Ottolenghi féle fullos pite (vega)

Yotam Ottolenghi Feast című könyvében (magyarul Vegetáriánus Finomságok, mennyire kreatív és csalogató, nem?) találtam ezt a szuper kis receptet. Kicsit macerásnak tűnik az elkészítése, de jó időmenedzsmenttel nem vészes. Ráadásul a húsimádók körében is nagy tetszésindexet mutatott – még a darálthúst sem hiányolták belőle (mint a híres tiktokos fetástésztából). A kötetben Nagyon kiadós pite néven fut – hát nem tudom, a fordítók kicsit megerőltethették volna magukat. Szóval én átkereszteltem kicsit és biztosan fog még készülni nyáron is, alig várom már, hogy induljon a grillparti szezon!

Fullos vega pite

  • 1 piros és egy sárga kaliforniai paprika
  • 1 közepes padlizsán, kockákra vágva
  • 1 édesburgonya, kockákra vágva
  • 1 kisebb cukkini, kockákra vágva
  • 2 közepes lilahagyma, vékony szeletekre vágva
  • 2 babérlevél
  • 2 ág kakukkfű
  • egy tekercs leveles tészta (nálam gluténmentes)
  • 120 g ricotta
  • 120 g feta
  • egy nagy marék koktélparadicsom, félbevágva
  • 2 tojás
  • 200 ml tejszín
  • só, bors, olívaolaj

Előmelegítettem a sütőt 210 fokra, légkeveréssel

A paprikákat félbevágtam, kimagoztam és a vágott felével lefele sütőpapíros tepsibe raktam. Olívaolajjal meglocsoltam és a sütő felső rácsára toltam sülni.

Közben egy másik, nagyobb tepsi egyik felére beleszórtam a padlizsán-, és édesburgonyakockákat, erre is ment olívaolaj, só bors és betoltam a paprikák alá. Kb. 15 perc múlva mellészórtam a cukkinikockákat is és még kb 10 percig sütöttem. Kivettem, félreraktam. A paprikák akkor jók, ha kicsit már meg is ég a héja. Amikor már füstölt, ezt is kivettem, folpackkal letakartam, majd hűlés után lehúztam a héját és felkockáztam.

Mialatt a zöldségek a sütőben sültek, puhára pároltam a hagymaszeleteket a babérlevéllel és a kakukkfűvel.(a babért kidobhatjuk utána)

A levelestésztát elősütöttem – beleigazgattam egy kerek piteformába, levágtam a kilógó részeket, megszúrkáltam, sütőpapírral letakartam, szárazbabbal lesúlyoztam (kéne már venni olyan fancy vaksütéshez való fémgolyókat) és kb30 perre a 180 fokos sütőbe toltam.

Amikor egy picit meghűlt, elterítettem rajta a hagymát, elrendeztem a többi zöldséget (a sült plusz a paradicsom) rámorzsoltam a ricottát és a fetát. Végül nyakon öntöttem az egészet a tojásokkal elkevert tejszínnel (+ só, bors) és készre sütöttem olyan 30-35 perc alatt.

Sült rizs kacsamellel

A pad thai/stir-fry jelgű kaják nálunk nagyon csúsznak, ez most egy kicsit kevésbé fűszeres, viszont némi elő-logisztikával hamar összedobható.

A reggeli kávénk elkészítésével párhuzamosan odaraktam egy bögre jázmin rizst* kicsit több, mint dupla mennyiségű vízzel főni. Amint felforrt megsóztam, majd letakarva el is zártam, a gőzben szépen puhára párolódott magától.

Közben nagyobb kockákra vágtam egy nagy fej lilahagymát, 4 répát, fél fej zellert, egy kápiapaprikát és 3 nagy gerezd fokhagymát és kevés olajjal meglocsolva (+ só/bors) betoltam a sütőbe, légkeverésen, 18 fokon kb 40 percre (nekem kicsit túlfutott, de sosebaj) **

Így már minden elő volt kvázi készítve ebédidőre, lehet nyugiban kávézgatni, olvasgatni, netán dolgozni.

Mikor az éhes csordák már döngő léptekkel közeledtek, egy falatokra darabolt kacsamellet gyorsan átpirítottam, dobtam rá egy kis aprított gyömbért, meglocsoltam 3-4 ek szójaszósszal és méz hiányában 1 kanál juharsziruppal. Kiszedtem a húst. A serpenyőbe öntöttem olívát és szezámolajat, átpirítottam a rizst egy evőkanál majonézzel (igen, azzal, wannuskám remek alapreceptjéből az ötlet), kicsit félrekotortam, az üres helyre öntöttem 5 felvert tojást. Amikor megsült, cafatnyi darabokra szaggatva összekevertem a rizzsel, ment hozzá a sült zöldség és a hús. Jól átforgattam, utánaízesítettem. (esetleg némi chili sem árthat neki)

Tálaláskor pirított hagymával és korianderrel szórtam meg.

*basmati, vagy bármi hosszúszemű rizs tökéletes, barnarizzsel is isteni

** igazából bármilyen hűtő alján vegetáló zöldség mehet bele, káposzta, padlizsán, kel, édesburgonya – én úgy szeretem, minél zöldésgesebb

Granola muffin

Tegye fel a kezét, akinél nincsenek kallódó zacskó mindenféle magok, egyebek időnként a kamrában – vagy kamra híján a szekrényben, sőt a hűtőben is. Sajnos én is hajlamos vagyok felhalmozni dolgokat, de ez a muffin például tökéletes alap volt a maradék (kicsit már megszottyadt és így senkinek sem kell) granola és a márnemsokáigjó joghurt felhasználására.

Granolamuffin

  • 100 g granola (most épp Viblance epres-csokis)
  • 120 g tej
  • 65 g teljeskiőrlésű liszt
  • 65 g finomliszt
  • 2 teáskanál sütőpor
  • ½ teáskanál szódabikarbóna
  • nagy csipet só
  • 2 tojás
  • 75 g nádcukor
  • 115 g joghurt (nálam egy lejáratközeli Actimel plusz egy kanál görög joghurt)
  • 50 g olvasztott vaj
  • vanília

Szerencsére a muffinsütés nem nagy atomfizika és nem is egy túlbonyolított dolog – így egyszerűen csak mindent kimértem egy tálba és jó alaposan összekevertem. Mondtam már, hogy imádom az ilyen recepteket?

12 mini és egy nagy muffin lett belőle.

Karfiol-torta (vega, gluténmentes) Ottolenghi nyomdokaiban

Yotam Ottolenghi híres-nevezetes karfioltortája már régóta rajta volt a to-do listámon, csak éppen a lisztet akartam valahogy kikerülni. Agyaltam, hogy mivel lehetne helyettesíteni – zabpehelyliszt? keményítő? – de mivel elég nagy mennyiség (180 g) kellett bele, úgy döntöttem, hogy inkább úgy ahogy van, ki is hagyom belőle 😀

Valószínűleg így nem annyira “tésztás”, mint az eredeti, de higgyétek el érdemes kipróbálni! Vegáknak önálló étel, de köretként is megállja a helyét.

Karfioltorta (vega, gluténmentes)

* 1 kisebb fej karfiol (kb 500 g) rózsákra szedve
* 1 lilahagyma
* 5 ek olívaolaj
* egy ág friss rozmaring
* 4 tojás
* 150 g tejföl
* egy csokor friss bazsalikom, felcsíkozva
* 1/2 tk szódabikarbóna
* 1/2 tk kurkuma
* 50 g parmezán
* 50 g reszelt cheddar
* szezámmag, só, bors, vaj

A sütőt előmelegítettem 190 fokra. A piteformát kivajaztam és megszórtam szezámmaggal.

A karfiolrózsákat sós vízben félpuhára főztem (kb 15 perc volt), szűrőn lecsepegtettem.

A megpucolt lilahagymából 4 szép karikát vágtam (ez lesz majd a tetején a díszítés, nyersen), a többit felkockáztam. Az olívaolajon megdinszteltem a hagymát a rozmaringgal és félreraktam hűlni.

Összekevertem a tejfölt, a tojásokat, a bazsalikomot, a sajtokat, a szódabikarbónát, a kurkumát, és a kihűlt hagymát. Sóztam, borsoztam, végül összeforgattam a karfiolfejekkel.

Az egészet a piteformába egyengettem, kicsicsáztam a tetejét a lilahagymakarikákkal és az előelegített sütőben 40-45 perc alatt készre sütöttem. Tálalás előtt kb. 20 percet érdemes pihentetni, hogy szépen lehessen szeletelni. Másnap, hidegen is elég fincsi!

A legegyszerűbb gluténmentes muffin – túróval, zabpehellyel, szeretettel

Már annyiszor elkészítettem ezt a tényleg pofonegyszerű süteményt, muszáj volt, hogy a blogra is felkerüljön ne kelljen mindig keresgélni.

Az alapja a túró és a zabpehely, én most egy kis granolával turbóztam, de ez ki is maradhat, akkor annyival több zabpehely kell bele. Sütöttem már gyümölcsökkel variálva is, a csokidarabokat is szereti, és lehet a tetejére valami diófélét is csempészni. A zabpehely egy részét szoktam zabpehelyliszttel helyettesíteni, az egy kicsit homogénebb tésztát ad, de mondjuk én szeretem ilyen darabos/rusztikusan is

Remekül el lehet egyébként sós irányba is vinni némi sajttal, fűszerekkel (medvehagyma nyami) pogácsaként megsütve, sőt pizzalapnak is használtam már!

