Címke: vanília

Citrom, narancs, kardamom, sárgarépa

Közzétéve Szerző:
Válasz

sargarepa_dzsem

“Hideg van, szél fúj, jégeső ver,
az ég egy párás, téli ablak,
December apó vállán fenyővel
az utcákon szuszogva caplat.
Verítéke homlokára dermed,
mielőtt még alácsorogna.
Egy bögre forralt borra gondol,
s szép, ausztrál karácsonyokra.”
(Varró Dani)

Újabb gasztroajándék – is lehetne, ha nem ízlene annyira, hogy félő, senki sem fog belőle kapni. Vaktesztelésen (csukd be szemed-nyisd ki szád) a kamaszgyereknél is átment, nem ismerte fel az alattomosan, nagy mennyiségben belecsempészett sárgarépát.

Nálam most ez a csúcskedvenc – köszönet érte Axinak, aki fantasztikus chutney-kat gyárt!!!

Citromos-fűszeres sárgarépa jam

500 g sárgarépa, apró kockákra vágva

2 citrom leve és héja

2 citrom és egy narancs kifacsart leve (itt a héjak kandírozásra kerültek)

néhány csepp narancsolaj

1 ek fekete kardamommag

egy vaníliarúd (a kikapart rudakat mindig elrakom, ezekből dobtam bele egyet)

500 g cukor

1 zacskó zselésítő (pektin)

A répakockákat puhára főztem és leturmixoltam – lehet teljesen simára, vagy kicsit darabosabbra, ez ízlésfüggő. Összekevertem a cukorral, a citrom-, és narancslével, a citromhéjat is belereszeltem, a narancsolajat belecsöpögtettem  és a vaníliát is beledobtam.

Néhány perc forralás után ment bele a zselésítő és a kardamommagok, ezzel már csak egy picit főztem, majd azon forrón tiszta üvegekbe töltöttem és szárízdunsztba (pokrócok közé) raktam.

Esti ráncsimító

Közzétéve Szerző:
Válasz

banan_turmix

Mamma teljesen megfertőzött ezzel a smoothie-mizériával. Egyébként is régóta kerestem valami optimális reggelire valót – őszintén szólva ritkán kívánom a kenyér-felvágott kombinációt. De a sűrű gyümölcs/zöldség turmix, némi zabpehellyel, korpával, vagy a manapság oly divatos szelénes kalcitonnal (sound good, hm? ) abszolút bejövős lett. A színe és íze mindig a hűtő tartalmához igazodik, lesz majd zöld, de narancssárga is hamarosan :-)

Az öko és egészségtudatos bevezető után (lesznek majd ilyen italok is ne aggódjatok) ez inkább egy esti darab és alkoholtartalma miatt a felnőtt korosztálynak ajánlom melegen (vagy hidegen akár). Garantáltan elűzi “rosszkedvünk telét”….

Tojáslikőrös turmix

1 banán

3 dl tej

6-8 cl tojáslikőr

1 ek sötét rum

1 vaníliarúd kikapart belseje

ízlés szerint némi méz

A hozzávalókat a turmixgép segítségével összekevertem és felhabosítottam, majd – egy keveset Férjnek is juttatva – elfogyasztottam.  Ha valaki melegen szeretné, akkor érdemes a tejet megmelegíteni előtte, én a főtt banán ízét nem szeretem. Az élmény esetleg fokozható némi tejszínhab hozzáadásával….

Mince pie – nyakunkon a karácsony!

Közzétéve Szerző:
Válasz

mince_pie

Hétfőn még futottam egy kört Jézuska-ügyben és persze a Culinárist is útba ejtettem. És szerintetetek mit tesz egy igazi anglomán gasztroblogger, mikor üveges ‘mincemeat’-et lát a polcon? Átgondolja, mennyire el van úszva mindennel, mennyire nem lesz ideje még egy plusz édességgel bíbelődni, aztán naná, hogy bepakolja a kosarába….

De mi is ez a ‘mincemeat’? Egy tipikus angol karácsonyi édesség, a ‘mince pie’ alapja. Elég sok félreértésre ad okot, mert nevével ellentétben egyáltalán nincs benne darált hús, sőt nem is sós, hanem kifejezetten édes.

Maga a  “mincemeat” tulajdonképpen egy szárított gyümölcsökből és kandírozott citrushéjakból álló keveréket takar. Gyakran reszelt alma is kerül bele, emellett némi cukor, meg valamilyen erősebb szesz – pl. rum vagy brandy. És az alapanyag, ami nekem eddig mindig elvette a kedvemet az elkészítésétől: a marhafaggyú.

Ez valószínűleg még a hagyományos, régi töltelék maradványa, ugyanis azt tényleg marhahússal készítették. AZ étel gyökerei minden bizonnyal a középkori gazdagon fűszerezett és édeskés húsokig nyúlnak vissza.

Hogy mióta marad ki a hús a sütiből, az nem teljesen egyértelmű, Nagy-Britannia némely részén – pl. a bárányairól híres Cumbriában – még néhány évtizede is bárányhússal dúsították a tölteléket.

