Folytatás tegnapról: csicsókafánk és gyömbéres sütőtök

csicsoka_fank

Őszintén szólva én még sosem ettem és nem is csináltam krumplifánkot – Férj viszont lelkesen üdvözölte ezt a gyermekkori finomságot. Még az sem riasztotta el, mikor halkan megsúgtam neki, hogy krumpli helyett csicsókából készült.

A csicsóka egyébként, tényleg egy szuperzöldség – nem azért, mert készíthető belőlepalacsintasütemény, vagy akár rakott egytál is – hanem mert rendkívül jó hatással van a szervezetünkre, magas rost-, inulin-, és fruktóztartalma miatt rendszeres fogyasztása javasolt.

Érdekes módon nyersen szerintem meglehetősen semleges az íze – az állaga pedig leginkább a karalábéhoz hasonlít. Cukoréhség ellen is ajánlatos a nyersen való rágcsálása, akár étkezések között is.

Megfőzve/sütve sokkal karakteresebb az íze, kicsit édeskés, diós jellegű. Emiatt a fánk tésztájának egy részét gyorsan rozslisztre cseréltem – szinte észre sem lehetett venni, és így legalább némileg kiegyensúlyoztam az olajban való sütést.

És hogy jobban csússzon, került mellé egy kis gyömbéres sütőtök – itt az ízeket mindenkinek magának kell behangolni, nálunk jó sok friss gyömbér került bele, kicsit csípős is lett, de én így szeretem (a többiek meg kénytelenek ehhez igazodni :-) )

Csicsókafánk

250 g csicsóka, meghámozva, felkockázva

100 g krumpli, meghámozva, felkockázva

150 g teljeskiőrlésű rozslizst

200 g finomliszt

25 g élesztő

1 tojássárgája

1 tk nádcukor

kb. 1 dl víz

A csicsókát és a krumplit sós vízben puhára főztem, majd alaposan lecsöpögtettem. A többi hozzávalóval együtt dagasztótálba tettem és összegyúrtam. Kicsit lágy, de kezelhető tésztát kell kapni.

Egy bő félórát pihentettem, majd ujjnyi vastagra kinyújtottam, kisebb fánkokat szaggattam belőle pogácsaszaggatóval és letakarva mégegyszer kelesztettem. Mikor szépen feljöttek, bő olajban – mint a farsangi fánkot szokás – kisütöttem.

Gyömbéres sütőtökpüré

1 sütőtök

nádcukor

1-2 ek vaj

só, bors, fahéj

reszlet gyömbér

A tököt hosszában félbevágtam, a magjait kikapartam. Rákockáztam a vajat, megszórtam a cukorral és a fahéjjal, majd a sütőben puhára sütöttem.

A puha tökhúst aprítóba kanalaztam, hozzáreszeltem a gyömbért, sóztam, borsoztam és homogénre mixeltem.

Sütőtökös-vargányás rizottó és időutazás

sulthus_sutotokos_koret

Eddig minden VKF. kiírást szeenzációsnak gondoltam, de Piszke ötlete nálam abszolút telibe talált. Nemrég bevallottam, hogy ha van egy kis időm, szívesebben veszek egy jó könyvet a kezembe, mintsem hogy akkor is szakácskönyveket olvasgassak – azt csak céltudatosan, főzésre irányulva szoktam. Erről a hobbimról édesanyám is tudna mesélni, ugyanis már zsenge gyemekkoromban is folyamatosan könyv volt a kezemben. Takarítás, mosogatás, és persze tanulás helyett is. Emlékszem, mikor emeletes ágyunk volt, mindig a párnám alá dugtam az éppen aktuális regényeket – mit-ne-mondjak a Winnetou-n nem esett valami kényelmesen az alvás.

Mégis ez a kiírás okozta számomra a legnagyobb fejtörést. Mert olvasás közben még sosem támadt kedvem főzni. Egyszerűen egy olyan ételt sem tudtam felidézni, ami valami regényből jött volna – Szindbád velőscsontja és Bridget Jones kék levesén kívül. Végül úgy döntöttem, ajánlok egy olyan könyvet, ami a szívemhez nagyon közel áll, és hihetetlen módon, ahogy kinyitottam, épp egy főzési jelenetbe csöppentem…

Több könyvtár rendszeres látogatója – és késedelmidíj-fizetője – vagyok, de sokszor akad olyan könyv, amit akkor is magaménak akarok tudni, miután már kiolvastam. Így voltam Audrey Niffenegger könyvével is, Az időutazó feleségé-vel, amit eredetileg a tesómnak vettem. Miután kölcsönkaptam tőle – a tőlem kapott ajándékot, hihetetlen jófej vagyok, nem? – szinte alig bírtam letenni, hajnalba nyúlóan olvastam, mint egy örvény, úgy szippantott be a történet. Persze rögtön megvettem magamnak is egy példányt, majd Londonból hazafelé tartva a repülőtéren az angol nyelvű változat is beugrott a táskámba – azt mondanom sem kell, hogy külön bőröndöt kellett a barátnőméktől kunyerálnom az ott beszerzett könyveimnek. Fanatikus vagyok, na.

Szóval a könyv szerintem zseniális. Romantikus és materialista egyszerre. Mese és science-fiction keveredik, egyik sémát sem lehetne egyértelműen ráhúzni. A történet két főhőse Henry, aki akaratától függetlenül utazgat az időben, és Clare, a felesége, aki 6 éves, mikor először találkozik vele. Henry ekkor 30. És mikor összeházasodnak, akkor is. Hihetetlen összpontosítást kívánt eleinte az olvasás, hiszen éppolyan hirtelen kell átugranunk nekünk is a idősávokban és a nézőpontokba – egyszer Henry, egyszer pedig Clare mesél – mint ahogy a főhős ugrál az időben. És menet közben úgy kerülnek apránként a helyükre dolgok, mint egy kirakóban.

Az első találkozások helyszíne a Rét, ahova Henry időnként oda”pottyan”, meztelenül és éhesen. Clare pedig ellátja ruhával és ennivalóval.

“Eléggé borzasztó kajákat készítettem neked az évek során. Mogyoróvajas-szardellás szendvicset. Pástétomos-céklás kétszersültet. Azthiszem, részben kíváncsi voltam, van-e olyasmi, amit nem eszel meg, részben imponálni akartam fantasztikus konyhaművészetemmel.”

Aztán végre a két főhős a jelenben, a “most”-ban is találkozik, s Clare meghívja Henry-t vacsorára.

“A konyha úgy fest, mintha egy Pillsbury fánküzem robbant volna fel benne. Clare követi a tekintetemet. Hirtelen eszembe jut, hogy nem tud főzni.

Folyamatban lévő munka – mondja Clare.

Kiállítási darab – mondja Charisse.

Megesszük? – kérdezi Gomez.

Egyikről a másikra nézek, aztán mindannyiunkból kirobban a nevetés.

– Tud valamelyiktek főzni?

– Nem.

– Gomez tud rizst.

– Csak gyorsrizst.

– Clare tudja, hogy kell pizzát rendelni.

– Meg thait…. thait is tudok rendelni.

– Charisse tud enni.

– Dugulj el Gomez – mondja egyszerre Charisse és Clare.

– Mi lett volna…..az? – kérdezem, és az asztalon lévő katasztrófára mutatok. Clare átnyújt egy újságkivágást. Csirkés, shiitake gombás rizottó receptje sütőtökkel és fenyőmagos öntettel. A Gourmand magazinból, és legalább húszféle nyersanyag kell hozzá. – Mindezek megvannak?

Clare bólint.

A bevásárlás megy. Csak összeállítani nem vagyok képes.

Közelebbről megvizsgálom a káoszt.

Talán ki tudok ebből hozni valamit.

Tudsz főzni?

Bólintok.

Ez főz! Meg van mentve az este!

Természetesen a receptet nem mellékelték, úgyhogy intuíció alapján állítottam össze az ételt, némi változtatásokkal: shiitake helyett szárított vargánya – és sherry – került a rizottóba, a fenyőmag öntetről pedig bevallom őszintén, elfeledkeztem. Bár erről a regényben sem esik több szó. Viszont a sütőben megpirított zsályás-fokhagymás tökkockák remekül harmonizáltak a sherryvel megbolondított rizottó enyhén édes ízével, s ehhez az omlós csirkeszeletek remekül passzoltak. Teljesen azonosulni tudtam Clare véleményével:

Enni kezdünk, lelkesen. A rizottó pikáns és enyhe, a tök édes, a csirke úszik a vajban. Sírni szeretnék, annyira finom.”

A könyvből további részleteket olvashattok itt.

Citromos csirkemell sütőtökös-vargányás rizottóval

3 csirkemell

só, bors

egy fél citrom

liszt

5-6 ek vaj

6 ekolívaolaj

egy kisebb sütőtök fele, megpucolva, felkockázva

5 gerezd fokhagyma, apróra vágva

4-5 levél zsálya

1 fej hagyma, felkockázva

egy bögre rizottó rizs

kb. 5 dl zöldség-, vagy csirkealaplé

fél dl sherry

egy kevés szárított vargánya

parmezán

A sütőtök kockákat tepsibe szórtam, meglocsoltam 1 ekolívaolajjal, rádobtam a zsályaleveleket és a fokhagyma felét, majd 220 C°-on, grill fokozaton 30 percig sütöttem. Akkor jó, mikor a kockák már kicsit barnulni kezdenek.

A maradék olívaolajon megpirítottam a hagymát és a fokhagymát, majd ráöntöttem a rizst. Jól átforgattam, hogy egyenletesen elkeveredjen, majd rászórtam a felaprított szárított gombát, valamint sóval, borssal ízesítettem. A megmelegített alaplevet és a sherryt apránként adagolva – mindig csak annyit, amennyit éppen felvesz – és sűrűn kevergetve puhára főztem.

A csirkemelleket kiklopfoltam, majd ráfacsartam a citrom levét. Némi pihenés után sóztam, borsoztam, lisztbe forgattam, és a vajon aranyszínűre sütöttem.

A rizottót óvatosan összekevertem az illatos sütőtök kockákkal, és a tetejére parmezán forgácsokat szórtam.

Leves őszi napokra – vöröslencsével és sütőtökkel

voroslencse_sutotok_leves1

A vöröslencse alapvetően is gyakori vendég a konyhámban, általában Chili & Vanília nyomán sárgarépás-kókusztejes leves készül belőle. Konkrétan ez a gyerekek kedvenc levese – persze csak ha nem szalad meg a kezem chilli-ügyben. A vöröslencsében az a legjobb, hogy nemcsak egy egészséges hüvelyes, de rendkívül hamar meg is puhul, nincs szükség áztatásra sem és mégis félóra alatt finom, fűszeres, krémes leves készül belőle.

Nigel Slater könyvét lapozgatva bukkantam erre a sütőtökös verzióra, amiben a legjobban a levesbetét tetszett: mogyoróolajon karamellizált hagymakarikákkal tálalta. Nálam őrségi tökmagolajon sültek édesre a hagymadarabok és hogy a fiúk is örüljenek, még némi ropogósra sütött sonkacsíkkal is megfejeltem a dolgot – de persze a vega verzió is nagyon finom.

Sütőtökös vöröslencseleves

1 kisebb fej hagyma, kockára vágva

2-3 gerezd fokhagyma, apróra vágva

2 ek olaj

egy darabka gyömbér, lereszelve

225 g vöröslencse

1 tk kurkuma

egy csipet currypor

chilli – ízlés szerint

250 g sütőtök, felkockázva

egy csokor petrezselyem (eredetileg persze korianderzöld)

só, bors

a tetejére

3-4 hagyma

tökmagolaj

néhány szelet prosciutto sonka

A hagymát az olajon megpirítottam, hozzáadtam a fokhagymát és a gyömbért majd néhány keverés után a vöröslencse és a sütőtök is ment a lábasba. Jól átforgattam és felöntöttem kb. 1 liter vízzel.

A fűszereket is hozzáadva olyan félóra alatt meg is puhult minden. Ekkor vettem elő hű segítőmet a merülőmixert és pürésítettem az egészet. beleszórtam a felaprított petrezselymet és igazítottam az ízén sóval, borssal.

Amíg főtt a leves, volt idő a feltétet is megcsinálni.

A hagymákat vastag karkákra vágtam és az olajban sütni kezdtem. A lehető legkisebb lángot használtam, gyakran kevergettem, hogy puha, karamellizált karikákat kapjak. Persze nem maradt karika, de az íz a lényeg.

A prosciutto sonkát ujjnyi csíkokra vágtam és grill alatt ropogósra sütöttem.

Tálaláskor a hagymát és a sonkát a leves tetejére szórtam és tökmagolajjal pöttyöztem.

Csirkecomb datolyával, sherryvel és sütőtökös árpagyönggyel

sultcsirke_datolya

Ez a recept is a novemberi GoodFoodból való, ami valahogy annyira jól sikerült, hogy szinte az egész újságot végigfőztem már.

A csirkecomb a sherry és a datolya ellenére sem lett édeskés, viszont nagyon finom, puha omlóssá párolódott a zamatos lében. A saláta mellé a visszamaradt szaft nem anniyra kellett, ha más körettel tálaljuk, esetleg be lehet sűríteni némi kis keményítővel.

Datolyás, sherrys csirkecombok

5-6 ek olívaolaj

6 csirkecomb

1 fej vöröshagyma, apróra vágva

8-10 fokhagymagerezd, a héjában hagyva

1 kk őrölt római kömény

200 ml sherry

egy citrom reszelt héja és kifacsart leve

egy marék hámozott mandula, durvára vágva

12 datolya, kimagozva, durvára vágva

egy csomag petrezselyem, apróra vágva

.

A sütőt előmelegítettem 200 Cº-ra.

Egy nagyobb serpenyőben megmelegítettem 2-3 evőkanál olívaolajat, és a besózott csirkecombokat átpirítottam rajta, majd egy nagyobb tepsibe rendeztem őket.

A serpenyőbe öntöttem még 2 ek. olajat, rádobtam a hagymát és a héjában hagyott fokhagymát és 10 perc alatt aranybarnára pirítottam. Azután belekevertem a köményt, a citromhéjat, ráöntöttem a citrom levét és a sherryt, majd felforraltam.

Beledobtam a mandulát, a datolyát és a petrezselymet is,  és az egészet a csirkecombokra öntöttem. Fóliával lefedve kb. másfél órát csücsült a sütőben. Az utolsó fél órára levettem róla a fóliát, hogy ropogósra sülhessen, s időnként jól meglocsolgattam a levével.

Sütőtökös árpasaláta

1 fél sütőtök, meghámozva és gerezdekre vágva

2-3 ek olívaolaj

125 g árpagyöngy

egy kisebb fej brokkoli

2-3 paradicsom (aszalt is lehet)

1 lilahagyma, apróra vágva

2 ek tökmag

egy marék friss bazsalikomlevél

az öntethez:

3 ek balzsamecet

3 ek olívaolaj

½ ek Dijoni mustár

1 gerezd fokhagyma

A sütőtökgerezdeket olívaolajjal meglocsolva a 200 Cº-ra előmelegített sütőbe toltam (akár a csirkével együtt is betehetjük) és kb. 25-30 percig sütöttem, amíg picit meg nem pirult.

Közben az árpagyöngyöt sós vízben megfőztem. Nem kell teljesen puhára, a legjobb, ha egy kicsit ‘al dente’ marad.

Amíg az árpa főtt, a FlavourShakerben összekevertem az öntet hozzávalóit – erre a célra egy csavaros tetejű kisebb befőttesüveg is megteszi, csak akkor előtte a fokhagymát nyomjuk át a fokhagymaprésen.

A kifőtt árpagyöngyöt leszűrtem és összekevertem az öntettel, majd félretettem hűlni.

A brokkolit rózsáira szedtem és párolóbetéten 10 perc alatt félpuhára pároltam.

A kihűlt árpát összekevertem a brokkolival és a sütőtökkel, megszórtam a pirított tökmaggal, beletettem a lilahgymát, a paradicsomot és a bazsalikomot is, szükség szerint elláttam sóval és borssal, majd jól összeforgattam az egészet.