Ottolenghi féle fullos pite (vega)

Yotam Ottolenghi Feast című könyvében (magyarul Vegetáriánus Finomságok, mennyire kreatív és csalogató, nem?) találtam ezt a szuper kis receptet. Kicsit macerásnak tűnik az elkészítése, de jó időmenedzsmenttel nem vészes. Ráadásul a húsimádók körében is nagy tetszésindexet mutatott – még a darálthúst sem hiányolták belőle (mint a híres tiktokos fetástésztából). A kötetben Nagyon kiadós pite néven fut – hát nem tudom, a fordítók kicsit megerőltethették volna magukat. Szóval én átkereszteltem kicsit és biztosan fog még készülni nyáron is, alig várom már, hogy induljon a grillparti szezon!

Fullos vega pite

  • 1 piros és egy sárga kaliforniai paprika
  • 1 közepes padlizsán, kockákra vágva
  • 1 édesburgonya, kockákra vágva
  • 1 kisebb cukkini, kockákra vágva
  • 2 közepes lilahagyma, vékony szeletekre vágva
  • 2 babérlevél
  • 2 ág kakukkfű
  • egy tekercs leveles tészta (nálam gluténmentes)
  • 120 g ricotta
  • 120 g feta
  • egy nagy marék koktélparadicsom, félbevágva
  • 2 tojás
  • 200 ml tejszín
  • só, bors, olívaolaj

Előmelegítettem a sütőt 210 fokra, légkeveréssel

A paprikákat félbevágtam, kimagoztam és a vágott felével lefele sütőpapíros tepsibe raktam. Olívaolajjal meglocsoltam és a sütő felső rácsára toltam sülni.

Közben egy másik, nagyobb tepsi egyik felére beleszórtam a padlizsán-, és édesburgonyakockákat, erre is ment olívaolaj, só bors és betoltam a paprikák alá. Kb. 15 perc múlva mellészórtam a cukkinikockákat is és még kb 10 percig sütöttem. Kivettem, félreraktam. A paprikák akkor jók, ha kicsit már meg is ég a héja. Amikor már füstölt, ezt is kivettem, folpackkal letakartam, majd hűlés után lehúztam a héját és felkockáztam.

Mialatt a zöldségek a sütőben sültek, puhára pároltam a hagymaszeleteket a babérlevéllel és a kakukkfűvel.(a babért kidobhatjuk utána)

A levelestésztát elősütöttem – beleigazgattam egy kerek piteformába, levágtam a kilógó részeket, megszúrkáltam, sütőpapírral letakartam, szárazbabbal lesúlyoztam (kéne már venni olyan fancy vaksütéshez való fémgolyókat) és kb30 perre a 180 fokos sütőbe toltam.

Amikor egy picit meghűlt, elterítettem rajta a hagymát, elrendeztem a többi zöldséget (a sült plusz a paradicsom) rámorzsoltam a ricottát és a fetát. Végül nyakon öntöttem az egészet a tojásokkal elkevert tejszínnel (+ só, bors) és készre sütöttem olyan 30-35 perc alatt.

Granola muffin

Tegye fel a kezét, akinél nincsenek kallódó zacskó mindenféle magok, egyebek időnként a kamrában – vagy kamra híján a szekrényben, sőt a hűtőben is. Sajnos én is hajlamos vagyok felhalmozni dolgokat, de ez a muffin például tökéletes alap volt a maradék (kicsit már megszottyadt és így senkinek sem kell) granola és a márnemsokáigjó joghurt felhasználására.

Granolamuffin

  • 100 g granola (most épp Viblance epres-csokis)
  • 120 g tej
  • 65 g teljeskiőrlésű liszt
  • 65 g finomliszt
  • 2 teáskanál sütőpor
  • ½ teáskanál szódabikarbóna
  • nagy csipet só
  • 2 tojás
  • 75 g nádcukor
  • 115 g joghurt (nálam egy lejáratközeli Actimel plusz egy kanál görög joghurt)
  • 50 g olvasztott vaj
  • vanília

Szerencsére a muffinsütés nem nagy atomfizika és nem is egy túlbonyolított dolog – így egyszerűen csak mindent kimértem egy tálba és jó alaposan összekevertem. Mondtam már, hogy imádom az ilyen recepteket?

12 mini és egy nagy muffin lett belőle.

A legegyszerűbb gluténmentes muffin – túróval, zabpehellyel, szeretettel

Már annyiszor elkészítettem ezt a tényleg pofonegyszerű süteményt, muszáj volt, hogy a blogra is felkerüljön ne kelljen mindig keresgélni.

Az alapja a túró és a zabpehely, én most egy kis granolával turbóztam, de ez ki is maradhat, akkor annyival több zabpehely kell bele. Sütöttem már gyümölcsökkel variálva is, a csokidarabokat is szereti, és lehet a tetejére valami diófélét is csempészni. A zabpehely egy részét szoktam zabpehelyliszttel helyettesíteni, az egy kicsit homogénebb tésztát ad, de mondjuk én szeretem ilyen darabos/rusztikusan is

Remekül el lehet egyébként sós irányba is vinni némi sajttal, fűszerekkel (medvehagyma nyami) pogácsaként megsütve, sőt pizzalapnak is használtam már!