Mindenesetre az én üvegcsémben szerencsére csak vegetáriánus marhafaggyú volt (höhö, még leírni is vicces), ami tulajdonképpen pálma és napraforgóolaj illetve rizsliszt keveréke.

Az angol karácsonyról szóló részletes beszámolóm a GasztroTipp-en olvasható

Vaníliakrémes mince pie (gyümölcsös kosárka) 12 db

egy tekercs Tante Fanny leveles tészta

a vaníliakrémhez:

3 tojássárgája

2,5 dl tej

2 ek nádcukor

1 nagy ek étkezési keményítő

vanília

6 ek őrölt mandula

fél üveg mincemeat

szeletelt mandula

porcukor

Egy muffinsütő mélyedéset vékonyan kiolajoztam és előmelegítettem a sütőt 220ºC-ra.

A tejet kicsit megmelegítettem, a tojást a cukorral kikevertem. A meleg tejet óvatosan a tojáshoz öntöttem, majd gőz fölé rakva melegíteni kezdtem. Útközben belekevertem a vaníliát és a keményítőt, majd sűrű krémmé főztem. Kis hűlés után belekevertem a mandulát.

A leveles tésztából a muffintepsi mélyedéseinél  kicsivel nagyobb köröket (8 cm) szaggattam és a formába nyomogattam.

Mindegyik formába egy evőkanál vaníliakrémet tettem, majd erre ment olyan 1 teáskanálnyi gyümölcspüré. A tetejét szeletelt mandulával szórtam meg és mehetett is a forró sütőbe, ahol olyan 15 perc alatt gyönyörűre sült.

Tálalás előtt még porcukrot is szitáltam rá – elvégre karácsony van. Édesszájú férjekkel rendelkező háziasszonyoknak a dupla adag ajánlott ;-)

Ezzel kívánnék boldog karácsonyt mindenkinek és a nagy rohanásban idegkisimítóként hallgassátok meg – stílusosan – Sir Elton Johnt 1972-ből!!!! Jó készülődést mindenkinek!

recept: GoodFood 2008/december

story:  Laura Mason and Catherine Brown: The Taste of Britain

A lángoló banán esete

Közzétéve Szerző:
Válasz

sultbanan_I

Olyan könnyű a gyerekeket lenyűgözni! Elég némi rumot önteni a karamellás banánra és meggyújtani! A kisfiam szemében legalább 10 centit nőttem a “szuperanyaság” kategóriában. Aztán még ötöt, hogy a konyha sem gyulladt fel. (Bár ki tudja, lehet, hogy ez mínuszba számított)

Szóval az egész egy békés családi tévénézéssel indult. Akik ismernek, most csodálkozva kapják fel a fejüket, hisz nálunk ritkán található bekapcsolt állapotban a televízió. Pláne ha a gyerekek is ott tartózkodnak. Most azonban nem tudtam ellenállni, és látni akartam Gordon Ramsay-t élőben főzni (Viasat 3, péntek, 19.15)

A csemeték persze rögtön odaszivárogtak és boldogan fedezték fel a csodálatos lilakáposzta szülőatyját a képernyőn. Mondjuk a fiam következetesen Jamie Olivernek hívja – van még mit csiszolni a gyerek gasztronómiai tudásán. Szóval Gordon főzött. Először egy remek, fűszeres marhahúst (elkészítendők listájára felvezetve) majd jött az a bizonyos sült banán. A csemete pedig rohant papírért – ceruzáért, hogy azonnal jegyzeteljek. Majd a piacon beszereztük a hozzávalókat (banán, kókusztej), a kedves szomszédot megbíztuk némi rum vásárlásával, főztünk egy finom vaníliafagyi-alapot – s máris indulhatott a móka.

*a család igen erős presszionálására kimatradt belőle a chilli, pedig meggyőződésem, hogy úgy sokkal finomabb lett volna!

Sült banán

5 kemény, kicsit éretlen banán (a lényeg, hogy semmiképpen ne legyen, barna, löttyedt)

100 g cukor

20 g vaj

60 ml rum

60 ml kókusztej

(1 chillipaprika, kimagozva, felkarikázva)

a tálaláshoz vaníliafagyi

A cukrot egy serpenyőbe öntöttem és kis lángon, szép lassan – zaklatás nélkül – karamellizáltam. (Na ekkor mehetett volna bele a chilli) Rádobtam a nagyobb darabokra vágott banánt és gyorsan átforgattam a karamellen, majd a vaj is ment hozzá és megvártam, míg elolvad. Gyors mozdulattal ráöntöttem a rumot és flambíroztam a gyümölcsöt.

A ráöntött alkoholtól, ha alacsony peremű a serpenyő és elég gyorsan rázogatjuk, elvileg magától is beindul az égés. De ha nem, rásegíthetünk – mondjuk egy karamellizálópisztollyal, vagy egy hosszú gyufával.

Amikor leégett a láng (a konyhánk viszont még nem, hálistennek) hozzálöttyintettem a kókusztejet és óvatosan elkevertem.

Poharakba kanalazva tálaltam a forró banánt, a tetején egy gombóc vaníliafagylalttal.

És íme, a lángoló banán:

sultbanan_II