Csicsóka, vagy ahogy a művelt angol mondja: jeruzsálemi articsóka

Magam is meglepődtem, mikor arról olvastam, hogy a csicsóka közeli rokona a napraforgónak. A felhasználása azonban jelentősen különbözik tőle, lévén, hogy a gyökerét fogyasztjuk. Régen vidéken sokat használták, a “szegények krumplijának” is hívták, igénytelen növény, gyakorlatilag kipusztíthatatlan.

Sajnos mára már szinte teljesen kikopott az étrendünkből, pedig a cukorbetegségben szenvedőknek (is) hasznos segítség lehet – magas rost-, inulin-, és fruktóztartalma miatt nagyon ajánlatos a diétába illeszteni.

Állaga leginkább a krumplira emlékeztet, de sokkal jellegzetesebb, kicsit földes íze van. Nekem nagyon ízlik. Meg is örültem, mikor Jamie Oliver egyik könyvében (The Return of the Naked Chef) találtam egy szimpatikus csicsókareceptet. Hetekig motoszkált az agyamban, hogy meg kéne csinálni, azt a jó kis Jamie féle diós-csicsókás dolgot. Majd szembesültem vele, hogy az eredeti receptben nincs is dió. Mindegy, az enyémben lett.

Csőben sült csicsóka

200 ml tejszín

100 ml tejföl

2 gerezd fokhagyma

1 citrom leve

4-5 ág kakukkfű,  a levelek az ágakról leszedegetve

100 g reszelt parmezán

só, bors

1 kg csicsóka, meghámozva, kisebb csíkokra vágva

kb. 2 szelet szikkadt kenyér, aprítóban durvára darálva, vagy 2-3 marék zsemlemorzsa

1 marék dió, durvára vágva

A sütőt előmelegítettem 220ºC-ra.

Egy tálban összekevertem a tejszínt és a tejfölt, belefacsartam a citromlevet, ment hozzá az összenyomott fokhagyma, a kakukkfű fele és a parmezán háromnegyede valamint só és frissen őrölt bors.

Beleszórtam a csicsókaszeleteket,  jó alaposan összeforgattam és az egészet egy sütőtálba terítettem.

Végezetül a durvára darált kenyérmorzsát összekevertem a maradék sajttal, dióval és a kakukkfűvel, a csicsóka tetejére szórtam, alufóliával letakartam és a sütőbe toltam.

45 percig sült letakarva, majd még 20-25 percig az alufólia nélkül. Köretként is jól funkcionál, de vega főfogásként is megállja a helyét.