Hozzávalók:

  • 25 dkg túró
  • 10 dkg aprószemű gm zabpehely
  • 5 dkg gm granola (Viblance epres-csokis)
  • 3 db tojás
  • 3 evőkanál natúr görög joghurt
  • 2 evőkanál olvasztott vaj vagy kókuszzsír
  • 5 dkg nádcukor
  • kis vanília
  • fél teáskanál szódabikarbóna
  • fél citrom leve
  • 1 citrom reszelt héja
  • pekándió a tetejére (opcionális

A túrót kikevertem a tojásokkal, a cukorral, a vajjal, joghurttal és a citromlével illetve a citrom lereszelt héjával. Aztán hozzákutyultam a zabpelyhet, granolát, a vaníliát és a szódabikarbónát is.

Szilikon formában (12 szivecske lett) 180 fokon kb 20 perc alatt sül meg.

Eredeti recept itt: https://salatagyar.hu/turos-zabpelyhes-muffin/

A tökéletes csokis keksz – de ez most tényleg!!!

Volt már pár kekszrecept a blogon és éreztem már sokszor, hogy na ez igazán tökéletes, de ez most mindent felülmúlt, és a kóstolók is elég nagy tetszésindexszel értékelték.

Két titkos hozzávaló kellett csupán hozzá – az egyik a barnított vaj, ami nem is annyira meglepő, sokan használják, csodálatos karamelles, rumos ízt ad a keksznek (vagy igazából bárminek). Mostanában “megsütök” időnként egy-egy nagyobb adag vajat, és befőttesüvegben mindig kéznél van hűtőben.

A másik hozzávaló kicsit meglepőbb – a kovászmaradék. Illetve ez sem annyira, hiszen lehet tenni voltaképpen bármibe, amibe folyadékot és lisztet raknánk alapból. Ne aggódjatok, egyáltalán nem lesz savanykás tőle a keksz.

Chocolate chip cookies – csokoládés keksz kovásszal és barnított vajjal

kb. 15 méretes darab

92 g barnított vaj (kb. 115 g sütés előtt)
190 g finomliszt
1/2 tk sütőpor
1/2 tk szódabikarbóna
1/2 tk só
200 g nádcukor
1 nagy tojássárgája
120 g kovászmaradék (100% hidratáltságú)
vanília
225 g étcsokicsepp (vagy ugyanennyi étcsoki, felaprítva)

Barnított vaj: a nagyjából egyforma kis kockákra vágott vajat közepes lángon sütni kezdem (érdemes magassabb falú edényben, mert hajlamos fröcsögni és köpködni mindenfele!) folyamatosan felügyelve, kevergetve. Ilyenkor a víz elfő belőle, a fehérjék karamellizálódni kezdenek, és egyszerre csak isteni, karamelles, diós-rumos illata lesz. Na ekkor leszűröm egy üvegbe, hűlni hagyom, majd a hűtőben tárolom további felhasználásig. Ezt érdemes előre, akár nagyobb mennyiségben is elkészíteni.

Kimértem a lisztet, hozzákevertem a sütőport, szódabikarbónát, vaníliát, sót. A kihűlt vajat (kb 1 órával előtt kivettem a hűtőből szobahőmérsékletre) habosra kevertem a cukorral, hozzáadtam a tojássárgáját majd a kovászmaradékot is. A szárazanyagokat már fakanállal kevertem hozzá a csokival együtt.

Hűtőben pihentettem kb. 4 órát.

A tésztából kb 50 grammos golyókat gurigáztam és sütőlapos tepsire raktam. Egy nagy fekete tepsire kb 6-7 darabot érdemes maximum rakni, mert eléggé terül.

180 fokra előmelegített sütőben 16-18 percig sültek.

Én szoktam rá egy-egy csipet maldon sót rakni de ismerek embereket, akik képesek leszedegetni róla 😀

Az éjjel soha nem érhet véget – rákészülős reggeli zabpehellyel, szenvedéllyel

Nagy kedvencem az ún “overnight” zabkása, amikor főzés helyett már előző nap bekeverem a zabpelyhet valamilyen folyadékkal (többnyire kókusztejjel), így reggel már nem kell szuttyogni vele, csak kikanalazni a kis üvegekből

Lehet aztán cifrázni kakaóval, gyümölcsökkel, mogyoróvajjal, magokkal, nagyjából mindet elbír. Most mézes-citromos maracuját kanalaztam a tetejére, egy kis napsütés a kinti szürkeségbe

Reggeli zabkása – este készítve 🙂

(kb. 2 közepes adag)

4 nagy evőkanálnyi aprószemű zabpehely

2 evőkanálnyi chia mag

2 dl kókusztejszín (Kara)

a tetejére: 3 maracuja beleseje, összekeverve 1 evőkanálnyi mézzel, 1 citrom(vagy lime) levével és egy kis vaníliával, plusz némi pirított kókuszchips