtam a cukrot,  1 tk reszelt héjat és a citromlevet. Amikor ezt jól kidolgozta, ment bele a liszt is. A kész tésztát (kicsit lágy volt) folpackba csomagoltam és a hűtőben 2-3 órát pihentettem.

A hűtőből kivéve kinyújtottam,  többé-kevésbé egyforma négyzetekre vágtam és a maradék citromhéjjal elmorzsolt cukorral megszórva az előmelegített sütőbe küldtem. 180ºC-on olyan 12-15 percig sültek.

Meyer lemon curd

85 g vaj

200 g nádcukor

2 egész tojás

2 tojássárgája

3 Meyer citrom leve

1 Meyer citrom reszelt héja

A vajat és a cukrot habverővel kikevertem (géppel, mintha valami süteményt indítanék. Így a tojás rendesen elkeveredik, nem lesznek benne zavaró darabkák), majd egyesével a tojásokat/tojássárgákat is hozzáütöttem. Jól összedolgoztam, végül a citromlé/héj is belekerült. Az egész katyvaszt egy magasabb falú lábasba töltöttem és a lehető legkisebb lángon, folyamatos kevergetés mellett sűrűre főztem.

A keksz alapja innen jött.

Részeges kekszek

keksz_szamorodni

Ez a keksz-szerűség is figyelt már egy ideje a könyvjelzők között, aztán múltkor úgyis bontottunk egy üveg száraz szamorodnit, gondoltam, elcsenek belőle egy kicsit.

Szerencsére most az eszemet is sikerült használni, (nem úgy, mint a kenyérnél) s aránylag hamar feltűnt, hogy valami mintha hiányozna az eredeti receptből. Ha se tojás, se semmilyen térfogatnövelő nincs benne, vajon mitől lesz klassz levegős? Tippeltem, hogy valószínűleg sütőporos lisztet (self-raising flour) használhattak eredetileg, úgyhogy azt adtam hozzá.

A végeredmény egy sokkal puhább jellegű dolog, mint a szokásos cookie-k, viszont a szamorodni, a vanília és a citrom olyan ízkavalkádot okozott, hogy minden egyes falat egy külön élmény volt. Nekem. A kicsik kereken visszautasították, miután sajnálatos módon meglátták, hogy bor és (what a horror..) olívaolaj került bele. Pedig megjegyzem, szuper vegán recept :-)

Boros keksz

1 bögre nádcukor
1 bögre jóféle olívaolaj
1 bögre száraz fehérbor (nálam száraz szamorodni)
1 vaníliarúd kikapart belseje
2 tk sütőpor
kb. 3,5 bögre liszt
egy citrom reszelt héja

Az olívaolajat és a cukrot összeöntöttem egy tálban, kicsit kevergettem, hogy valamennyire feloldódjon. Beleöntöttem a bort is, ment hozzá a vanília, meg a citromhéj, aztán 3 (!) bögre liszt meg a sütőpor. Nagyjából összekutyultam és a maradék lisztet már apránként adtam hozzá, a lényeg, hogy a végén egy kanállal jól adagolható tésztát kapjunk.

Két bevizezett evőkanállal galuskaszerű halmokat formáztam és sütőpapíros tepsire pakoltam. Előmelegített sütőben 180 ºC-on, 10.12 percig sültek

Graham cracker

graham_cracker

Időről időre szembejön velem angol nyelvű újságokban és blogokon a Graham cracker. Az amerikai egészség-mánia egyik korai hírnökét a 19. század elején alkotta meg egy bizonyos Sylvester Graham tiszteletes. Véleménye szerint – s ebben Dr. John Harvey Kellog (ismerős a név a cornflake dobozról?) is osztozott – az volt, hogy az egészségtelen nemi vágyat egészséges ételekkel kell megfékezni  🙂

Hát erről itt most nem fejtenék ki véleményt, ami tény,az az, hogy ugyan a gyártás kicsit macerás – jobb szeretem a gombócolós  kekszeket – de mindenképpen megéri, mert nagyon finom lesz. Állítólag cheesecake alapnak is megteszi, de nálunk persze azelőtt elfogyott, hogy ezt kipróbálhattam volna.

Viszont eszembe jutott egy jégkrém, amit régen sokat ettem – puncs és csokifagyi volt két réteg keksz között. Emlékszik erre valaki? Ehhez viszont remek alap lehetne…

200 g liszt

140 g Graham liszt

175 g sötétbarna nádcukor

1 tk szódabikarbóna

3/4 tk só

100 g sótlan vaj, hidegen

80 ml méz

5 ek tej

1 vaníliarúd belseje

Egy nagyobb tálban összekevertem a liszteket, a sót, a cukrot és a szódabikarbónát. Beleszórtam a felkockázott hideg vajat és gyors mozdulatokkal morzsásra dolgoztam.

