Rebarbarás epersörbet

eper_rebarbara_fagyi

Miután nemrégiben heves szerelembe estem a rebarbarával, a piacon lévő összes példányt felvásároltam. Mondjuk ez is mindössze 3 csomag volt, de rá vannak állítva a nénik, növesztik nekem a rebarbarát megbízásos alapon.

És végre került mellé finom házi eper is, meg persze egy remek sörbet David Lebovitz könyvéből. Nekem a narancsos változat az abszolút nyerő, így eperrel viszont a gyerekeim is megették – nehéz is lett volna kiválogatni belőle a rebarbarát :-)

Rebarbarás epersörbet

1 csokor rebarbara (4-5 szál, kb. 400 g)

1,5 dl víz

kb. 150 g nádcukor

250 g eper

A rebarbaraszálakat megtisztítottam majd kb. 2 cm-es darabokra vágtam. A vizet és a cukrot egy edényben összeforraltam, hozzáadtam a rebarbarát  és még kb. 5 percig főztem.

Miután kihűlt, az eperrel együtt leturmixoltam és mehetett néhány órácskára – vagy akár egy éjjelre – a hűtőbe, majd a fagyigépbe.

Finom, frissítő fagyi.

epres_lepeny

A hűtőmben várakozó fél kiló eperrel sürgősen kezdenem kellett valamit. Valami olyanra vágytam, aminek a tetején az eperszeletek összesülnek a nádcukorral és csak valami egészen vékony tésztaréteg van alatta. Meg is találtam a tökéletes receptet hozzá, úgyhogy a kis kuktámmal együtt neki is állhattam a tésztagyúrásnak.

A leeső tésztadarabokat és az eperszemek csücskeit kezelésbe véve ezt gyártotta a drága legkisebbik fiúgyermek – határozottan tehetséges, nemde?

epres_lepeny_ii

Epres galette

a tésztához:

2,5 bögre liszt (bögre=2,5 dl)

1 tk só

1 ek cukor

225 g sótlan vaj (ha sós, nem kell bele, csak egy csipet só pluszban)

kb. 1/3 bögre jéghideg víz

a tetejére:

450 g eper

¼ bögre + 1 ek  nádcukor

2 tk keményítő

1 tojássárgája

1 ek víz

1 ek vaj

A tésztához a lisztet, a sót, a cukrot és a kockákra vágott vajat aprítógépbe tettem, majd annyi vizet adtam hozzá, hogy szépen összeálljon. Kivettem a gépből és lisztes kézzel átgyúrtam, majd folpackba csomagolva a hűtőbe tettem egy órát pihenni.

Ezután kinyújtottam a tésztát kb. fél centi vastagságúra, kivágtam belőle egy 25 cm átmérőjű kört és sütőpapírral bélelt tepsibe tettem. Megint pihentettem egy fél órát a hűtőben, közben előkészítettem az epret.

A megmosott, leszárazott gyümölcsből hosszában szép szeleteket vágtam – az elsőt és az utolsót a gyermek hasznosítottaa maradék tésztával együtt, eredmény lásd fent – majd óvatosan összekevertem a cukorral és a keményítővel.

A hűtőből kivett tésztalapot körkörösen, legyezőszerűen kiraktam az eperszeletekkel, úgy, hogy a szélén egy 2 cm-es sáv szabadon maradt. A kimaradó tésztaszélt visszahajtottam a gyümölcsre és megkentem a vízzel elkevert tojássárgával. Rászórtam a maradék egy evőkanálnyi cukrot és mehetett is az előmelegített (180ºC) sütőbe 45 percre.

Mi hidegen ettük, tejföllel, illetve joghurttal, de melegen, egy gombóc vaníliafagyival is fenséges lehet.

Rebarbarás epersörbet

eper_rebarbara_fagyi

Miután nemrégiben heves szerelembe estem a rebarbarával, a piacon lévő összes példányt felvásároltam. Mondjuk ez is mindössze 3 csomag volt, de rá vannak állítva a nénik, növesztik nekem a rebarbarát megbízásos alapon.

És végre került mellé finom házi eper is, meg persze egy remek sörbet David Lebovitz könyvéből. Nekem a narancsos változat az abszolút nyerő, így eperrel viszont a gyerekeim is megették – nehéz is lett volna kiválogatni belőle a rebarbarát :-)

Rebarbarás epersörbet

1 csokor rebarbara (4-5 szál, kb. 400 g)

1,5 dl víz

kb. 150 g nádcukor

250 g eper

A rebarbaraszálakat megtisztítottam majd kb. 2 cm-es darabokra vágtam. A vizet és a cukrot egy edényben összeforraltam, hozzáadtam a rebarbarát és még kb. 5 percig főztem.

Miután kihűlt, az eperrel együtt leturmixoltam és mehetett néhány órácskára – vagy akár egy éjjelre – a hűtőbe, majd a fagyigépbe.

Finom, frissítő fagyi.

Nekem mindegy, csak a színe legyen vörös….

vanilia_krem_sziv

Mikor Doctor Pepper VKF felhívását olvastam, mindjárt járni kezdett az agyam mindenféle borzasztóan romantikus ételen. És tudjátok mi történt? Semmi igazán eredeti nem jutott eszembe.

Viszont napokig zakatolt a fejemben a Quimby együttes egy száma, ami nagy kedvencünk Danival. És amikor kellőképpen romantikus hangulatba kerültem – kicsit ugyan megkésve – össze is állt a “nagy mű”.

Szóval adott volt a szín: vörös. És a forma. Legyen vörös alapon fehér szív. És persze édes, ha már romantika.

A vörös hamar eldőlt, hogy epres alap lesz. A fehérhez pedig Philadelphia kívánkozott, ami aztán tejszínnel és görög joghurttal egészült ki – és vaníliaszemekkel vált teljessé az ízharmónia.

Vaníliás parfé eperöntettel (4 db-hoz)

fél doboz Philadelphia sajtkrém (65 g)

kb. 1 dl tejszín

3-4 ek. sűrű, görög joghurt

1 púpos tk agar-agar

nádcukor ízlés szerint

vaníliaőrlemény

az öntethez

kb. 25 dkg eper (mirelit is remek)

nádcukor

A Philadelphiát, a joghurtot, a tejszínt és a cukrot összekevertem, majd melegíteni kezdtem. Mikor már majdnem felforrt, belekevertem a vaníliát és az agar-agart, pár percig még főztem, majd a szív alakú szilikonforma mélyedéseibe töltöttem. 1-2 órát a mélyhűtőben pihent, mielőtt végső helyére került.

Az eperöntethez összeturmixoltam az epret és a cukrot, majd a tányérra szedett vörös alapra helyeztem a hófehér szívet, s így tálaltam az én drágámnak.