Répatorta cupcake-nek álcázva

cupcake_repa

Volt már nálunk répatartó de persze jó gasztroblogger-szokás szerint ritkán veszem elő ugyanazt a receptet kétszer (mondjuk ez nem is igaz, csak a férjek terjesztik, igenis vannak jól bevált darabok…).

Az igazi ok a kipróbálásra inkább az volt, hogy megláttam a GoodFoodban ezt a képet, és szinte mindegy is volt, mi a recept, tudtam, hogy ezt akarom! Amúgy is imádom a sötét nádcukor lágy, karamelles ízét és állagát, biztos voltam benne, hogy finom lesz a répás sütivel is.

Másik apropó volt a karácsonyi bazár gimis muffin-pultja, ahol a citromos-kókuszos-habos csodamellett ezt is megvásárolhatták a látogatók. többeknek kellett hosszasan bizonygatnom, hogy de ez bizony répából készült :-)

Répatorta

300 g finomliszt

2,5 tk sütőpor

2 tk fahéj

100 g sötét, lágy nádcukor (muscovado)

100 g világos nádcukor

4 tojás

250 ml olaj (egy kis citromos olíva nagyon jót tesz neki)

1 narancs reszelt héja

200 g reszelt sárgarépa

150 g mandula, megpirítva

150 g mazsola

Krém

250 g Philadelphia sajtkrém

75 g vaj

2 ek sötét nádcukor (muscovado)

2 ek golden syrup

Első lépésként összekevertem a lisztet, a sütőport,  a fahéjat és a cukrokat.

A tojásokat kicsit felvertem az olajjal és a narancshéjjal ( néhány keverés elég, csak hogy homogén legyen) majd belekevertem a reszelt répát. Ezután mentek bele a szárazanyagok, végül a mazsola és a dió is.

Ebből az adagból lett 12 muffin és egy kb. 14 centis kisebb torta. Egészben ez egy 22 centis forma adagja.

A tésztát a muffinpapírokba adagoltam és 150ºC-on megsütöttem – olyan 25-30 perc kellett neki, de tűpróba sose árt! (Az egész tortára 1 óra 25 perc a sütési idő)

A krémhez a hozzávalókat gépi habverővel jól összekevertem, krémesítettem. Habzsákból a kihűlt muffinok tetejére nyomtam – persze lehet még fokozni a dolgot marcipánrépákkal, nyulakkal :-)

Habkalapos cupcake

cupcake_citrom_hab

Gondolkodtatok el már azon, mi is a különbség a muffin és a cupcake között? Nekem a legszignifikánsabb talán az, hogy a cupcake tetején többnyire van valami krém, ettől olyan ünnepélyesebb, elegánsabb kinézetet kap (szerintem már hangzásban is a muffin sokkal póriasabb, egyszerűbb) .

Kicsit rákerestem a neten, és egy fantasztikus leírást találtam a témában, amit muszáj megosztanom veletek:

Ha egy cupcake-et a falhoz vágnak, “puff” hangot kiadva esik le, míg a muffin tompán csapódik a falba.

A muffin jól illik kávéhoz, a cupcake inkább teához való. A gyorséttermi láncok sokszor tartanak muffint – főleg Észak-Amerikában – de cupcake még szinte sosem szerepelt a kínálatban. Szociológiai megközelítésben a muffin valami hétköznapi dolog, míg a cupcake a “rúgjunk ki a hámból”kategória.”

Egyszóval a legbiztosabb mód, hogy eldöntsétek, muffin, vagy cupcake – vágjátok őket falhoz :-)

Citromos-kókuszos-habos cupcake

200g finomliszt
1/2 tk szódabikarbóna
1/2 tk só
50g kókuszreszelék
80g vaj
180g nádcukor
2 nagy tojás
1 citrom reszelt héja és leve
150ml görög joghurt

A lisztet összekevertem a sóval, a szódabikarbónával és a kókuszreszelékkel.

A vajat és a cukrot habosra kevertem, majd egyesével beleütöttem a tojásokat is, mindig alaposan kidolgozva a masszát. Következőnek belekerült a citrom héja és leve, majd váltakozva a kókuszos liszt és a joghurt.

A formákkal ellátott muffintepsiben egyenletesen elosztottam a tésztát és 20-25 perc alatt megsütöttem 1 80 ºC-on.

A habhoz (ami igazából egy olasz meringue)

3 tojásfehérje

egy csipet só

egy csipet cream of tartar (tisztított borkő)

40 g porcukor

100 ml víz

200 g nádcukor

A tojásfehérjéket a sóval és a borkővel habbá vertem és kanalanként a porcukrot is hozzáadtam.

A vizet a 200 g cukorral sziruposra forraltam (115 ºC-ig).

A forró szirupot lassú sugárban a felvert tojásfehérjéhez csorgattam – közben a habverő derekasan dolgozott (állványos gép nélkül vegyünk igénybe egy családtagot, aki vagy csurgat, vagy ver :-) )

Ha már az össze szirup benne van, nagy fokozaton még legalább 10 percig vertem, amíg a tál, amiben volt, teljesen ki nem hűlt. A végeredmény egy borotvahab állagú elképesztően sűrű és fényesen fehér hab lett.

A kihűlt sütikék tetejére habzsákból (levágott sarkú zacskó is bőven megteszi) rányomtam a habot, majd a karamellizáló-pisztollyal adtam neki egy kis színt.