Cukkinis lasagne – vega péntek

cukkini_lasagne

Gyors és pazar vega fogás, köszönjük a GoodFoodnak, amiben sosem csalódom. Még gyorsabb, ha nem magunk gyártjuk a tésztát, hanem bolti lasagne lapokból dolgozunk – mondjuk az bátran állíthatom, hogy a házi tésztának nincs párja.

Cukkinis lasagne

3 közepes cukkini, lereszelve

2 gerezd fokhagyma

olívaolaj

némi chili (akár el is hagyható)

250 g túró (a szárazabb fajta, vagy ricotta)

4-5 ek reszelt parmezán

500 ml sütőben sült paradicsomszósz vagy sima, sűrű paradicsomlé

só, bors

kb. 250 g lasagnetészta (a pontos mennyiséget nem tudom, én kb. két tojás és 200 g liszt keverékéből készített friss tésztát használtam hozzá)

A sütőt előmelegítettem.

Az olajon átfuttattam a fokhagymát, majd rádobtam a lereszelt cukkinit és nagy lángon átforgattam – nehogy túl sok vizet eresszen. Sóztam, borsoztam, a chilivel fűszerezte, a parmezán felével ízesítettem és a túrót hozzákevertem.

Egy jénaiba lerétegeztem (cukkinis szósz, paradicsom, tészta, cukkini, paradicsom, tészta, cukkini, paradicsom, tészta, paradicsom sormintával) majd a maradék sajttal megszórtam.

Sütőbe toltam és 25-30 percig süt.

St. Andreáék Napbora jól csúszott hozzá :-)

Csicseriborsó spenóttal és paradicsommal

csicseriborso_recept

Íme az első recept az elkóborolt báránytól … 3 hónapja érkeztem meg Dubaiba és szinte az első napokban elkezdtem főzni, de sem a durván elsózott krumplipüré, sem a villanytűzhely lapján átmelegített, zöldséggel és sajttal töltött arab kenyér nem sorolható a ”blogravaló” kategóriába. A konyhám felszereltsége még mindig a nullával egyenértékű, de már tudom hol szerezzem be a hiányzó darabokat. Saját megrögzöttségemnek és ragaszkodásomnak köszönhetem csak, hogy a poggyászom harmada kapcsolatban volt a konyhával, úgy mint zöldséghámozó, új fakanalak, Tupperware tárolók, a késeim az élezőjükkel és egy teatojás, amit úgy besuvasztottam a bőröndömbe, hogy csak napokkal később leltem rá. Szakácskönyv is jött velem, bár azóta már itt is oszlopos vásárlója lettem néhány könyvesboltnak.

Nagyon érdekes tapasztalatokat szereztem eddigi ittlétem során a vásárlás tekintetében is. Épp tegnap ecseteltem a szüleimnek, hogy olyan dolgokat nem találok itt, amikről nem is feltételeztem, hogy problémát okozhatnak. Ilyen a sóska (se friss, se mirelit nincs), a savanyú káposzta (veszélyben a karácsonyi töltött káposzta), a kovászolni való uborka (kipróbáltam mással, de nem lett az igazi, hiába érlelődött cca. 45 fokban), a tv paprika (még nem ettem itt lecsót, ez nagyon fájó pont) és a csirkefarhát is ismeretlen fogalom, pedig micsoda húsleveseket főznék belőle. Ugyanakkor kilóra kapni az okrát, frissen áll a polcon a rambután, a licsi. Az alapanyagok bárhonnan érkezhetnek, a paradicsom holland, az alma chilei, a marhahús ausztrál. Úgy kell vadászni a helyi termékeket, például a dinnyét és a papayát Iránból, mert az az “igazi”. Ez eléggé megnehezíti az ember életét, főleg az enyémet, akit érdekel honnan van amit megfőzök. A vizet – természetesen – palackozva vesszük, de fogmosáshoz nyugodtan használható. Én az első napon véletlenül beleittam, de semmi bajom nem lett. Tulajdonképp tisztított, sótalanított tengervíz. A komolyabb gondot a hőfoka jelenti, mert nem folyik hideg víz a csapból, maximum kézmeleg. Talán ha jobban lehűl az idő, majd akkor, de egyelőre mikor öblítés után kiveszem a mosógépből a frissen mosott ruhákat, melegek.

