Mogyoróvaj és banán – minden mennyiségben

mogyorós muffin_0916

Vágtatnék tovább veled az éjben
az álmok foltos indián lován.
Egy táltos szív remeg a konyhakésben,
talpam alatt sár és ingovány.”

Méghogy a sütés megnyugtat, mi?

Na jó, nem kell aggódni, csak a legkedvesebb fotósom kreatívkodott –  vagy benne lehet tudatalatt, hogy nem szereti a muffint? Mindenesetre ő kapott egy csokikrémes kávés süteményt is, érdekes, azt nem szegezte a falhoz :-)

Na de vissza a muffinhoz – a Törökbálint Kiadó jóvoltából megkaptam Rachel Allen A család kedvencei című szakácskönyvét. A receptek nagy része  egyszerű, hétköznapokra való max. félórás finomságok – ezek nagyon jól fognak jönni a munka utáni “jaj-gyorsan-kéne-valami-holnapra-a gyerekeknek-ebédre” pillanatokban.

Elsőként a jól bevált banán-mogyoróvaj kombinációt próbáltam ki, ezúttal muffin formában. Csanádnak olyannyira bejött, hogy le is adott egy rendelést a két hét múlva esedékes jótékonysági iskolai bazárra :-) Mondjuk azt az adagot majd felturbózom némi savanykás ribizlilekvárral a közepén – s így már majdnem peanut butter and jelly sandwich lesz….

Banános-mogyoróvajas muffin (elvileg 12, nekem  15 lett belőle)

2 tojás

150 g nádcukor

50 g vaj (olvasztva)

2 banán villával összetörve

275 g sima fehérliszt

50 g zabpehely

1 ek sütőpor

125 mogyoróvaj (crunchy)

200 ml tej (az eredeti receptben 250 szerepelt, én azt kicsit soknak találtam…)

Első lépésként a sütőt előmelegítettem 180 ºC-ra, a muffinsütőbe meg beledobáltam a papírkapszlikat (nem mintha látszana a képen, de almazöld volt, kis fehér pöttyökkel)

A tojást enyhén felhabosítottam, hozzákevertem a mogyoróvajat, a banánt és a vajat, majd felváltva a tejet és a liszt-zabpehely-sütőpor kombót.

Kanállal a formába kanalaztam és kb. 22-25 percig sütöttem.

——————–

Nagyon mogyorós torta

mogyorovaj_torta

Arany nagyfiam hazatértének örömére készült ez a torta – persze csak átmenetileg látogatott haza, vasárnap megy is vissza a szociális munkára (tantervben előírt dolog, nem a rossz magaviseletéért kapta ) majd osztálykirándulás…. De időközben szert tett egy jogosítványra is, így végre lesz saját sofőrünk is – már amennyiben sikerül néhány napra hazaédesgetni bokros teendőiből.

Mikor megláttam az olive magazinban ezt a sütikét, rögtön tudtam, hogy ő lesz az, aki igazán értékelni fogja,  az én mogyoróvajas lelkitársam 🙂  Na az aztán van benne végképp: a tésztában, a krémben és hogy ne bízzunk semmit a véletlenre,  a tetején karamellizált ropogós mogyoródarabok.

Tepsi helyett tortaformában sütöttem (gyakorolva a jövő heti nagykorúsodására) és a cukormennyiséget szigorúan meghúztam (az angolok normálatlanul sokat raknak bele).

Peanut butter rajongóknak kötelező darab.

Mogyoróvajas torta

18 cm-es tortaformához

50 g vaj

65 g mogyoróvaj

150 g nádcukor

fél kk vaníliakivonat

2 tojás

100 ml tej

150 g finomliszt

1 tk sütőpor

a tetejére

250 ml tejszín

30 g nádcukor

50 g étcsokoládé

3 ek mogyoróvaj (darabos)

50 g sótlan földimogyoró + 30 g nádcukor

Először a krémet csináltam meg a tetejére: a tejszínt és a cukrot addig melegítettem, míg a cukor teljesen elolvadt benne. Ekkor lehúztam, és a darabokra tördelt étcsokit és a mogyoróvajat elkevertem benne.

Miután teljesen kihűlt (2-3 óra a hűtőben) habverővel jól felvertem.

A tésztához a vajat a mogyoróvajjal kikevertem, hozzáadtam a cukrot, majd egyesével a tojásokat. 5-7 perc alatt szép sárgára kevertem. Felváltva hozzáadagoltam a tejet és a sütőporral elkevert lisztet.

A masszát 18 centis kapcsos formába öntöttem és 180 ºC-on kb. 45 percig sütöttem (tűpróba!!)

A mogyorót – ha csak sima blansírozott, pirítsuk meg, én eleve pirított, sótlan változatot vettem – serpenyőben átforgattam, megszórtam a cukorral és kis lángon, macerálás nélkül hagytam karamellizálódni. A végén szórtam hozzá egy jó csipet sót, majd sütőpapírra borítottam, kis pihenő után durvára vágtam.

