főétel kategória bejegyzései

Sörben párolt zöldséges marharagu cheddaros gombócokkal

Közzétéve Szerző:
Válasz

marharagu

Imádom az olyan ételeket, amikor mindent berakunk egy nagy tálba, betoljuk a sütőbe, néhány órára magára hagyjuk és kész is az ebéd. Közben le lehet zavarni egy kör Catant a gyerekekkel, vagy lehet (végre!!!!) kint szöszmötölni a kertben, de urambocsá’ akár egy jó könyvvel is elnyúlhatunk a kanapén.

És annak ellenére, hogy fél liter sört ráöntöttem a húsos ragura, még a rendkívül kritikus lányom szűrőjén sem akadt fent ez az ebéd (a burgundi marhát mondjuk nem hajlandó megenni). A tetején lévő – gőzben főtt, kicsit megpirult gombócok pedig tökéletes köretként funkcionáltak.

Sörös marharagu és cheddaros gombóc

600 g marhalapocka (esetleg lábszár, comb)

2-3 ek liszt

olaj

1 lilahagyma, felkarikázva

3 szál zellerszár, vastagabb szeletekre vágva

3 kisebb répa, vastagabb szeletekre vágva

350 g aprószemű csiperke, tisztítva, felezve

2 póréhagyma, felkarikázva

1 tk pirospaprika

500 ml sör (világos)

só, bors

a gombócokhoz

225 g liszt

1 tk sütőpor

70 g vaj

1 tk mustár

50 g érett sajt (cheddar), reszelve

1 csokor petrezselyem, apróra vágva

1 tojás

só

A marhahúst kockákra vágtam és a sóval, borssal ízesített lisztben átforgattam. Egy serpenyőben kevés olajat hevítettem és a lisztes húskockákat alaposan átpirítottam. A megsült húsokat egy öntöttvas lábasba szedtem (nem muszáj öntöttvasnak lennie ám, csak be lehessen rakni a sütőbe és legyen fedele).

A serpenyőben maradt olajhoz öntöttem még 2-3 kanállal, majd rádobtam az összes zöldséget és a pirospaprikát. Alapos összekeverés után 15-20 percig inkább sütöttem, mint pároltam. Sóztam, borsoztam és mehetett is a húshoz. Felöntöttem a sörrel és még annyi vízzel, hogy épp ellepje a zöldséges húskeveréket. Fedővel letakarva  ment a 180ºC-ra előmelegített sütőbe, nekem 2 óra kellett, hogy puha legyen a hús.

A gombóchoz összekevertem a villával kicsit felvert tojást a többi alapanyaggal, illetve annyi vízzel, hogy ne túl lágy, még formázható tésztát kapjak. Vizes kézzel gombócokat gömbölygettem és egymástól illő távolságba a puha húsos ragura rakosgattam. Fedő alatt még 15 percet párolódott, majd fedő nélkül még olyan 10 percet, nehogy nagyon kiszáradjon.

Az ötlet a márciusi GoodFoodból jött.

soros_marha1

Folytatás tegnapról: csicsókafánk és gyömbéres sütőtök

Közzétéve Szerző:
Válasz

csicsoka_fank

Őszintén szólva én még sosem ettem és nem is csináltam krumplifánkot – Férj viszont lelkesen üdvözölte ezt a gyermekkori finomságot. Még az sem riasztotta el, mikor halkan megsúgtam neki, hogy krumpli helyett csicsókából készült.

A csicsóka egyébként, tényleg egy szuperzöldség – nem azért, mert készíthető belőlepalacsinta, sütemény, vagy akár rakott egytál is – hanem mert rendkívül jó hatással van a szervezetünkre, magas rost-, inulin-, és fruktóztartalma miatt rendszeres fogyasztása javasolt.

Érdekes módon nyersen szerintem meglehetősen semleges az íze – az állaga pedig leginkább a karalábéhoz hasonlít. Cukoréhség ellen is ajánlatos a nyersen való rágcsálása, akár étkezések között is.