Egy kisebb edénybe kimértem a mézet, a tejet és a vaníliát. Lassan ként a lisztes keverékhez öntöttem és a gép keverőlapátjával jól összedolgoztam. Elég ragacsos lett, de nem ijedtem meg, alaposan beliszteztem és két részre vágva, folpackba csomagolva a hűtőbe dugtam pihenni.

A pihenő után alaposan lisztezett felületen vékonyra nyújtotam, négyzeteket vágtam, megszurkáltam és előmelegített sütőben 180 ºC-on megsütöttem (14-06 perc)

A receptet itt találtam – csak a liszt arányán változtattam.

Anzac keksz

anzac_keksz

Tudom, már sokszor mondtam hogy ez vagy az a legjobb, de mindig jön egy újabb – keksztéren nem vagyok túl hűségesnek mondható. Az utóbbi egy-két hónapban legtöbbször ezt a kekszet sütöttem (minimum ötször), és a gyerekeim egybehangzóan követelték, hogy ezután soha többé ne is csináljak másfajtát. Mellesleg – barátaim is bizonyíthatják – hajnal 3-kor is remek levezetése lehet egy bulinak….

Amellett hogy rém egyszerű összerakni, tej és tojásmentes, ráadásul a zabpehely, a teljes kiőrlésű liszt és a sötét nádcukor extra egészségessé teszi. Ugye? Na jó, a tizedéknél ez már nem kifogás, de hagyjuk.

És ha ez mind nem elég –  (állítólag) sokáig el is áll, hisz anno a háborúba induló ausztrál és új-zélandi katonáknak  csomagolták gondos hitveseik. Innen származik a neve is: Australian and New Zealand Army Corps (ANZAC).

Anzac keksz

50 g vaj/tejmentes margarin

1 ek Golden syrup

½ tk szódabikarbóna

50 g zabpehely

50 g kókuszreszelék

50 g teljeskiőrlésű liszt

25 g finomliszt

50 g nádcukor

1-2 ek forró víz

Na mondjuk én ennek a duplája alatt el sem kezdek sütni :-)

A vajat/margarint és a Golden Syrupot összemelegítettem, hogy folyékony legyen. A többi cuccot hozzáadtam, alaposan összedolgoztam, kevés vízzel lazítottam rajta. Nedves kézzel diónyi gombócokat formáztam, ellapítottam, tepsibe rakosgattam (sütőpapír!!) és 180ºC-on 14-15 percig sütöttem. (Ezt az adagot elsőre azthittem, hogy odaégettem, de igazából ez lett a legfinomabb!)

Citromos, mákos keksz zabpehellyel – reggeli fejtörésre

keksz_citrom_mak

Mióta dolgozni járok, nagy fejtörést okoz a mindennapi reggeli. Mert ebédre még csak viszek magammal valamit, legrosszabb esetben lemegyek ebédelni, de a reggeli? “Hajnali” 7 órakor az én gyomrom még nem fogadóképes, különben sincs időm leülni rendesen (tudom, ez nem jó). Amint beérek, első utam a kávégéphez vezet, de ekkor már valamit enni is kéne. De mi legyen? Szendvics? Müzli? Áthidalásként elkezdtem kekszeket sütni, igyekezvén minél több rostot és minél kevesebb cukrot belevinni, ez így ideálisnak tűnik. A citrom és a mák az egyik nagy kedvencem, ebben a vegán kekszben a banán pótolja a tojást és csak zabpehely van benne. Ettől kicsit szétesős lett, legközelebb a zab egy részét teljeskiőrlésű lisztre cserélem majd.

Ti mit reggeliztek?

Citromos-mákos- zabpelyhes keksz (kb. 3 tepsis adag)

2 banán

2 citrom leve és reszelt héja

350 g zabpehely

200 g nádcukor

100 g vaj/tejmentes biomargarin

vanília

½ tk só

½ bögre darálatlan mák

1 tk sütőpor

1 tk szódabikarbóna

A banánokat villával összenyomkodtam, majd a vajjal és a cukorral jól kikevertem. Hozzáadtam a többi alapanyagot, majd teáskanállal kisebb halmokat pakoltam a tepsibe és előmelegített sütőben (200ºC) 15 perc alatt megsütöttem – akkor jó, mikor a szélük kicsit elkezd pirulni.

recept lelőhelye: The full measure of happiness