A kihűlt tésztát alaposan megpakoltam a krémmel, és megszórtam a karamellizált mogyoróval. Nem volt hosszú életű…

[1] http://www.sajtkukac.hu/wp-content/uploads/2012/06/mogyorovaj_torta.jpg

Utánpótlás a konyhában

jegkrem_banan_mogyoro

A legtöbb gyerek rocksztár akar lenni, vagy rendőr, vagy tanár, esetleg vadakat terelő juhász. Az legkisebbikem saját főzős blogot szeretne a születésnapjára :-) és azt tervezi, hogy a tévében fog főzni. Tegnap elő is vett random dolgokat a kamrából és nekiállt élete első főművének. A műanyag poharas-pálcikás kivitelezés és a csokiba forgatás is teljesen saját ötlet volt – én csak asszisztáltam a mosogatásban. És persze amint kész lett, felszólította az apját, hogy fényképezze le. Mert ugye nálunk csak fotózás után lehet enni. Modellkövetés, miegyéb.

Lányok, most szólok. Néhány év múlva ez a gyerek kikerül a “piacra” – s nemcsak nagyon okos, humoros és szőkekékszemű lesz, de még főzni is remekül fog tudni!

Banános-mogyorós jégkrém, szerzői nevén Csok-Csoki (1 adag, ami azért két gyerek nek is elég)

fél banán

1 ek mogyoróvaj

kevés citromlé

2 kanál baracklekvár

0,5 dl rizstej

3 ek puffasztott rizspehely (Rice krispies)

Az első 5 hozzávalókat egy nagyobb pohárba rakta a gyermek és leturmixolta, majd a rizspelyhet is belekeverte. A masszát átöntötte  egy eldobhatós műanyag pohárba és egy jégrém-pálcát szúrt bele (ami az előrelátó anyja vett kb. 2 éve a Tescóban), majd megvárta, míg a mélyhűtőben teljesen megfagy.

Némi étcsokit (még elfekvő Mikulások voltak) gőz felett megolvasztott és a pohárból kicsalogatott jégkrémet gyorsan megforgatta benne. Néhány másodpercre még visszaraktuk a mélyhűtőbe – ehhez célszerű egy darab hungarocell, ennek hiányában egy önfeláldozó anya, aki bent tartja a hidegben.

Édes bűnbeesés – mogyoróvaj, pillecukor, rizspehely

rizsszelet_pillecukor

Na jó, ez most kicsit kilóg a sorból, mert olyan igazi kalóriabomba, fenéknövelő, fogromboló cucc. Viszont nagyon finom, és néha ilyen is kell. Talán a gyerekek szervezetének is szüksége van az évi “műanyag” bevitelre, csakúgy mint az egy kiló koszra. Bár ha a pillecukrot megoldjuk házilag, mindjárt nem is olyan vészes a helyzet.

Emellett sütést sem igényel, tényleg percek alatt megvan és szinte elronthatatlan. Az eredeti Martha Stewart receptet én még megturbóztam némi mogyoróvajjal – most-már-úgyis-mindegy alapon.

Az egyedüli necces dolog beszerzésügyileg a Rice Krispies – én a Tescóban vettem, de a kakaós változatot több helyen is láttam már. Ki fogom próbálni az itthon kapható sima puffasztott rizzsel is, bár az nem ropog ilyen tökéletes (és tudom, egészségtelen) módon. Gyerekkörökben nagy sikert aratott, és bevallom én is sűrűn rájártam….

Pillecukros-mogyoróvajas-gabonás finomság (aka. Rice Crispie Treats)

6 bögre Rice Krispies

4 ek vaj

¼ bögre holland kakaópor

3 ek mogyoróvaj

1 zacskó pillecukor (400g)

A vajat kis lángon megolvasztottam, beleöntöttem a pillecukrot és a mogyoróvajat és kis lángon felolvasztottam.

A végén a kakakóport is jól elkevertem benne.

Az egész kulimászt a tálba kimért rizspehelyre öntöttem és két vékonyan beolajozott szilikonlapáttal megpróbáltam minél egyenletesebben összekeverni.

Sütőpapírral kibélelt tepsibe nyomogattam – bevallom ezt enyhén vizes kézzel volt a legegyszerűbb – és szobahőmérsékleten hűlni, szikkadni hagytam. 1-2 óra múlva remekül szeletelhető (és belakmározható) lett. Arról sajnos nem sikerült adatot gyűjtenem, meddig áll el:-)

Gyors, csokis, mogyoróvajas

mogyorovaj_leveleteszta

Szerintem a címmel el is mondtam minden lényegi információt. Ahogy az angolok mondanák, igazi ‘store-cupboard’ finomság – azaz olyan gyorsan összedobható dolog, amihez az alapanyagok többnyire minden háztartásban megtalálhatóak. Igazán frissen, melegen jó.

Mogyoróvajas-csokis párnák

1 tekercs levelestészta

mogyoróvaj

csoki

a tetejére tej/tejszín/víz és némi szórócukor

Az előre kinyújtott (tante fanny) levelestésztát kiterítettem egy lisztezett felületre és egyenlő darabokra szabtam (ha jól emlékszem 24 db lett egy tekercsből). A tésztakockák felének egy-egy kanálnyi mogyoróvajat tettem a közepére és megszórtam a csokicseppekkel (vagy apróra vágott csokival). Az üresen maradt tésztalapokat a töltöttekre helyeztem és egy villával gondosan összenyomkodtam a széleket.