Megfőzve/sütve sokkal karakteresebb az íze, kicsit édeskés, diós jellegű. Emiatt a fánk tésztájának egy részét gyorsan rozslisztre cseréltem – szinte észre sem lehetett venni, és így legalább némileg kiegyensúlyoztam az olajban való sütést.

És hogy jobban csússzon, került mellé egy kis gyömbéres sütőtök – itt az ízeket mindenkinek magának kell behangolni, nálunk jó sok friss gyömbér került bele, kicsit csípős is lett, de én így szeretem (a többiek meg kénytelenek ehhez igazodni :-) )

Csicsókafánk

250 g csicsóka, meghámozva, felkockázva

100 g krumpli, meghámozva, felkockázva

150 g teljeskiőrlésű rozslizst

200 g finomliszt

25 g élesztő

1 tojássárgája

1 tk nádcukor

só

kb. 1 dl víz

A csicsókát és a krumplit sós vízben puhára főztem, majd alaposan lecsöpögtettem. A többi hozzávalóval együtt dagasztótálba tettem és összegyúrtam. Kicsit lágy, de kezelhető tésztát kell kapni.

Egy bő félórát pihentettem, majd ujjnyi vastagra kinyújtottam, kisebb fánkokat szaggattam belőle pogácsaszaggatóval és letakarva mégegyszer kelesztettem. Mikor szépen feljöttek, bő olajban – mint a farsangi fánkot szokás – kisütöttem.

Gyömbéres sütőtökpüré

1 sütőtök

nádcukor

1-2 ek vaj

só, bors, fahéj

reszlet gyömbér

A tököt hosszában félbevágtam, a magjait kikapartam. Rákockáztam a vajat, megszórtam a cukorral és a fahéjjal, majd a sütőben puhára sütöttem.

A puha tökhúst aprítóba kanalaztam, hozzáreszeltem a gyömbért, sóztam, borsoztam és homogénre mixeltem.

Édes-savanyú csirkemell – Uncle Ben meg mondjon le

Közzétéve Szerző:
Válasz

Emlékszem réges-régen mekkora kedvenc volt a címben emlegetett bácsi üveges édes-savanyú mártása. Aztán ahogy a többi műkajáról, erről is “lejöttünk”.

Ezért is örültem meg az aktuális GoodFoodban talált receptnek – ráadásul még a szükséges hozzávalók is mind voltak itthon, csak egy ananászbefőttért kellett a boltba szaladni.

A végeredmény minden várakozásomat felülmúlta – a csirkehús puha, omlós, a tésztakabát könnyű és roppanós, a szószban pedig varázslatosan keverednek az édes, savanyú és csípős ízek.  És az elkészítése sem vesz igénybe egy óránál többet.

Omlós csirkemell édes-savanyú mártással

2 csirkemellfilé, vastagabb csikokra vágva

olaj a sütéshez

140 g liszt

1 tk sütőpor

25 g kukoricaliszt

2 dl hideg szénsavas ásványvíz

a mártáshoz

1 piros, kaliforniai paprika

1 chilli, kimagozva (eredetileg 3, de így is pont eléggé csípős lett)

egy nagy doboz ananászkonzerv

4 csillagánizs

2 ek tamarind paszta

100 g nádcukor

100 ml kínai rizsbor (vagy száraz sherry)

Először a szósznak álltam neki. Ehhez az ananászkonzerv leszűrt levét, a kimagozott, összevágott chillit és a felkockázott kaliforniai paprikát egy lábosba tettem és főzni kezdtem. Úgy 15 perc múlva már megpuhult annyira, hogy a merülőmixerrel krémesre tudtam turmixolni.

Hozzátettem a felkockázott ananászt és a többi ízesítőt és kis lángon addig főztem, amíg viszonylag sűrű, szirupos nem lett – ez olyan 20 perc volt.

Közben elkészítettem a csirkemelleket is. Egy mélyebb serpenyőben olajat melegítettem – kb. 1 cm mély legyen.

A felcsíkozott húsra ráfacsartam a citromlevet és egy kis sóval jól összeforgattam.

