A tökéletes házi ropi

ropi1

Mert a grissini is jó, persze. Csak őszintén szólva annyira utálom sodorgatni. Így rögtön lecsaptam az ötletre, hogy mennyivel egyszerűbb a tésztagyártó gépen áttolni a nyers tésztát. Gyorsabb is és gyönyörű, szabályos, ropogós  pálcikákat kapunk. Tapasztalatból mondom: abbahagyhatatlan.

Az ízesítéssel pedig a végtelenségig lehet játszani, nálam először némi fokhagyma és oregánó került bele. A képen lévő változatba pedig Gabojszától kapott szárított paradicsom porrá őrölve és az olaj is egy másik fajta aszalt paradicsom olaja volt.

Házi ropi

160 g finomliszt

90 g teljeskiőrlésű liszt

kb. 150 ml víz

1 zacskó szárítot élesztő (7 g) vagy 2 dkg friss

1 tk cukor

1 tk só

2 ek olaj

1 ek porrá őrölt szárított paradicsom (opcionális)

Az összes hozzávalót jó alaposan összegyúrtam – azaz bevallom ezt a dagasztógépem krémkeverő lapátjára bíztam. A lényeg, hogy nem egy kelt tészta-jellegű dolgot kapunk, hanem egy tömör gombócot, mint mikor friss tésztát készítünk.

Egy jó másfél órát pihenni hagytam, majd négy részre vágtam. Először nagyjából téglalap alakúra lapítottam, majd átengedtem a tésztagyártó legvastagabbra állított alapfején. Akárcsak tésztakészítésnél, addig hajtogattam, amíg egy sima felületű, kb. 20-30 cm hosszú csíkot nem kaptam. Ezután a szélesmetélt-készítőn (ez olyan 6-7mm-es csíkokat vág) küldtem át a csíkokat, majd szétválasztva őket, sütőpapírral bélelt tepsikbe fektettem.

Mire mind elkészült, már tolhattam is be az első adagot (az addigra meg is dagadt kicsit) a 200ºC-ra előmelegített sütőbe, ahol tepsinként olyan 9-10 percig sültek.

Igazi, vékony, roppanós finomság a végeredmény, egy üveg bor mellé a tökéletes ropogtatnivaló (nagyobb társaságnál érdemas duplázni, ez egy olyan kisebb, családi adag)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük