Újabb jeges élvezet – most avokádól

guacamole_fagylalt

Ez is csak inkább ötlet, mint recept. Az avokádókrémnek (guacamole) amúgy is igen nagy rajongója vagyok, úgyhogy nem kellett sokáig győzködjem magam, hogy elkészítsem a jeges változatot. Pazar vendégváró fogás lehet, némi paradicsom salsa és tortilla chips kíséretével.

Guacamole fagylalt

3 avokádó

1 gerezd fokhagyma

1-2 chili, kimagozva, apróra vágva – vagy szárított chilipehely

egy nagy marék petrezselyem

egy lime leve (persze citromlé is megteszi)

egy kevés nádcukor

só, bors

2 dl tejszín

Most kivételesen nem villával kevertem össze, hanem aprítógépben, hogy teljesen homogén, krémes legyen. Fagyigépben bekevertem – ettől még egy kicsit lágyabb, levegősebb lett.

a paradicsom salsához

5-6 paradicsom

1 csokor újhagyma

némi petrezselyem/korianderzöld

1 ek olívaolaj

só, bors

A paradicsomokat és az újhagymát egészen apró kockákra vágtam, és összekevertem a töbi hozzávalóval. Ezt is jól behűtöttem tálalás előtt.

forrás: 90 Years of Kitchehnaid – The Cookbook

Paradicsomos húsgombócok

paradicsomos_husgomboc

Kicsit átszerveződtek a napjaim, új helyen (is) dolgozom, megintcsak előkerülnek a gyorsan elkészíthető receptek. A marhahúst elvileg Flat-Cat szabolcsi töltöttkáposztájához vettem elő, aztán itthon szembesültem vele, hogy konkrétan csak káposztám nincs a recepthez.

Külföldi  magazinokban és blogokon többször találkoztam már a “Spaghetti meatballs” nevű étellel, melyet az olasz bevándorlók hatására terjedt el Amerikában s lett az amerikai gyerekek és háziasszonyok nagy kedvence. Régóta motoszkált már bennem az ötlet, úgyhogy kapva az alkalmon  gyorsan változtattam az eredeti elképzelésen és háromnegyed óra alatt kész is volt a vacsora.

Egy “fapados” verzióhoz képest ebbe került még egy kis juhsajt, maradék hajdina és reszelt répa is – a hűtőürítés jegyében.

Paradicsomos húsgombócok (6-8 főre)

800 g darált marhahús (lapocka)

1 tojás

közepes hagyma, apróra vágva

3 gerezd fokhagyma, apróra vágva

olívaolaj

bazsalikom, oregánó, kakukkfű

só, bors

10 ek zsemlemorzsa

egy fél sárgarépa, lereszelve (opcionális)

kb. 10 dkg juhsajt, lereszelve (opcionális)

egy marék maradék főtt hajdina (opcionális)

a paradicsomszószhoz:

1,5 l házi paradicsomlé

olívaolaj

1 közepes fej hagyma, apróra vágva

4 gerezd fokhagyma, apróra vágva

egy csokor friss bazsalikom

só, bors

ízlés szerint cukor

750 g tészta

Először a mártásnak álltam neki: a hagymákat az olíván megpirítottam, felöntöttem a paradicsomlével, fűszereztem és sűrű szósszá főztem.

Közben a húst ledaráltam. Az olajon puhára, picit barnára pároltam a hagymaféléket, majd a húshoz adtam a többi hozzávalóval együtt és alaposan összegyúrtam.

A masszából diónyi gombócokat formáztam és sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztattam őket. Kicsit megspricceltem olajjal, majd a 180 ºC-ra előmelegített sütőbe tettem és 20 perc alatt megsütöttem.

A tésztának felraktam a sós vizet, és ‘al dentére’ főztem.

A golyókat a paradicsomszószban még egyszer átforraltam, majd a tányérokra szedett tésztára halmoztam.

 

Gerslis lecsó és evolúciós történet

gerlsis_lecso

Na igen, a nyár egyik sztárja a lecsó. Főleg mikor az anyukám is és az apósom is egyszerre lát el egy hatalmas adag gyönyörű paprikával és paradicsommal.

Érdekesen alakult nálunk ez a lecsó dolog.

Anyukám mindig jó paradicsomosra csinálta, lecsókolbásszal, sok tojással. És én persze így szerettem. Mikor a férjemnek először főztem, jelezte, hogy az ő anyukája nem karikára vágja a paprikát, hanem kockára. A megjegyzést szolidan elengedtem a fülem mellett, és csináltam továbbra is úgy, ahogy az édesanyámtól láttam.

Aztán egyszer kipróbáltuk tarhonyával. Tojás nélkül. És jó volt. Attól kezdve többnyire úgy készült.

A Férj nyomására jófajta füstölt kolbász váltotta fel a lecsókolbászt. És még jobb lett.

Egy napon pedig -micsoda úri huncutság – meghámoztam a pradicsomot, mielőtt a paprikához adtam – többé nem úszkáltak benne összepöndörödött paradicsomhéj-darabkák, amiket a gyerekek aprólékosan ki tudtak turkálni a tányér szélére.

Nemsokára – fittyet hányva a reklámokra – csak-azért-is jófajta mangalicazsírral indítottam a lecsót. Nem csalódtam, az eredmény magáért beszélt.

Aztán az anyai kötődés  utolsó morzsáit is félretolva – a paprikát kockára vágtam. Biztos pszichés dolog, de így jobban ízlik.

És végül a tarhonyát felváltotta a gersli – amit alapban is nagyon szeretek – ami számomra mintegy feltette a pontot az ‘i’-re. Nekem így tökéletes. Meg persze friss, puha kenyérrel, amivel jól kitunkom a végén a szaftot.

Gerslis lecsó

2 ek mangalicazsír

2 nagy fej hagyma, felkarikázva

5-6 paradicsom, meghámozva, felkockázva

kb. 1 kiló paprika, felkockázva

1 kk pirospaprika

1 szál füstölt kolbász, felkarikázva

1 bögre gersli (2dl) előző este beáztatva

só, bors

A hagymát megfuttattam a zsíron, megszórtam a pirospaprikával majd először a paradicsomot dobtam rá. Hagytam, hogy kicsit levet eresszen, majd ment hozzá a felkockázott paprika is.

Megsóztam és fedő alatt pároltam úgy 5-10 percig. Ekkor hozzáadtam a felkarikázott kolbászt is és a lecsöpögtetett gerslit.

Addig főztem, amíg a gersli is roppanósra puhult. Ha esetleg kevésnek találjuk a szaftot, kevés vízzel vagy paradicsomlével igazíthatunk rajta.

Friss, ropogós házikenyérel az igazi :-)

 

A folyékony saláta

gazpacho

Őszintén szólva az ilyen meleg napokon nemcsak főzni nincs kedvem, hanem úgy alapvetően is csak takarékos üzemmódban működöm. Magam miatt ellennék salátán napokig, de a gyerekek (na meg a ház ura) legalább napi egyszer főtt ételt követelnek.

Persze egy tisztességes gasztroblogger igyekszik kicselezni a családját és legalább látszólag korrekt ebédet feltálalni.  Például leves címszóval összeturmixol dolgokat. Még szerencse, hogy a spanyolok nevet is adtak neki: Gazpacho.

Az autentikus paradicsomon, uborkán, hagymaféléken, paprikán és kenyéren kívül került bele egy avokádó is (nehogy tönkremenjen) és egy csomag petrezselyem (‘baja nem lehet tőle’ alapon). Egyik sem vált a kárára.

Gazpacho

6 paradicsom

4 uborka

1 sárga paprika

2 kis fej lilahagyma

1 avokádó

1 csokor petrezselyem

3 gerezd fokhagyma

1 szelet kenyér

2 dl paradicsomlé

víz

olívaolaj

citromlé

nádukor, só, bors

jégkocka

A paradicsomokat meghámoztam – az eljárás: felül keresztben bevágtam és leforráztam, így egyszerűen lejön a héja – és negyedekbe vágva kiszedtem a magjait.

Az uborkát meghámoztam és a paprikával meg a hagymákkal együtt felkockáztam.

A zölségeket a turmixgépbe zúdítottam, ment hozzá az avokádó húsa, a kenyér cafatokra tépkedett belseje, a fűszerek, az olaj, a citromlé, a paradicsomlé és kb. 1 dl víz – a folyadék mennyiségén ki-ki ízlése szerint igazíthat.

Innen már csak egy gombnyomásra volt az ebéd. Galuska helyett jégkockákat tettem bele (a gyerekeimek persze ez tetszett legjobban) és egy apróra vágott uborkával valamint néhány csepp Tabascóval tálaltam.