A kukoricalisztet egy lapos tányérban odakészítettem.

A sütőporral és egy csipet sóval elkevert lisztet egy mélyebb tányérba tettem és felöntöttem a hideg ásványvízzel.

A csirkedarabokat először a kukoricalisztbe, majd a sűrű tésztába mártogattam és a forró olajban kisütöttem.

Magában is isteni, de egy kis basmati rizzsel teljes értékű főétkezés is lehet belőle.

Csicsóka csőben sütve – parmezánnal és kakukkfűvel

Közzétéve Szerző:
Válasz

untitled

Csicsóka, vagy ahogy a művelt angol mondja: jeruzsálemi articsóka :-)

Magam is meglepődtem, mikor arról olvastam, hogy a csicsóka közeli rokona a napraforgónak. A felhasználása azonban jelentősen különbözik tőle, lévén, hogy a gyökerét fogyasztjuk. Régen vidéken sokat használták, a “szegények krumplijának” is hívták, igénytelen növény, gyakorlatilag kipusztíthatatlan.

Sajnos mára már szinte teljesen kikopott az étrendünkből, pedig a cukorbetegségben szenvedőknek (is) hasznos segítség lehet – magas rost-, inulin-, és fruktóztartalma miatt nagyon ajánlatos a diétába illeszteni.

Állaga leginkább a krumplira emlékeztet, de sokkal jellegzetesebb, kicsit földes íze van. Nekem nagyon ízlik. Meg is örültem, mikor Jamie Oliver egyik könyvében (The Return of the Naked Chef) találtam egy szimpatikus csicsókareceptet. Hetekig motoszkált az agyamban, hogy meg kéne csinálni, azt a jó kis Jamie féle diós-csicsókás dolgot. Majd szembesültem vele, hogy az eredeti receptben nincs is dió. Mindegy, az enyémben lett.

Csőben sült csicsóka

200 ml tejszín

100 ml tejföl

2 gerezd fokhagyma

1 citrom leve

4-5 ág kakukkfű,  a levelek az ágakról leszedegetve

100 g reszelt parmezán

só, bors

1 kg csicsóka, meghámozva, kisebb csíkokra vágva

kb. 2 szelet szikkadt kenyér, aprítóban durvára darálva, vagy 2-3 marék zsemlemorzsa

1 marék dió, durvára vágva

A sütőt előmelegítettem 220ºC-ra.

Egy tálban összekevertem a tejszínt és a tejfölt, belefacsartam a citromlevet, ment hozzá az összenyomott fokhagyma, a kakukkfű fele és a parmezán háromnegyede valamint só és frissen őrölt bors.

Beleszórtam a csicsókaszeleteket,  jó alaposan összeforgattam és az egészet egy sütőtálba terítettem.

Végezetül a durvára darált kenyérmorzsát összekevertem a maradék sajttal, dióval és a kakukkfűvel, a csicsóka tetejére szórtam, alufóliával letakartam és a sütőbe toltam.

45 percig sült letakarva, majd még 20-25 percig az alufólia nélkül. Köretként is jól funkcionál, de vega főfogásként is megállja a helyét.

Olyat kaptam, nyulat fogtam….

Közzétéve Szerző:
Válasz

zoldseges_nyul_II

Még múlt héten keresett meg egy kedves hölgy, hogy szívesen adnának egy adag nyúlhúst kipróbálásra. Bevallom, nagyon megörültem, hiszen gyermekkoromban rendszeresen vágtak a nagyszüleim nyulat és sokszor került hétvégenként asztalra. (Sőt egyszer egy nyúlfarkat el is kuncsorogtam nagyapámtól – csak éppen kicsontozni felejtette el…. Egy idő múlva igen büdös volt a szobámban :-)  )

Emlékszem a tesóm is rendszerint vadas nyulat rendelt a szülinapjára (persze tizenévesen az egész éjszakai bulizás után aztán volt, hogy nem evett az ünnepi ebédből, emlékszel, Tücs???) amit persze édesanyám istenien készített.

