Hétköznapi ünnepek – fonott kalács

A kalács valamiért többnyire az ünnepekhez kötődik, pedig bármikor indokolt lehet egy szelet lekváros kaláccsal indítani a napot. Őszintén szólva én akkor szoktam sütni, mikor érzem már a családtagokon, hogy vágynának valami édességre, de nincs kedvem egy cukorbombát rájuk szabadítani. Szerencsére így még a gyereket is le lehet beszélni a bolti péksütemény vásárlásról.

Ez egy teljesen alaprecept, sima hármasfonással fonva és kenyérformában sütve – így egyszerűbben is szeletelhető.

Fonott kalács – 2 darabhoz

500 g liszt

250-260 ml tej

50 g puha vaj

75 g cukor

1 nagy csipet só

1 db tojás

15 g friss élesztő

(a lekenéshez + 1 tojás)

Az élesztőt kicsit felfuttattam a tejben, majd minden hozzávalót összeöntve lágy, fényes tésztát dagasztottam. Konyhapulton, letakarva kb másfél órát kelt. A tésztát lisztes felületen átgyúrtam és 6 egyforma részre osztottam, ezekből kis zsemléket formáztam, letakarva pihentettem 30 percet.

A golyókat rudakká sodortam – én ezt is szeretem két részletben csinálni, 5-10 perc pihenővel közte, jobban kezelhető úgy a tészta. 3-3 rudat összefontam és a sütőpapírral bélelt, szögletes kenyérformába tettem, ahol kb egy órát pihent még.

Tojással lekenve ment a 180 fokos sütőbe, spricceltem nekik vizet is és 35-40 percig sültek.

Házi narancslekvárral a legjobb <3

Fahéjas babka

Régóta sütök már babkát, de az utóbbi fél évben szerintem biztosan készült vagy 10-15 darab a konyhámban. Remek ajándék, mutatós, jól csomagolható és mivel a recept 2 darabra szól, akár az otthoniaknak is marad egy, így legalább nincs sírás, hogy nem jut süti.

A töltelék is klasszul variálható, nálunk a csokis és a fahéjas jött be leginkább, de lehet nutellával, gyümölcsökkel vagy diófélékkel is csicsázni.

A fahéjjal elég jól harmonizált a sötét, lágy nádcukor ami most belekerült – ha épp 18+ társaságba megy, még a cukorszirupot is fel lehet dobni némi rumma l;-)

Fahéjas babka:

530 g liszt

100 g cukor

2 tk porélesztő

3 tojás

125 ml hideg víz

150 g szobahőmérsékletű vaj

nagy csipet só

A hozzávalókból sima, kicsit lágyabb tésztát dagasztottam, majd egy éjszakára de legalább 4-5 órára a hűtőbe tettem.

Töltelék:

150 g vaj

100 g sötét, lágy nádcukor

1 ek fahéj.

Az összeállításhoz a tésztát kivettem a hűtőből, két részre osztottam, a felét kinyújtottam kb 40×25 centis téglalapra és megkentem a töltelék felével. A hosszabbik oldalánál fogva feltekertem és hosszában kettévágtam a hengert (érdemes beraki ekőtte kb 10 percre a mélyhűtőbem úgy tisztább lesz a vágás). A két csíkot a vágási felével felfelé nézve összefontam és a szögletes kenyérformába raktam.Megcsináltam ugyanezt a maradék tésztával és töltelékkel, majd kb 1 órát kelesztettem. 180 fokon, 35-40 percig sütöttem.

Közben kb 100ml vizet összeforraltam 6 ek nádcukorral.A sütőből kivett babkákat még forrón ezzel a sziruppal locsoltam meg, majd a formában hűlni hagytam. Ha már kihűlt, érdemes viszont rácsra rakni, mert hajlamos alul kicsit elázni 🙂

Nagymama krémes szilváslepénye

szilvas_kremes_lepeny

Úgylátszik bennem maradt ez a baltonfüredi fíling, mert a GoodFoodok lapozgatása helyett előszedtem a nagyim által rámhagyományozott recepteskönyvet – stílszerűen ‘Nagyanyáink sütötték’ a címe. Klasszikus oldschool receptgyűjtemény, megbarnult lapokon, ömlesztve, képek nélkül. De nemcsak a képeket, hanem mindenféle sütés-technikai információkat is nélkülöz – mint például a tepsi mérete, a sütő hőfoka, vagy egyáltalán a sütés hossza. Ilyeneket ír, hogylassan sütjük megkizsírozott tepsibe tesszük és megsütjük, lassú tűznél szárítjuk, amennyit felvesz, stb.. Emlékszem, a nagyim is mindig így érzésre sütött. És vannak dolgok, amiket én is így csinálok, csak a blog miatt szoktam méricskélni, mert tudom milyen utálatos, mikor megkérdezek valakit egy receptről és csak rébuszokban beszél.

Mivel éppen szilva volt itthon, egy krémes szilváslepényt készítettem, kicsit átvariálva a receptet. Meglepő módon a kelt-tészta alap másnap sokkal finomabb volt, a krémtől egészen linzeresre puhult.

Krémes szilvás lepény

a kelt tésztához:

60 dkg liszt

2 dkg élesztő

1 dl langyos tej

6 dkg nádcukor

csipet só

1 tojás

5 dkg darált dió

5 dkg puha vaj

50 dkg magozott szilva és ringló vegyesen

a tetejére:

1 dl tejszín

1 tojás

2 tojássárgája

4-5 ek nádcukor

némi fahéj és vanília

A kelt tészta hozzávalóiból (a szilvát kivéve) lágy tésztát dagasztottam (én raktam bele most egy kis teljeskiőrlésű rozslisztet is, ezért picivel több tejre volt szükség) majd meleg helyen kelni hagytam.

A sütőt előmelegítettem 190ºC-ra és egy 35×35 centis tepsit sütőpapírral kibéleltem. A megkelt tésztát lisztezett felületen kinyújtottam és úgy raktam a tepsibe, hogy 1-2 centis pereme legyen körben. A megmosott, feldarabolt szilvát rászórtam és az előmelegített sütőbe toltam. Olyan 35 perc elteltével a tejszínes keveréket is ráöntöttem és így sütöttem még 20 percet.

Kihűlve szeleteltem, de nekem igazán másnap ízlett.