Igen, bevallom, édesköményt még nem ettem. Itt vidéken ritkán van, meg volt is bennem egyfajta előítélet a nevéből adódóan – mert ugye a köménymag nálam szinte az egyetlen dolog, amit nem vagyok hajlandó megenni. Jó, tudom, ehhez annak semmi köze, de akkor is.

De  alapvetően azért elég vállalkozó kedvű vagyok  – múlt héten ugye az osztriga is megvolt – mi ehhez képest egy kis édeskömény. Ebben a salátában pazarul teljesített, a főszerepet azonban vicces módon mégsem az édeskömény kapta, hanem az olívaolajos kenyérdarabkák. Be kell valljam, súlyosan addiktív lettem Giuseppe olajától – elképesztő, hogy hogyan lehet egy olívaolajnak paradicsom és bazsalikomíze. Ha nem találnám túlzónak, simán el is iszogatnám, így csak a kenyérdarabokat tunkolom bele szorgalmasan. S közben jókat mosolygok a 10 évvel ezelőtti énemen, aki undorítónak találta az olívaolajas kenyeret – persze, mert ahhoz ilyen olívaolaj kell, hogy élvezni lehessen. Mellesleg jegyzem csak meg, hogy készült a minap belőle egy klassz kis keksz is, némi száraz szamorodni is csatlakozott mellé, nagyon jó lett 

Nyári édesköményes saláta

1 fej édeskömény

egy csomag újhagyma

250 g koktélparadicsom

2-3 nagy marék zsenge zöldborsó

egy kupac rukkola

1-1 marék friss menta és bazsalikom

2-3 szelet maradék kenyér

jófajta olívaolaj

a vinaigrette-hez

90 ml olívaolaj

30 ml muskotályos borecet

kevés citromlé

A kenyeret darabokra tépkedtem, sütőben ropogósra sütöttem, majd bőségesen megöntöztem olívaolajjal (3-4 ek).

Az édesköményt és az újhagymát nagyon vékony szeletekre vágtam, a paradicsomokat félbevágtam, a rukkolát megmostam és alaposan lecsepegtettem.

Egy kisebb befőttesüvegbe öntöttem az olajat, a borecetet és a citromot, sóztam, borsot őröltem rá, majd jó alaposan összeráztam.

Egy nagy tálban összekevertem a zöldségeket, a mentát, a bazsalikomot, a kenyérkockákat és a vinaigrette-tel összeforgattam.