Egy ideje sajnos már nem jutottunk nyúlhúshoz – valahogy eszembe sem jutott, hogy bizonyára azt is lehet venni jobb henteseknél – így nagyon megörültem a lehetőségnek.

És előttem volt a nagy próbatéttel: olyan formában elkészíteni, hogy Férj is megegye – eddig ugyanis mereven elzárkózott a nyúlhús fogyasztása elől. Pedig – és lehet, hogy ezzel nem leszek túl népszerű – szerintem a nyúlhús kifejezetten finom. A csirkével ellentétben sokkal zamatosabb, szaftosabb és mint az a Gasztrabbit honlapon olvashatjuk, fehérjében gazdag és egészséges is.

Az egész nyúl darabolásánál jól jöttek a Csillagánizs Főzőiskola húsos estjénél tanultak (ott is szétbontottunk egy egészet) és végül az összes darab egy zöldséges, mustáros egytálételbe került. Az elején az összes húsdarabot jó alaposan átpirítottam, majd a zöldségekkel együtt a sütőben puhára pároltam – így nagyon klassz, szaftos maradt. És az uram is megette :-)

zoldseges_nyul_I1

Zöldséges, mustáros nyúl

1 egész nyúl

liszt

4-5 ek olaj

2 nagy póréhagyma

1 szál szárzeller, szeletelve

4 nagyobbacska sárgarépa, felkarikázva

3 gerezd fokhagyma, apróra vágva

só, bors

kakukkfű

rozmaring

1 szegfűszeg

2 ek zsálya

2 ek koriander mag

2,5 dl száraz fehérbor (nálam Szabó Gyula bácsi hegyaljai Furmintja)

5 dl alaplé

1-2 evőkanál Dijoni mustár

1 nagy köteg friss petrezselyem, apróra vágva

A nyúldarabokat szárazra törölgettem, sóval borssal megszórtam, majd lisztbe forgattam. Az olaj felét egy serpenyőben megmelegítettem (érdemes olyat használni, amit később a sütőbe is be tudunk tenni) és a húsdarabokat alaposan átpirítottam rajta.

A husit papírtörölközőre szedtem majd félretettem. A maradék olajat a serpenyőbe öntöttem, ment rá a hosszában kettészelt, majd félkarikákra vágott póréhagyma, a fokhagyma és a koriander. Kevergetve pár percig sütöttem, majd hozzáadtam a répát és a zellerszárat is. A zsályát is belekeverve jó alaposan összeforgattam.

A lángot nagyobbra véve hozzáöntöttem a bort, felkapargattam az esetlegesen leragadt darabkákat a serpenyő aljáról és a felére beforraltam a levet.

Végül a nyúldarabokat  és a többi fűszert is beletettem, az alaplével felöntöttem, letakartam és előmelegített (170 ºC) sütőbe toltam.

Nekem valamivel több mint egy óra kellett, hogy jó puha legyen a hús.

Ekkor a tűzhelyen még forraltam egyet (soknak találtam a levet), belekevertem a mustárt, megszórtam a petrezselyemmel és mehetett is az asztalra.

Jó szokásomhoz híven picit előfőzött, majd sütőben ropogósra sütött krumpli ment mellé (mit tegyek, ez az aktuális kedvenc).

Az ötletet innen merítettem.

Csirke, paszternák, vargánya, répa, zeller – egy tálba vele!

Közzétéve Szerző:
Válasz

teli_csirke_egytal

Még egyszer régen kinéztem ezt a receptet a GoodFood magazin 2008/12 számából. Ilyenkor gyorsan végigfutok a hozzávalókon, megcsodálom a képet és igyekszem elraktározni a fejemben a megfőzendő dolgok közé.

Aztán egy szép napon nagyjából minden alapanyag akad itthon hozzá, s akkor elkezdem alaposan elolvasni a receptet. Na ilyenkor azért érnek meglepetések – például szembesülök vele, hogy a recept szerint bizony egy egész csirke kéne, amit megfőznek, s úgy adják a zöldségekhez. Nekem meg ott figyel a kiolvasztott csirkemell a konyhapulton.

