Fahéjas babka

Régóta sütök már babkát, de az utóbbi fél évben szerintem biztosan készült vagy 10-15 darab a konyhámban. Remek ajándék, mutatós, jól csomagolható és mivel a recept 2 darabra szól, akár az otthoniaknak is marad egy, így legalább nincs sírás, hogy nem jut süti.

A töltelék is klasszul variálható, nálunk a csokis és a fahéjas jött be leginkább, de lehet nutellával, gyümölcsökkel vagy diófélékkel is csicsázni.

A fahéjjal elég jól harmonizált a sötét, lágy nádcukor ami most belekerült – ha épp 18+ társaságba megy, még a cukorszirupot is fel lehet dobni némi rumma l;-)

Fahéjas babka:

530 g liszt

100 g cukor

2 tk porélesztő

3 tojás

125 ml hideg víz

150 g szobahőmérsékletű vaj

nagy csipet só

A hozzávalókból sima, kicsit lágyabb tésztát dagasztottam, majd egy éjszakára de legalább 4-5 órára a hűtőbe tettem.

Töltelék:

150 g vaj

100 g sötét, lágy nádcukor

1 ek fahéj.

Az összeállításhoz a tésztát kivettem a hűtőből, két részre osztottam, a felét kinyújtottam kb 40×25 centis téglalapra és megkentem a töltelék felével. A hosszabbik oldalánál fogva feltekertem és hosszában kettévágtam a hengert (érdemes beraki ekőtte kb 10 percre a mélyhűtőbem úgy tisztább lesz a vágás). A két csíkot a vágási felével felfelé nézve összefontam és a szögletes kenyérformába raktam.Megcsináltam ugyanezt a maradék tésztával és töltelékkel, majd kb 1 órát kelesztettem. 180 fokon, 35-40 percig sütöttem.

Közben kb 100ml vizet összeforraltam 6 ek nádcukorral.A sütőből kivett babkákat még forrón ezzel a sziruppal locsoltam meg, majd a formában hűlni hagytam. Ha már kihűlt, érdemes viszont rácsra rakni, mert hajlamos alul kicsit elázni 🙂

Mince pie – nyakunkon a karácsony!

mince_pie

Hétfőn még futottam egy kört Jézuska-ügyben és persze a Culinárist is útba ejtettem. És szerintetetek mit tesz egy igazi anglomán gasztroblogger, mikor üveges ‘mincemeat’-et lát a polcon? Átgondolja, mennyire el van úszva mindennel, mennyire nem lesz ideje még egy plusz édességgel bíbelődni, aztán naná, hogy bepakolja a kosarába….

De mi is ez a ‘mincemeat’? Egy tipikus angol karácsonyi édesség, a ‘mince pie’ alapja. Elég sok félreértésre ad okot, mert nevével ellentétben egyáltalán nincs benne darált hús, sőt nem is sós, hanem kifejezetten édes.

Maga a  “mincemeat” tulajdonképpen egy szárított gyümölcsökből és kandírozott citrushéjakból álló keveréket takar. Gyakran reszelt alma is kerül bele, emellett némi cukor, meg valamilyen erősebb szesz – pl. rum vagy brandy. És az alapanyag, ami nekem eddig mindig elvette a kedvemet az elkészítésétől: a marhafaggyú.

Ez valószínűleg még a hagyományos, régi töltelék maradványa, ugyanis azt tényleg marhahússal készítették. AZ étel gyökerei minden bizonnyal a középkori gazdagon fűszerezett és édeskés húsokig nyúlnak vissza.

Hogy mióta marad ki a hús a sütiből, az nem teljesen egyértelmű, Nagy-Britannia némely részén – pl. a bárányairól híres Cumbriában – még néhány évtizede is bárányhússal dúsították a tölteléket.

Mindenesetre az én üvegcsémben szerencsére csak vegetáriánus marhafaggyú volt (höhö, még leírni is vicces), ami tulajdonképpen pálma és napraforgóolaj illetve rizsliszt keveréke.

Az angol karácsonyról szóló részletes beszámolóm a GasztroTipp-en olvasható

Vaníliakrémes mince pie (gyümölcsös kosárka) 12 db

egy tekercs Tante Fanny leveles tészta

a vaníliakrémhez:

3 tojássárgája

2,5 dl tej

2 ek nádcukor

1 nagy ek étkezési keményítő

vanília

6 ek őrölt mandula

fél üveg mincemeat

szeletelt mandula

porcukor

Egy muffinsütő mélyedéset vékonyan kiolajoztam és előmelegítettem a sütőt 220ºC-ra.

A tejet kicsit megmelegítettem, a tojást a cukorral kikevertem. A meleg tejet óvatosan a tojáshoz öntöttem, majd gőz fölé rakva melegíteni kezdtem. Útközben belekevertem a vaníliát és a keményítőt, majd sűrű krémmé főztem. Kis hűlés után belekevertem a mandulát.

A leveles tésztából a muffintepsi mélyedéseinél  kicsivel nagyobb köröket (8 cm) szaggattam és a formába nyomogattam.

Mindegyik formába egy evőkanál vaníliakrémet tettem, majd erre ment olyan 1 teáskanálnyi gyümölcspüré. A tetejét szeletelt mandulával szórtam meg és mehetett is a forró sütőbe, ahol olyan 15 perc alatt gyönyörűre sült.

Tálalás előtt még porcukrot is szitáltam rá – elvégre karácsony van. Édesszájú férjekkel rendelkező háziasszonyoknak a dupla adag ajánlott ;-)

Ezzel kívánnék boldog karácsonyt mindenkinek és a nagy rohanásban idegkisimítóként hallgassátok meg – stílusosan – Sir Elton Johnt 1972-ből!!!! Jó készülődést mindenkinek!

recept: GoodFood 2008/december

story:  Laura Mason and Catherine Brown: The Taste of Britain