Fahéjas süti ciderrel

fahejas_torta_cider

Még a nyárról megmaradt cider felhasználására (már ahol van ilyen). Ezért is jó néha rendet rakni a spejzban, mert rég nem látott kincsekre bukkanhat az ember. S mivel a jéghideg cider még nem annyira aktuális és a meleg fűszeres változata is lejárófélben van szerencsére – inkább öntsük sütibe.

Legközelebb némi kockára vágott, esetleg előzőleg kis vajon pici cukorral megkaramellizált almadarabokkal variálnám. Vagy egy jó vaníliafagyival. Szerintem jól állna neki.

Fahéjas süti ciderrel

100 g vaj

100 g nádcukor

2 tojás

100 g fehérliszt

100 g teljeskiőrlésű liszt

1 tk szódabikarbóna

1 tk fahéj

175 ml cider

csipet só

Kezdésnek a sütőt bekapcsoltam 180 ºC-ra és sütőpíparral kibéleltem egy 20 cm-es kapcsos tortaformát. A liszteket, szódabikarbónát, fahéjat és sót egy tálba mértem. A puha vajat habosra vertem a cukorral, egyesével hozzáütöttem a tojásokat és jól összekevertem a robotgéppel. Ezután több részletben ment hozzá a lisztes mix, és a cider.

Az előkészített formába öntöttem és olyan 40-45 perc alatt (tűpróba nem árt) készre sütöttem.

BBC GoodFood recept – de fogalmam sincs melyik számban volt…

Cukkinis-csirkés (hús)pogácsák – Yottam Ottolenghitől

cukkini_huspogacsa

Újra itt. És végre a hétvégén sikerült úgy főznöm,  hogy meg is lett örökítve. Mert hétköznap csak automata üzemmódban is működő dolgok futnak – vagy annyira későn lesz kész, hogy senkinek nincs kedve fotózgatni.

Ha van is extrás – mondjuk a múlt heti tavaszi tekercs, vagy az almás-krémes –  az meg olyan gyorsan elfogy, hogy esély sincs elővenni a fényképezőgépet.

Szóval kell egy nyugis hétvége, amikor a Nagy a barátnőjénél van, a Közepeske ottalvós lánybuliban, a Kicsi meg kint az udvaron élvezi végre a tavaszt.

Ottolenghi csirkés/pulykás pogácsái (fasírtjai? mi a jó szó rá?) tökéletesek. Nagy előkészületet nem igényelnek, mégis különlegesek a fűszerezéstől és rejtve még némi zöldséget is tartalmaz, ami így észrevétlenül bekerül a gyerekbe. A wasabis avokádókrém tökéletes hozzá, köretként pedig a család hagyományosabb fele krumplipürét kapott, a bátrabbak pedig sült kelbimbót Momofuku módra Mautner Zsófitól.

Cukkinis-csirkés húspogácsák  á la Yotam Ottolenghi

2 cukkini, lereszelve
só, bors
600g csirkecombfilé, darálva vagy aprítóban felaprítva
2 tojás
2 tk római kömény
1,5 tk koriander
3 tk friss menta, felaprítva
2 gerezd fokhagyma
egy csokor újhagyma
olívaolaj a sütéshez

2 ek édes chili szósz
1 tk szójaszósz

A cukkinit a reszelő durvábbik részén lereszeltem és lesózva egy szűrőbe állni hagytam. A csirkecombokat aprítóban megdolgoztam (őszintén szólva sajnáltam a darálót összekoszolni ennyi hússal :-) ), hozzákevertem a fűszereket, a tojásokat, az apróra vágott hagymákat, majd végül az alaposan kifacsart cukkinit is. Sóztam, borsoztam és kanállal a forró olajba szaggatva – kicsit igazgatva rajta, hogy formás legyen – mindkét felét aranybarnára sütöttem. Majd tepsibe rakosgatva még 10 percre beküldtem őket az előmelegített (180C) sütőbe.