De persze semmi nincs veszve, minden recept variálható, ezt is sikerült a meglévő alapanyagokhoz formálnom, s ráadásként még egy kevés fagyasztott vargánya is került bele.

Téli csirkés egytál

2 csirkemellfilé

100 g füstölt szalonna

2 fej hagyma

6 zellerszár

5 sárgarépa

2 paszternák

3-4 közepes sörretek

2 (fagyasztott) vargánya

2 babérlevél

kevés kakukkfű

1 nagy csokor petrezselyem

1 ek liszt

3-4 dl alaplé

2 ek magos mustár

4-4 ek tejföl és tejszín

A felkockázott szalonnát kevés olajon megsütöttem. Mikor már szépen pirult, hozzátettem a hagymát, majd kicsivel később a kockára vágott csirkemellet. Alaposan átforgattam a húst, hogy minden oldala megsüljön, majd ment bele a a tetszőleges alakzatúra vágott répa, a zeller, a paszternák, a gomba, a sörretek és a fűszerek. Jól átforgattam , megszórtam a liszttel, aztán felöntöttem az alaplével és kis lángon, letakarva úgy 40-45 percig főztem.

Tálalás előtt belekevertem a mustárt és a tejföl-tejszín keveréket és megszórtam az apróra vágott petrezselyemmel.

Kicsit előfőzött, majd a sütőben ropogóra pirított krumpligerezdekkel ettük.

 

Paradicsomos húsgombócok

Közzétéve Szerző:
Válasz

paradicsomos_husgomboc

Kicsit átszerveződtek a napjaim, új helyen (is) dolgozom, megintcsak előkerülnek a gyorsan elkészíthető receptek. A marhahúst elvileg Flat-Cat szabolcsi töltöttkáposztájához vettem elő, aztán itthon szembesültem vele, hogy konkrétan csak káposztám nincs a recepthez.

Külföldi  magazinokban és blogokon többször találkoztam már a “Spaghetti meatballs” nevű étellel, melyet az olasz bevándorlók hatására terjedt el Amerikában s lett az amerikai gyerekek és háziasszonyok nagy kedvence. Régóta motoszkált már bennem az ötlet, úgyhogy kapva az alkalmon  gyorsan változtattam az eredeti elképzelésen és háromnegyed óra alatt kész is volt a vacsora.

Egy “fapados” verzióhoz képest ebbe került még egy kis juhsajt, maradék hajdina és reszelt répa is – a hűtőürítés jegyében.

Paradicsomos húsgombócok (6-8 főre)

800 g darált marhahús (lapocka)

1 tojás

közepes hagyma, apróra vágva

3 gerezd fokhagyma, apróra vágva

olívaolaj

bazsalikom, oregánó, kakukkfű

só, bors

10 ek zsemlemorzsa

egy fél sárgarépa, lereszelve (opcionális)

kb. 10 dkg juhsajt, lereszelve (opcionális)

egy marék maradék főtt hajdina (opcionális)

a paradicsomszószhoz:

1,5 l házi paradicsomlé

olívaolaj

1 közepes fej hagyma, apróra vágva

4 gerezd fokhagyma, apróra vágva

egy csokor friss bazsalikom

só, bors

ízlés szerint cukor

750 g tészta

Először a mártásnak álltam neki: a hagymákat az olíván megpirítottam, felöntöttem a paradicsomlével, fűszereztem és sűrű szósszá főztem.

Közben a húst ledaráltam. Az olajon puhára, picit barnára pároltam a hagymaféléket, majd a húshoz adtam a többi hozzávalóval együtt és alaposan összegyúrtam.

A masszából diónyi gombócokat formáztam és sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztattam őket. Kicsit megspricceltem olajjal, majd a 180 ºC-ra előmelegített sütőbe tettem és 20 perc alatt megsütöttem.

A tésztának felraktam a sós vizet, és ‘al dentére’ főztem.

A golyókat a paradicsomszószban még egyszer átforraltam, majd a tányérokra szedett tésztára halmoztam.