Hozzávalók:

  • 25 dkg túró
  • 10 dkg aprószemű gm zabpehely
  • 5 dkg gm granola (Viblance epres-csokis)
  • 3 db tojás
  • 3 evőkanál natúr görög joghurt
  • 2 evőkanál olvasztott vaj vagy kókuszzsír
  • 5 dkg nádcukor
  • kis vanília
  • fél teáskanál szódabikarbóna
  • fél citrom leve
  • 1 citrom reszelt héja
  • pekándió a tetejére (opcionális

A túrót kikevertem a tojásokkal, a cukorral, a vajjal, joghurttal és a citromlével illetve a citrom lereszelt héjával. Aztán hozzákutyultam a zabpelyhet, granolát, a vaníliát és a szódabikarbónát is.

Szilikon formában (12 szivecske lett) 180 fokon kb 20 perc alatt sül meg.

Eredeti recept itt: https://salatagyar.hu/turos-zabpelyhes-muffin/

Nevezhetjük akár Buddha-tálnak is

Nem csak a tavasz közeledte és a böjt miatt, de próbálok minél több zöldséget és minél kevesebb húst enni mostanában – nem is esik igazából nehezemre mondjuk. Ez a Buddha-tál dolog régóta izgatott, jópofa eufémizmus a rakjuk-össze- a-maradékokat-csinosan-egy-tálba egyszerűségére. Plusz hűtőürítésnek sem utolsó.

Most az alap karfiolrizs volt (szomorkodott még egy kis maradék a hűtő aljában), ehhez a felaprított zöldséget egy kis olívaolajon átpirítottam egy újhagymával és egy gerezd fokhagymával.

Kb. 1 dl kókusztejszínt összekevertem 2 ek szójaszósszal, 1 ek rizsecettel és egy tk reszelt gyömbérrel.

Az öntet felét összekevertem a “rizzsel”, ez az alap, innentől kezdve igazából tényleg mindenki a maga ízlése szerint intézheti – nálam most párolt fodroskel, avokádó, házi kimchi és egy kis retek mikrozöld került rá. A öntet másik felét közvetlenül evés előtt csorgattam rá.

A tökéletes csokis keksz – de ez most tényleg!!!

Volt már pár kekszrecept a blogon és éreztem már sokszor, hogy na ez igazán tökéletes, de ez most mindent felülmúlt, és a kóstolók is elég nagy tetszésindexszel értékelték.

Két titkos hozzávaló kellett csupán hozzá – az egyik a barnított vaj, ami nem is annyira meglepő, sokan használják, csodálatos karamelles, rumos ízt ad a keksznek (vagy igazából bárminek). Mostanában “megsütök” időnként egy-egy nagyobb adag vajat, és befőttesüvegben mindig kéznél van hűtőben.

A másik hozzávaló kicsit meglepőbb – a kovászmaradék. Illetve ez sem annyira, hiszen lehet tenni voltaképpen bármibe, amibe folyadékot és lisztet raknánk alapból. Ne aggódjatok, egyáltalán nem lesz savanykás tőle a keksz.

Chocolate chip cookies – csokoládés keksz kovásszal és barnított vajjal

kb. 15 méretes darab

92 g barnított vaj (kb. 115 g sütés előtt)
190 g finomliszt
1/2 tk sütőpor
1/2 tk szódabikarbóna
1/2 tk só
200 g nádcukor
1 nagy tojássárgája
120 g kovászmaradék (100% hidratáltságú)
vanília
225 g étcsokicsepp (vagy ugyanennyi étcsoki, felaprítva)

Barnított vaj: a nagyjából egyforma kis kockákra vágott vajat közepes lángon sütni kezdem (érdemes magassabb falú edényben, mert hajlamos fröcsögni és köpködni mindenfele!) folyamatosan felügyelve, kevergetve. Ilyenkor a víz elfő belőle, a fehérjék karamellizálódni kezdenek, és egyszerre csak isteni, karamelles, diós-rumos illata lesz. Na ekkor leszűröm egy üvegbe, hűlni hagyom, majd a hűtőben tárolom további felhasználásig. Ezt érdemes előre, akár nagyobb mennyiségben is elkészíteni.

Kimértem a lisztet, hozzákevertem a sütőport, szódabikarbónát, vaníliát, sót. A kihűlt vajat (kb 1 órával előtt kivettem a hűtőből szobahőmérsékletre) habosra kevertem a cukorral, hozzáadtam a tojássárgáját majd a kovászmaradékot is. A szárazanyagokat már fakanállal kevertem hozzá a csokival együtt.

Hűtőben pihentettem kb. 4 órát.

A tésztából kb 50 grammos golyókat gurigáztam és sütőlapos tepsire raktam. Egy nagy fekete tepsire kb 6-7 darabot érdemes maximum rakni, mert eléggé terül.

180 fokra előmelegített sütőben 16-18 percig sültek.

Én szoktam rá egy-egy csipet maldon sót rakni de ismerek embereket, akik képesek leszedegetni róla 😀