Tálalás előtt az összekevert chilis szósz és szójaszósz keverékével mindegyiket átkentem.

A wasabis avokádókrémhez

1 érett, puha avokádó

1 ek lime-lé

wasabi paszta (ízlés szerint)

1 tk nádcukor

fél csokor petrezselyem

egy csokor újhagyma zöld szára, felaprítva

só, bors

A receptet pedig itt találtam

Répatorta cupcake-nek álcázva

cupcake_repa

Volt már nálunk répatartó de persze jó gasztroblogger-szokás szerint ritkán veszem elő ugyanazt a receptet kétszer (mondjuk ez nem is igaz, csak a férjek terjesztik, igenis vannak jól bevált darabok…).

Az igazi ok a kipróbálásra inkább az volt, hogy megláttam a GoodFoodban ezt a képet, és szinte mindegy is volt, mi a recept, tudtam, hogy ezt akarom! Amúgy is imádom a sötét nádcukor lágy, karamelles ízét és állagát, biztos voltam benne, hogy finom lesz a répás sütivel is.

Másik apropó volt a karácsonyi bazár gimis muffin-pultja, ahol a citromos-kókuszos-habos csodamellett ezt is megvásárolhatták a látogatók. többeknek kellett hosszasan bizonygatnom, hogy de ez bizony répából készült :-)

Répatorta

300 g finomliszt

2,5 tk sütőpor

2 tk fahéj

100 g sötét, lágy nádcukor (muscovado)

100 g világos nádcukor

4 tojás

250 ml olaj (egy kis citromos olíva nagyon jót tesz neki)

1 narancs reszelt héja

200 g reszelt sárgarépa

150 g mandula, megpirítva

150 g mazsola

Krém

250 g Philadelphia sajtkrém

75 g vaj

2 ek sötét nádcukor (muscovado)

2 ek golden syrup

Első lépésként összekevertem a lisztet, a sütőport,  a fahéjat és a cukrokat.

A tojásokat kicsit felvertem az olajjal és a narancshéjjal ( néhány keverés elég, csak hogy homogén legyen) majd belekevertem a reszelt répát. Ezután mentek bele a szárazanyagok, végül a mazsola és a dió is.

Ebből az adagból lett 12 muffin és egy kb. 14 centis kisebb torta. Egészben ez egy 22 centis forma adagja.

A tésztát a muffinpapírokba adagoltam és 150ºC-on megsütöttem – olyan 25-30 perc kellett neki, de tűpróba sose árt! (Az egész tortára 1 óra 25 perc a sütési idő)

A krémhez a hozzávalókat gépi habverővel jól összekevertem, krémesítettem. Habzsákból a kihűlt muffinok tetejére nyomtam – persze lehet még fokozni a dolgot marcipánrépákkal, nyulakkal :-)

Meyer citrom láz – keksz és krém (lemon curd)

meyer_citrom_krem

Hála Piszke tippjének, még sikerült a helyi Sparban a maradék Meyer citromokat kiválogatni a sima, mezeiek közül és boldogan vonultam haza zsákmányommal. De mitől is olyan különleges ez a citrom? Ez a kicsit a mandarinhoz hasonló, narancssárgás héjú gyümölcs igencsak ritkán kapható kis hazánkban – én most láttam először – s ha igen, akkor is a normál citromnál jóval magasabb áron. Ízre is édeskésebb, mint egyszerű mezei rokona és meglepően lédús.

Kérdés nem volt, hogy lemon-curd készülni fog belőle – mellé pedig egy rozmaringos-citromos keksz sült. Alapvetően egy shortbread bázisú darab  (vaj-liszt-cukor) de a belecsempészett krémsajttól valami egészen mesés állaga lett. Édes és sós határán egyensúlyoz és minden egyes falatja egy  kis napsütést csempész a télbe :-)

Rozmaringos-Meyer citromos keksz

115g krémsajt (Philadelphia jellegű)

6 ek vaj

½bögre nádcukor + 1 ek cukor

1¼tk reszelt citromhéj

2 ek citromlé

1 tk apróra vágott rozmaring

1½ bögre finomliszt

A krémsajtot és a vajat robotgéppel felhabosítottam, majd hozzáadtam a cukrot,  1 tk reszelt héjat és a citromlevet. Amikor ezt jól kidolgozta, ment bele a liszt is. A kész tésztát (kicsit lágy volt) folpackba csomagoltam és a hűtőben 2-3 órát pihentettem.

A hűtőből kivéve kinyújtottam,  többé-kevésbé egyforma négyzetekre vágtam és a maradék citromhéjjal elmorzsolt cukorral megszórva az előmelegített sütőbe küldtem. 180ºC-on olyan 12-15 percig sültek.

Meyer lemon curd

85 g vaj

200 g nádcukor

2 egész tojás

2 tojássárgája

3 Meyer citrom leve

1 Meyer citrom reszelt héja

A vajat és a cukrot habverővel kikevertem (géppel, mintha valami süteményt indítanék. Így a tojás rendesen elkeveredik, nem lesznek benne zavaró darabkák), majd egyesével a tojásokat/tojássárgákat is hozzáütöttem. Jól összedolgoztam, végül a citromlé/héj is belekerült. Az egész katyvaszt egy magasabb falú lábasba töltöttem és a lehető legkisebb lángon, folyamatos kevergetés mellett sűrűre főztem.

A keksz alapja innen jött.

Habkalapos cupcake

cupcake_citrom_hab

Gondolkodtatok el már azon, mi is a különbség a muffin és a cupcake között? Nekem a legszignifikánsabb talán az, hogy a cupcake tetején többnyire van valami krém, ettől olyan ünnepélyesebb, elegánsabb kinézetet kap (szerintem már hangzásban is a muffin sokkal póriasabb, egyszerűbb) .

Kicsit rákerestem a neten, és egy fantasztikus leírást találtam a témában, amit muszáj megosztanom veletek:

Ha egy cupcake-et a falhoz vágnak, “puff” hangot kiadva esik le, míg a muffin tompán csapódik a falba.

A muffin jól illik kávéhoz, a cupcake inkább teához való. A gyorséttermi láncok sokszor tartanak muffint – főleg Észak-Amerikában – de cupcake még szinte sosem szerepelt a kínálatban. Szociológiai megközelítésben a muffin valami hétköznapi dolog, míg a cupcake a “rúgjunk ki a hámból”kategória.”

Egyszóval a legbiztosabb mód, hogy eldöntsétek, muffin, vagy cupcake – vágjátok őket falhoz :-)

Citromos-kókuszos-habos cupcake

200g finomliszt
1/2 tk szódabikarbóna
1/2 tk só
50g kókuszreszelék
80g vaj
180g nádcukor
2 nagy tojás
1 citrom reszelt héja és leve
150ml görög joghurt

A lisztet összekevertem a sóval, a szódabikarbónával és a kókuszreszelékkel.

A vajat és a cukrot habosra kevertem, majd egyesével beleütöttem a tojásokat is, mindig alaposan kidolgozva a masszát. Következőnek belekerült a citrom héja és leve, majd váltakozva a kókuszos liszt és a joghurt.

A formákkal ellátott muffintepsiben egyenletesen elosztottam a tésztát és 20-25 perc alatt megsütöttem 1 80 ºC-on.

A habhoz (ami igazából egy olasz meringue)

3 tojásfehérje

egy csipet só

egy csipet cream of tartar (tisztított borkő)

40 g porcukor

100 ml víz

200 g nádcukor

A tojásfehérjéket a sóval és a borkővel habbá vertem és kanalanként a porcukrot is hozzáadtam.

A vizet a 200 g cukorral sziruposra forraltam (115 ºC-ig).

