Címke: Gordon Ramsay

Muszaka – mindenki másképp csinálja, én most éppen Gordon Ramsay nyomában

Közzétéve Szerző:
Válasz

Szóval Gordon Ramsay-é az eredeti recept, ami főleg azért tetszett, mert Cheddar is van benne. Tudom, az autentikus görögök most erősen felszisszennek, de annyi baj legyen. Ha már Sajtkukac a nevem, igenis Cheddarral eszem a muszakát!

A másik, ami tetszett, az a paradicsomos szósz fűszerezése volt – fahéjjal és szegfűborssal bolondította meg az ízeket.

Azonban a két padlizsánt az egy kiló darált húshoz igencsak kevésnek találtam, úgyhogy 4 közepes padlizsánt használtam, és igazából még akár többet is elbírt volna – mondjuk a család erősen húsevő fele imáiba foglalta G.R. nevét.  A bárányhúst mangalicára cseréltem tehát, a hús/zöldség arányon picit módosítottam, a padlizsánszeleteket serpenyő helyett a sütőben sütöttem (szerintem így lényegesen kevésbé lesz olajos, nehéz a végeredmény). Ja, és este jutott eszembe (miután már mindet megettük), hogy a 2 tojás bizony kimaradt belőle. tehát igazából különösen nem is hiányzott bele :-)

Muszaka

3-4 ek olívaolaj

3 fej vöröshagyma, felkockázva

4 gerezd fokhagyma, apróra vágva

750 g darált mangalicacomb

só, bors

200 ml vörösbor

4 paradicsom

kb. 3-4 dl sűrű paradicsomlé

egy ujjnyi fahéjrúd

1/2 tk őrölt szegfűbors

oregánó, bazsalikom ízlés szerint

4 közepes padlizsán

a sajtszószhoz:

75 g vaj

75 g liszt

600 ml tej

150 g cheddar sajt (vagy más érett, karakteres ízű sajt), reszelve

(2 tojás – nekem véletlenül kimaradt, de nem volt tragédia)

A padlizsánokat ujjnyi szeletekre vágtam, megkentem őket olívaolajjal, és tepsire fektetve betoltam őket a sütőbe. Kb. 30-40 perc alatt puhára sültek.

Közben az olívaolajon megpirítottam a hagymát és a fokhagymát, ment rá a darált hús, amit jó alaposan átforgattam. Amint mindenütt kifehéredett, ráöntöttem a vörösbort. Kicsit nagyobb lángra véve a folyadékot kb. harmadára visszaredukáltam (csak egészen kevés, szirupos lé maradt alatta).  Ekkor hozzákevertem a paradicsomokat,ca paradicsomlét, a fahéjat és a szegfűborsot. Sóztam, borsoztam és olyan 35-0 perc alatt ezt is puhár főztem.

Már csak a sajtos besamel volt hátra. A vajat megforrósítottam, a lisztet hozáadtam, és 1-2 percig kevergetve pirítottam. Szép lassan felöntöttem a tejjel és kis lángon sűrű mártást főztem belőle. Végül hozzáadtam a reszelt sajtot, sózta, borsoztam (és a tojásokat is beleütöttem volna, ha nem felejtem el….)

Már csak a rétegezés volt hátra: alulra a padlizsánszeletek egyharmada került, rá a húsos szósz fele (a fahéjdarabokat gondosan kibányásztam belőle, nem lett volna túl jó ráharapni), majd a sajtmártás egyharmada. Padlizsán, húsosszósz, besamel, padlizsán, besamel volt a sorminta vége.

Előmelegített sütőben (180 ºC) 35-40 percig sütöttem.

A lángoló banán esete

Közzétéve Szerző:
Válasz

sultbanan_I

Olyan könnyű a gyerekeket lenyűgözni! Elég némi rumot önteni a karamellás banánra és meggyújtani! A kisfiam szemében legalább 10 centit nőttem a “szuperanyaság” kategóriában. Aztán még ötöt, hogy a konyha sem gyulladt fel. (Bár ki tudja, lehet, hogy ez mínuszba számított)

Szóval az egész egy békés családi tévénézéssel indult. Akik ismernek, most csodálkozva kapják fel a fejüket, hisz nálunk ritkán található bekapcsolt állapotban a televízió. Pláne ha a gyerekek is ott tartózkodnak. Most azonban nem tudtam ellenállni, és látni akartam Gordon Ramsay-t élőben főzni (Viasat 3, péntek, 19.15)

A csemeték persze rögtön odaszivárogtak és boldogan fedezték fel a csodálatos lilakáposzta szülőatyját a képernyőn. Mondjuk a fiam következetesen Jamie Olivernek hívja – van még mit csiszolni a gyerek gasztronómiai tudásán. Szóval Gordon főzött. Először egy remek, fűszeres marhahúst (elkészítendők listájára felvezetve) majd jött az a bizonyos sült banán. A csemete pedig rohant papírért – ceruzáért, hogy azonnal jegyzeteljek. Majd a piacon beszereztük a hozzávalókat (banán, kókusztej), a kedves szomszédot megbíztuk némi rum vásárlásával, főztünk egy finom vaníliafagyi-alapot – s máris indulhatott a móka.