A tetejüket lekentem vízzel (tejszínnel vagy tejjel még finomabb) és megszórtam a cukorral. Előmelegített sütőben 200ºC-on olyan 10-12 percig sütöttem.

A remek ötletet itt találtam.

Mogyoróvajas rizsgolyók

mogyoros_rizsgolyo

Niki vagyok és imádom a mogyoróvajat. Igen, tudom, hogy amerikai, meg tele van cukorral, meg nem is túl egészséges a sok zsírtól. Viszont finom.

Azt még nem sikerült kiderítenem, miért olyan arcátlanul drága itthon – lehet, hogy így akarják a multik megvédeni a magyarokat a kóros elhízástól? Szerencsére az egyik bolthálózatban évente egyszer akciózzák a mogyoróvajat, ilyenkor a tesómmal alaposan betárazunk, hogy kibírjuk a mogyoróvaj-mentes hónapokat. Aztán meg valószínűleg ráállok a hazai termelésre :-)

Próbálom ám nem kanállal enni az üvegből (igen, van erre is példa a családunkban) hanem mindenféle finomságokba belecsempészni. Ez a golyócska abszolút lelkismeret-furdalás enyhítő volt, hiszen nagy része natúr puffasztott barnarizs, s a mogyoróvajban lévő (nád)cukor mellett semmi más édesítőszert nem tartalmaz.

Mogyoróvajas rizsgolyók (vegán)

(1 bögre=2,5 dl)

2 bögre puffasztott barnarizs

1 bögre mogyoróvaj

½ bögre kicsit megpirított szeletelt mandula

4 ek lenmag

egy marék aszalt feketecseresznye, összevágva

kevés rizstej/víz

A lenmagot és a mandulát aprítóban ledaráltam majd a többi hozzávalóval együtt egy tálba tettem. A vizet apránként adagolva erőteljes gyúrással nagyjából összeállítottam a masszát. A rizs miatt nem lesz teljesen tészta-szerű, de nem aggódjatok, a formázásnál össze fog állni. Ha esetleg nem érzitek elég édesnek, némi mézet lehet tenni hozzá.

Enyhén vizes kézzel diónyi gombócokat szedtem előbb jól összenyomogattam, majd többé-kevésbé golyó alakúra formáztam. Ekkor még meg lehetne forgatni valamiben, de nekem így is teljesen tökéletes volt.

Az ötletet itt találtam.

Egy szerelem új fejezete

mogyorovajas_csokis_keksz

Sosem vágytam Amerikába. Még az első 10-ben sem szerepel. Ja, és utálok repülni. Nem igazán tudom megmagyarázni, én ilyen európai vagyok. De a New-Yorki BAKED kávézóért talán még ezt a félelmemet is leküzdeném. Az első könyvükről más sokat zengedeztem, sokakat meg is fertőztem, és persze sok süteményt el is készítettem belőle.

Kérdés sem volt, hogy a második könyvüket is be kell szereznem. Az ember persze mindig félve nyúl folytatásokhoz, második kötetetekhez, főleg ha az első olyan nagy hatással volt rá. De ezek a fiúk (meg a dizájnereik) nagyon tudnak valamit.

(kép forrása: http://the-dogs-breakfast.com/2010/10/31/baked-explorations/)

Baked Explorations a hagyományos amerikai klasszikusokat veszi szép sorjában végig, olyan mintha a nagyi receptesfüzete lenne, csak éppen nem a lúdlábtorta meg a mézeskrémes receptje szerepel benne, hanem a Mississpi Mud Pie vagy a Monkey Bubble Bread. Mindez kiegészítve apró ötletekkel, családi sztorikkal.

Az első recept, amit kipróbáltam tulajdonképpen a kókuszgolyó amerikai változata. Amit még egy abszolút kezdő anyuka is félkézzel meg tud csinálni – és még a sütőt sem kell bekapcsolni hozzá. A gyerekbulik biztos sztárja lehet – erről gondoskodik a csoki és a mogyoróvaj (a szülőket meg megnyugtatja a zabpehely)

Mogyoróvajas-csokis sütés nélküli “keksz”

½ bögre tej

2 bögre nádcukor

¼bögre cukrozatlan, sötét kakaópor

110 g vaj

1 bögre mogyoróvaj

3 bögre zabpehely

Két nagyobb tálcára sütőpapírt terítettem.

Egy lábasban jól összekevertem a tejet, a vajat, a cukrot és a kakaót, majd melegíteni kezdtem. Amikor elkezdett forrni, abbahagytam a kevergetést és még másfél percig zavartalanul hagytam rotyogni.

Ezután levettem a tűzről és hozzákevertem a mogyoróvajat majd a zabpelyhet is. Teáskanállal azon melegében a sütőpapírra adagoltam (kicsit terül, hagyjunk közte helyet) majd hideg helyen hűlni hagytam.

Nálunk a hűtőben lakott, oda jártunk rá – de nem sokáig tartott ki :-)