A főzésre visszatérve, mostmár egy ideje én látom el a csapatot ebéddel a hét 3-4 napján. Eddig a jól bevált kedvencek vagy épp a rég nem evett magyaros fogások voltak napirenden, mostantól viszont jön a kísérletezés időszaka. Szerencsére igen befogadó a társaság, nem válogatnak, én pedig nem megyek túl messzire. Azokon a napokon pedig amikor rendelünk, én mindig a szomszédságunkban lévő indiai éttermet preferálom, ugyanis valami elképesztő finom és még annál is fűszeresebb fogásokat kínálnak. Annyit fűznék csupán hozzá, hogy ha eddig nem szerettem volna az indiai ételeket, most biztos a rabjává válnék.

Most pedig jöjjön a recept, ami a GoodFood honlapjáról származik és egycsapásra elbűvölt mindenkit, pedig igen egyszerű és gyors fogás. Sajnálatomra nincs olyan hely, ahol angol GoodFood-ot árulnak, pedig aki ismer tudja, hogy alaposan utánajárok annak, ami érdekel, mégsem jártam sikerrel. Azonban kárpótoltam magam Nigella új, Kitchen című könyvével és GoodFoodból van helyi (Middle East) és ausztrál változat is – nem túl jó egyik sem. Ez a recept igazi szekrényből és hűtőből előkapós alapanyagokat tartalmaz, ami nagyon jól jön egy rohanós napon, s ugyancsak mikor valami finomat szeretnénk enni.

Csicseriborsó spenóttal és paradicsommal (5 kiadós adag)

1 lilahagyma, felaprítva

2 gerezd fokhagyma, apróra vágva

1/2 ujjnyi gyömbér vagy 2 tk őrölt

1 chili, felaprítva

1 1/2 tk kurkuma

2 tk garam masala

2 tk őrölt római kömény

4 paradicsom, felkockázva

2 tk paradicsompüré

2 konzerv csicseriborsó vagy 40 dkg száraz (beáztatva 24 órával előbb)

25 dkg mirelit spenót vagy 4 nagy marék friss

2,5 dl kókusztej

1 ek olaj

só, frissen őrölt bors vagy fehérbors is lehet

1-2 tk nádcukor (ha szükséges, ez függ a paradicsomtól is)

A hagymát és a fokhagymát a felhevített olajon megdinsztelem, közben rádobom a paradicsomot is. Mikor már összeesett, befűszerezem a sóval, borssal, kurkumával, római köménnyel, garam masalával, a chilivel és a gyömbérrel, majd hozzáadom a paradicsompürét. Egy pár percet főzöm együtt az alapot, majd hozzádobom a csicseriborsót és adok nekik újabb pár percet, majd végül itt jön a spenót, ha mirelit. Ha friss, akkor a csicseriborsóval együtt adom az ételhez. Újabb pár percet adok nekik, majd megkóstolom, belekeverem a kókusztejet és ekkor adom hozzá a cukrot, ha szükséges és igazítok az ízeken. Én elég sokat “igazítottam”, mert majdnem megdupláztam a fűszerek egy részét az eredeti recepthez képest. Persze az anyaghányadon is változtattam, mert kevésnek tűnt – igazam is volt. Végül kihűlve dobozba tettem és ezt ettük ebédre másnap, pirított arab laposkenyérrel – a pita tökéletesen megfelel erre a célra.

O.

Muszaka – mindenki másképp csinálja, én most éppen Gordon Ramsay nyomában

Szóval Gordon Ramsay-é az eredeti recept, ami főleg azért tetszett, mert Cheddar is van benne. Tudom, az autentikus görögök most erősen felszisszennek, de annyi baj legyen. Ha már Sajtkukac a nevem, igenis Cheddarral eszem a muszakát!

A másik, ami tetszett, az a paradicsomos szósz fűszerezése volt – fahéjjal és szegfűborssal bolondította meg az ízeket.