*a család igen erős presszionálására kimatradt belőle a chilli, pedig meggyőződésem, hogy úgy sokkal finomabb lett volna!

Sült banán

5 kemény, kicsit éretlen banán (a lényeg, hogy semmiképpen ne legyen, barna, löttyedt)

100 g cukor

20 g vaj

60 ml rum

60 ml kókusztej

(1 chillipaprika, kimagozva, felkarikázva)

a tálaláshoz vaníliafagyi

A cukrot egy serpenyőbe öntöttem és kis lángon, szép lassan – zaklatás nélkül – karamellizáltam. (Na ekkor mehetett volna bele a chilli) Rádobtam a nagyobb darabokra vágott banánt és gyorsan átforgattam a karamellen, majd a vaj is ment hozzá és megvártam, míg elolvad. Gyors mozdulattal ráöntöttem a rumot és flambíroztam a gyümölcsöt.

A ráöntött alkoholtól, ha alacsony peremű a serpenyő és elég gyorsan rázogatjuk, elvileg magától is beindul az égés. De ha nem, rásegíthetünk – mondjuk egy karamellizálópisztollyal, vagy egy hosszú gyufával.

Amikor leégett a láng (a konyhánk viszont még nem, hálistennek) hozzálöttyintettem a kókusztejet és óvatosan elkevertem.

Poharakba kanalazva tálaltam a forró banánt, a tetején egy gombóc vaníliafagylalttal.

És íme, a lángoló banán:

sultbanan_II

Gordon Ramsay mandulakrémes-körtés tortája

Közzétéve Szerző:
Válasz

kortes_sutemeny

Attól tartok szerelembe estem G.R. receptjeivel (és merülőmixerével) és egyre inkább érlelődik bennem a gondolat, hogy magamévá teszem egy könyvét. Átnéztem az amazonon a kínálatot, de nem igazán tudtam még dönteni. Szívesen fogadnám a Ti véleményeteket/tapasztalataitokat a magyarul még ki nem adott könyveiről.

Az almás-karamelles káposzta egyértelműen tarolt – azóta a gyerekeim az óriásplakátját meglátva egyből kiabálnak, hogy ott a ‘káposztás bácsi’ – így nem is aggódtam a következő kiszemelt recept miatt.

Az áldozat pedig egy mandulakrémes-körtés torta volt, aminek egy variációja – fügével – a nemrégiben megjelent Vasárnapi Ebéd című könyvében is megtalálható. A siker csak annyira volt elsöprő, hogy én kb. egy néhány miliméteres szeletkét tudtam csak enni belőle, a többit a rajongó család mind felfalta….

Tanulság: legközelebb még nagyobb formában kell sütni – mert már így is a 20cm-ről 24-re adaptáltam a receptet.

Mandulakrémes-körtés torta

1 adag levelestészta

3 zamatos körte

a mandulakrémhez:

100 g vaj/növényi margarin)

100 g nádporcukor

1 tojás

100 g hámozott mandula

3 ek liszt

(2 ek Amaretto – ez most kimaradt, helyette néhány csepp keserűmandulaaromát tettem hozzá)

a sziruphoz:

50 g nádcukor

50 ml víz

fahéjdarabok, vagy őrölt fahéj

2 csillagánizs

1 citrom frissen facsart leve

A levelestésztából kivágtam egy akkora kört, hogy ki tudjak bélelni vele egy 24-cm-es piteformát úgy, hogy az oldalára is kerüljön tészta. A kivajazott formába belenyomkodtam a tésztát és a hűtőbe tettem.

A sziruphoz a cukrot és a vizet egy kisebb lábosban megmelegítettem, hozzáadtam a fűszereket és a citromlevet, majd kb. 10-15 perc alatt sziruposra beforraltam.

A körtéket meghámoztam, a magházukat kivágtam és vékonyan felszeleteltem őket. Ráöntöttem a kihűlt szirupot és állni hagytam egy kis ideig.