A forró szirupot lassú sugárban a felvert tojásfehérjéhez csorgattam – közben a habverő derekasan dolgozott (állványos gép nélkül vegyünk igénybe egy családtagot, aki vagy csurgat, vagy ver :-) )

Ha már az össze szirup benne van, nagy fokozaton még legalább 10 percig vertem, amíg a tál, amiben volt, teljesen ki nem hűlt. A végeredmény egy borotvahab állagú elképesztően sűrű és fényesen fehér hab lett.

A kihűlt sütikék tetejére habzsákból (levágott sarkú zacskó is bőven megteszi) rányomtam a habot, majd a karamellizáló-pisztollyal adtam neki egy kis színt.

Tiramisu karamellizált almával és mézzel

Kicsit téliesített tiramisu – ilyenkor úgyis jöhet a kalória – mascarpone, tejszín, nem egy lájtos darab.

A recept eredetileg a Stahl Téli édességek különszámában volt, persze kicsit variáltam, birsalmával, csipkeborral testre szabtam. Akár karácsony estére is jól jöhet, előre előkészíthető, mutatós darab.

(Birs)almás tiramisu

24 darab babapiskóta

az áztatáshoz

kb. 1,5 dl szűretlen almalé

fél dl csipkebor (vagy 4-5 ek almapálinka)

a krémhez

75 dkg mascarpone

4 dl tejszín

8 ek porcukor

1 dl birsalmaszirup (vagy 1 dl szűretlen almalé)

az almás részhez

10 dkg vaj

20 dkg cukor

9 alma

1 citrom leve

fahéj

fél dl almapálinka

15 dkg apróra vágott birsalmasajt

20 dkg dió

Először megcsináltam a vajas karamellizált almát. A vajat és a cukrot megolvasztottam, a meghámozott, felkockázott almát félpuhára pároltam, ráfacsartam a citromlét majd nagy lángon elpárologtattam alóla a folyadékot. A végén hozzákevertem a birsalmasajt darabokat, a fahéjat és meglocsoltam a pálinkával.

A tejszínt habbá vertem, majd a mascarponéval, a cukorral és a birssziruppal jól felhabosítottam.

A diót szárazon illatosra pirítottam és durvára vágtam.

Elővettem egy nagy üvegtálat és a kezem ügyébe készítettem az összes hozzávalót.

Az aljára  almalében-csipkeborban áztatott piskóta került, rá mascarponekrém, erre karamellizált alma, majd dió. Szépen lerétegeztem, a tetejére még almadarabok és dió került, végül a maradék karamelles-almás sziruppal megpöttyöztem. Néhány órás hűtős pihenő mindenképpen jót tesz neki.

Akár gasztroajándéknak is – padlizsán, feta, olívabogyó

Ha már belefulladtunk a trüffel és bonbon hegyekbe, itt egy sós finomság – akár ajándékba is. Frissen sült bagettel isteni.

Padlizsán-feta-olíva (két nagyobb és három kisebb üvegre elég)

4 közepes padlizsán

200 g fetasajt

200 g magos zöld olívabogyó

150 ml borecet

150 ml víz

jó minőségű olívaolaj

só, bors

oregánó, chilli

A padlizsánokat előző este kb. fél centi vastag karikákra vágtam, alaposan lesóztam, szűrőbe pakoltam, azzal együtt egy tálba raktam, lesúlyoztam és egész éjjel állni hagytam.

Másnap az ecetet összeforraltam a vízzel (elszívót érdemes nagy fokozaton működtetni) és a padlizsánszeleteket néhány perc alatt több adagban megfőztem.

A félig puha szeleteket grillserpenyőben pici olajon átsütöttem és hűlni hagytam.

Az előkészített üvegek aljába egy-egy szárított chillit morzsoltam, meghintettem oregánóval és belerétegeztem a padlizsánokat, a fetát és az olívabogyót – a rétegeket közben sóztam és  őrölte rá borsot is. Végül az összeset felöntöttem jó minőségű olívaolajjal.

Aztán eldugtam a hűtőbe és próbáltam megállni, hogy rájárjak :-)