Azonban a két padlizsánt az egy kiló darált húshoz igencsak kevésnek találtam, úgyhogy 4 közepes padlizsánt használtam, és igazából még akár többet is elbírt volna – mondjuk a család erősen húsevő fele imáiba foglalta G.R. nevét.  A bárányhúst mangalicára cseréltem tehát, a hús/zöldség arányon picit módosítottam, a padlizsánszeleteket serpenyő helyett a sütőben sütöttem (szerintem így lényegesen kevésbé lesz olajos, nehéz a végeredmény). Ja, és este jutott eszembe (miután már mindet megettük), hogy a 2 tojás bizony kimaradt belőle. tehát igazából különösen nem is hiányzott bele :-)

Muszaka

3-4 ek olívaolaj

3 fej vöröshagyma, felkockázva

4 gerezd fokhagyma, apróra vágva

750 g darált mangalicacomb

só, bors

200 ml vörösbor

4 paradicsom

kb. 3-4 dl sűrű paradicsomlé

egy ujjnyi fahéjrúd

1/2 tk őrölt szegfűbors

oregánó, bazsalikom ízlés szerint

4 közepes padlizsán

a sajtszószhoz:

75 g vaj

75 g liszt

600 ml tej

150 g cheddar sajt (vagy más érett, karakteres ízű sajt), reszelve

(2 tojás – nekem véletlenül kimaradt, de nem volt tragédia)

A padlizsánokat ujjnyi szeletekre vágtam, megkentem őket olívaolajjal, és tepsire fektetve betoltam őket a sütőbe. Kb. 30-40 perc alatt puhára sültek.

Közben az olívaolajon megpirítottam a hagymát és a fokhagymát, ment rá a darált hús, amit jó alaposan átforgattam. Amint mindenütt kifehéredett, ráöntöttem a vörösbort. Kicsit nagyobb lángra véve a folyadékot kb. harmadára visszaredukáltam (csak egészen kevés, szirupos lé maradt alatta).  Ekkor hozzákevertem a paradicsomokat,ca paradicsomlét, a fahéjat és a szegfűborsot. Sóztam, borsoztam és olyan 35-0 perc alatt ezt is puhár főztem.

Már csak a sajtos besamel volt hátra. A vajat megforrósítottam, a lisztet hozáadtam, és 1-2 percig kevergetve pirítottam. Szép lassan felöntöttem a tejjel és kis lángon sűrű mártást főztem belőle. Végül hozzáadtam a reszelt sajtot, sózta, borsoztam (és a tojásokat is beleütöttem volna, ha nem felejtem el….)

Már csak a rétegezés volt hátra: alulra a padlizsánszeletek egyharmada került, rá a húsos szósz fele (a fahéjdarabokat gondosan kibányásztam belőle, nem lett volna túl jó ráharapni), majd a sajtmártás egyharmada. Padlizsán, húsosszósz, besamel, padlizsán, besamel volt a sorminta vége.

Előmelegített sütőben (180 ºC) 35-40 percig sütöttem.

Segítsüti meg a Facebook, na meg VKF is van

paradicsom_bab_gomba

Szóval először is újra itt a SegítSüti. Egy teljesen új, friss, tettrekész csapattal, csodálatos süteményekkel. Nem irigylem a licitálókat, borzasztó nehéz lehet választani  gyönyörűségek közül. A tétek szépen kúsznak felfelé, gyűlik a pénz a koraszülött a babáknak. Hadd ajánljam a figyelmetekbe Sweet & Salt szépséges narancsos-csokoládés linzerjeit. A fotók magukért beszélnek (mint mindig) és jól látom, hogy te is debreceni vagy Cecile?

És hogyan segíthet egy közösségi oldal? Történt, hogy nemrég Férj a gyerekekkel gombászni ment és egy zacskó tölcsérgombával tértek haza (persze bevizsgáltattuk). Ötlet híján feltettem a facebookon a kérdést, ki mit kezdene vele. Jöttek is a jobbnál jobb variációk, majd egy e-mail Andrea barátnőmtől. A hozzávalókat végigfutottam – minden volt itthon, úgyhogy másnap ezt ebédeltük.