A mandulakrémhez először is enyhén megpirítottam a mandulát (ezt a recept nem írta, de én jobb szeretem így az ízét), majd aprítóban megőröltem. Habosra kevertem a vajat és a cukrot majd hozzáadtam a tojást, és azzal is jó alaposan kikevertem. Végül beleszórtam az őrölt mandulát, a lisztet és a mandulaaromát is.

Elővettem a hűtőből a tésztát, rákanalaztam a mandulakrémet, majd kiszedegettem a körtéket a szirupból, és körkörösen a krémre rendeztem őket. 190C°-ra előmelegített sütőben 40-45 percig sütöttem – akkor tökéletes, amikor egy kicsit elkezd karamellizálódni a teteje.

És hogy az illatos szirup se vesszen kárba, a kihűlt torta tetejére kanalaztam, úgy kínáltam.

Libasült paszternákos krumlipürével és Gordon Ramsay almás-karamellás lilakáposztájával

Közzétéve Szerző:

libacomb_kaposzta-300x199

Eredetileg nem terveztem posztolni a mai menüt, de a káposzta annyira fantasztikus lett, hogy muszáj írnom róla. Persze meg kell említenem még a libasült omlósságát és a paszternák ízének tökéletes belesimulását is a krumplipürébe, de a koronát mindenképpen Gordon remeke tette fel az ebédre.

Sajnos elkövettem azt a hibát, hogy csak fél adagot készítettem, arra gondolván, hogy úgyis én fogok csak enni belőle, a többiek – lévén kissé konzervatívak – maradnak a hagyományos módon elkészült dinsztelt káposztánál. Hát nem így történt. Szegény “maradi” káposzta még mindig az edényben szomorkodik, az új változat viszont azonnali és osztatlan sikert aratott.

Libasült:

4 combot (kb. 1,5 kg) megtisztítottam az esetlegesen rajtuk maradt tollaktól, majd a bőrüket bevagdostam. Egy kis tálba összekevertem kb. 2 tk sót, frissen őrölt borsot, őrölt babérlevelet és olívaolajat, majd ezt jól bemasszíroztam a combokba. Tűzálló tálba fektettem őket, megszórtam 8-10 gerezd felaprított fokhagymával és 2 kisebb, cikkekre vágott vöröshagymával, alufóliával letakartam és a sütőbe toltam. 170 C°-on 3 órát sütöttem, az utolsó fél órában levettem az alufóliát, a hőfokot 200 C°-ra csavartam és szorgosan locsolgattam a levével, hogy jó ropogós legyen.

Paszternákos burgonyapüré

1 kg krumplit és egy közepes paszternákot megpucoltam, apró darabokra vágtam és sós vízben puhára főztem. Utána krumplinyomóval összenyomtam – merülőmixerre persze mégcsak gondolni sem mertem, nehogy Beatbull csúnyán nézzen, meg amúgy is már megint elromlott – majd tejjel, vajjal és egy csipet szerecsendióval kikevertem.

Paszternák-ügyben csak csatlakozni tudok Zsófi és Tintaleves lelkesedéséhez, valóban nagyon finom, egészen más kategória, mint a petrezselyem-gyökér!!

És végül, de nem utolsó sorban jöjjön a csodálatos párolt káposzta, hála Néked Gordon Ramsay !

Almás-karamelles lilakáposzta

1 kisebb fej lilakáposzta (kb. 600 g)

1 szép nagy főznivaló alma (olyan, amelyik nem málik szét főzés közben)

150 g vaj

150 g nádcukor

150 ml almaecet

0,5 kk fahéj

0,5 kk őrölt szegfűszeg

só, bors

G.R. valami sokkal bonyolultabb eljárással a sütőben készítette el a dolgot, de mivel nálunk az tele volt a libasülttel, maradt a túzhely. Kétlem, hogy a végeredménynél finomabbat el lehetne érni…..

Egy mélyebb edényben megmelegítettem a vajat, hozzászórtam a nádcukrot, és addig melegítettem, míg el nem olvadt benne. Beletettem a fűszereket, majd a laskára vágott káposztát és a meghámozott, vékony csíkokra vágott almát . Jó alaposan összeforgattam, egy csipet sóval és egy tekerésnyi borssal ízesítettem, ráöntöttem az ecetet – majd fedő alatt fél órát pároltam. Utána levettem róla a fedőt és kis lángon addig főztem, amíg már csak egy sűrű szirup maradt alatta.

Gordon Ramsay receptjét a GoodFood novemberi mellékletében találtam

N.