Az órás tölcsérgomba roppant intenzív ízű, a kicsik nem is ettek belőle (alapből nem szeretik a gombát) de nekünk nagyon ízlett. Szerintem kicsit pacal-ízű (kedves gombászok, ne verjetek meg!!) – nem mintha valaha is ettem volna. Mindenesetre ilyennek képzelem :-)

És szerencsére az is időben eszembe jutott, hogy az aktuális VKF. kiírás a gombáról szól, úgyhogy végre nem maradtam le.

Paradicsomos-babos tölcsérgomba

2 doboz apró szemű fehérbab konzerv

750 g óriás tölcsérgomba

1 hagyma, felszeletelve

2 gerezd fokhagyma, apróra vágva

10-12 zsályalevél, felaprítva

1 friss chili, kimagozva, felaprítva

olívaolaj

2,5 dl száraz fehérbor

5-6 közepes paradicsom, hámozva, kockázva

5 dl sűrű paradicsomlé

A szeletekre vágott gombákat forró vízben néhány percig blansíroztam.

Az olívaolajon kicsit átforgattam a hagymát majd hozzáadtam a fokhagymát, a chilit és a zsályát is. Így együtt sütöttem 5-6 percig, majd ment bele a gomba, és rá a bor. Mikor a bor kb. egyharmadára visszaforrt, belekevertem a paradicsomkockákat és ráöntöttem a paradicsomlevet is. 20-35 percig főztem, s végül belekerült a lecsöpögtetett, átmosott fehérbab is, már csak a só, bors maradt hátra.

Beatbull zseniális, gránitlapon sült pain d’épi-je volt a kísérő, ami már rengetegszer elkészült, de csak most sikerült a fényképezőgép elé kerülnie.

forrás: Anna del Conte, Thomas Laessoe: The Edible Mushroom Book

Quiche Lorraine – kis paradicsom

quiche_lorraine

Rájöttem, hogy nagyon szeretem ezeket a piteformában sült dolgokat. Lehet édes, sós, mindegy. Jól variálható, gyors, praktikus, s akár még tízóraira is elszállítható.

Mikor a múlt héten hozott Férj ezekből az imádnivaló pici paradicsomokból, rögtön megjelent előttem, hogy egy ilyen tejszínes-szalonnás lepénybe fogom őket dobálni. Persze ki kellett várnom a soromat, mire sikerült a gyerekbanda elől egy maréknyit eldugdosnom a hűtő hátuljába. Így megy ez – mindig nagyobb vonzereje van annak, amit kifejezetten valami céllal veszek….

Szóval kutatómunkaként A Francia Konyha című könyvet lapoztam, s végül az ebben található receptet használtam fel – de igazán csak ihletadóként, mert mind a tészta, mind a töltelék apró változtatásokon ment át. A tésztához a már jól bevált kukoricadarás alapot használtam, és a töltelék arányain is változtattam – s persze díszítőelemként a mini-paradicsomok is belekerültek.

Quiche Lorraine

egy adag omlós tészta

a töltelékhez:

2 dl tejszín

3 tojás

200 g húsos szalonna

egy marék apró koktélparadicsom

só, bors

A szalonnát kisebb kockákra vágtam és pici olajon ropogósra sütöttem.

A tejszínt összekevertem a tojással, sóztam, borsoztam (finoman, mert a szalonna is többnyire elég sós) majd a ropogós szalonnakockákat is belekevertem.

A tésztát piteformába nyújtottam, ráöntöttem a tölteléket, beledobáltam a paradicsomokat, majd előmelegített sütőben (180ºC) 35 percig sütöttem. Ekkor visszavettem  a hőfokot 165ºC-ra és még 20 percig így hagytam a sütőben.

Print

Barbecue oldalas

barbecue_oldalasVégre a hétvégén olyan volt az idő, hogy sikerült Férjet rávenni, hogy begyújtsa a faszenes grillsütőt. Tudom, tudom, én vagyok az örök elégedetlenkedő – de nem lehetne, hogy olyan pont jó, nyári idő legyen? Nem 38 fok, de nem is 20, plusz szakadó eső……

Végülis szombaton a széltől eltekintve kellemes volt a klíma, úgyhogy már pácoltam is a húsokat. Nálunk évek óta a tarja a fő sláger grill-fronton, néhány éve csatlakozott be hozzá apukám mézes-mázos oldalasa. Ennek csupán annyi a titka, hogy előző nap félpuhára kell főzni, s a páccal szorgosan kenegetve a grillen ragacsosan ropogósra sütni.

A családi recept marad a kockás füzetben, ez egy kicsit távol-keleties hangolás volt, de a végeredmény hasonlóképpen finom lett. Kivételesen a hagyományos coleslaw helyett egy gabonasaláta és egy sült padlizsános finomság készült hozzá – jönnek is szép sorjában.

S külön jóság az oldalasban, hogy az eseményen résztvevő tündéri kutyuknak is jutott csemege – nehéz is lett volna a könyörgő tekintetüknek ellenállni…

Barbecue oldalas

2 kg oldalas, tenyérnyi darabokra vágva

só, babérlevél, bors

a páchoz

100 g nádcukor

100 ml száraz sherry vagy kínai rizsbor (Shaoxing)

100 g gyömbér lereszelve

3 gerezd fokhagyma egészen apróra vágva

200 ml ketchup

1 ek dijoni mustár

100 ml szójaszósz

Az oldalas darabokat a sóval, babérlevéllel és egész borssal ízesített vízben félpuhára főztem, majd a lében hagytam langyosra hűlni.

A páchoz a cukrot és a rizsbort egy edényben addig melegítettem, míg a cukor teljesen elolvadt benne. Belereszeltem a gyömbért és a fokhagymát is hozzákeverve néhány percig forraltam. Végül a többi hozzávaló is belekerült, jól összekevertem, majd hűlni hagytam.

A langyos husikat ezzel a páccal alaposan megkenegettem és a hűtőbe tettem. A maradék kence még kelleni fog a sütéshez!!! Legjobb, ha egy éjszakát pácolódik, de szükség esetén néhány óra is megteszi.

A sütést már Férj gondjaira bíztam, lelkére kötve, hogy szorgalmasan kenegesse az édes, fűszeres páccal. A koprodukciós oldalas bizonyíthatóan nagyon finom lett!

Árpagyönggyel és csirkemájjal rakott zöldbab

rakott_zoldbab

Vasárnap annyira jólesett a lehűlés, hogy lelkesen fakanalat ragadtam és végre olyat főztem, ami több, mint 3 alkotórészből áll. A zöldbabfőzeléket anno sokáig bojkottáltam, szegény anyukám hallgatott eleget mikor azt merészelt főzni. Aztán később, már a saját háztartásomban rájöttem, hogy finom az, csak jó sok fokhagyma és valami ízletes feltét kell hozzá. Ezzel a csellel Férjet  is sikerült rávenni, hogy megegye, sőt a gyerekek is szeretik.

Ez a hagymás májjal rakott változat már régi kedvenc nálunk, most rizs helyett árpagyönggyel készült.

Árpagyönggyel és csirkemájjal rakott zöldbab

1 kg zöldbab

2 gerezd fokhagyma

pár ek olaj

800 g csirkemáj

3 nagy fej hagyma

4-5 ek (kacsa)zsír

1 kisebb paprika

1 kisebb paradicsom

1 tk pirospaprika

200 g árpagyöngy

0,5 l tejföl

só, bors

A zöldbabot megtisztítottam és kb. 2 centis darabokra vágtam. Pár kanál olajon megfuttattam a felaprított fokhagymát és rádobtam a zöldbabot. Megsóztam, egy pohár vízzel felöntöttem és puhára pároltam.

A gerslit kétszeres mennyiségű sós vízben “al dentére” főztem.

Egy nagyobb serpenyőbe 4-5 kanál zsíron megpirítottam a csíkokra vágott hagymát, hozzátettem a felvágott paprikát és paradicsomot, a pirospaprikát, majd a kisebb darabokra vágott májat. Alaposan átpirítottam az egészet, majd néhány percig lefedve pároltam.

Egy tűzálló tálba terítettem a bab egyharmadát, rá a gersli felét, majd a máj következett, jól meglocsoltam tejföllel, s folytattam a sort: zöldbab, gersli, máj, tejföl, s végül megint zöldbab, s újra tejföl.

Előmelegített sütőben 180 ºC-on, olyan 40 percet sütöttem.