Újabb jeges élvezet – most avokádól

guacamole_fagylalt

Ez is csak inkább ötlet, mint recept. Az avokádókrémnek (guacamole) amúgy is igen nagy rajongója vagyok, úgyhogy nem kellett sokáig győzködjem magam, hogy elkészítsem a jeges változatot. Pazar vendégváró fogás lehet, némi paradicsom salsa és tortilla chips kíséretével.

Guacamole fagylalt

3 avokádó

1 gerezd fokhagyma

1-2 chili, kimagozva, apróra vágva – vagy szárított chilipehely

egy nagy marék petrezselyem

egy lime leve (persze citromlé is megteszi)

egy kevés nádcukor

só, bors

2 dl tejszín

Most kivételesen nem villával kevertem össze, hanem aprítógépben, hogy teljesen homogén, krémes legyen. Fagyigépben bekevertem – ettől még egy kicsit lágyabb, levegősebb lett.

a paradicsom salsához

5-6 paradicsom

1 csokor újhagyma

némi petrezselyem/korianderzöld

1 ek olívaolaj

só, bors

A paradicsomokat és az újhagymát egészen apró kockákra vágtam, és összekevertem a töbi hozzávalóval. Ezt is jól behűtöttem tálalás előtt.

forrás: 90 Years of Kitchehnaid – The Cookbook

Árpagyönggyel és csirkemájjal rakott zöldbab

rakott_zoldbab

Vasárnap annyira jólesett a lehűlés, hogy lelkesen fakanalat ragadtam és végre olyat főztem, ami több, mint 3 alkotórészből áll. A zöldbabfőzeléket anno sokáig bojkottáltam, szegény anyukám hallgatott eleget mikor azt merészelt főzni. Aztán később, már a saját háztartásomban rájöttem, hogy finom az, csak jó sok fokhagyma és valami ízletes feltét kell hozzá. Ezzel a csellel Férjet  is sikerült rávenni, hogy megegye, sőt a gyerekek is szeretik.

Ez a hagymás májjal rakott változat már régi kedvenc nálunk, most rizs helyett árpagyönggyel készült.

Árpagyönggyel és csirkemájjal rakott zöldbab

1 kg zöldbab

2 gerezd fokhagyma

pár ek olaj

800 g csirkemáj

3 nagy fej hagyma

4-5 ek (kacsa)zsír

1 kisebb paprika

1 kisebb paradicsom

1 tk pirospaprika

200 g árpagyöngy

0,5 l tejföl

só, bors

A zöldbabot megtisztítottam és kb. 2 centis darabokra vágtam. Pár kanál olajon megfuttattam a felaprított fokhagymát és rádobtam a zöldbabot. Megsóztam, egy pohár vízzel felöntöttem és puhára pároltam.

A gerslit kétszeres mennyiségű sós vízben “al dentére” főztem.

Egy nagyobb serpenyőbe 4-5 kanál zsíron megpirítottam a csíkokra vágott hagymát, hozzátettem a felvágott paprikát és paradicsomot, a pirospaprikát, majd a kisebb darabokra vágott májat. Alaposan átpirítottam az egészet, majd néhány percig lefedve pároltam.

Egy tűzálló tálba terítettem a bab egyharmadát, rá a gersli felét, majd a máj következett, jól meglocsoltam tejföllel, s folytattam a sort: zöldbab, gersli, máj, tejföl, s végül megint zöldbab, s újra tejföl.

Előmelegített sütőben 180 ºC-on, olyan 40 percet sütöttem.

Házi feketeribizliszörp

feketeribizli_szorp_II

A ribizlilekvár után a második helyezett nálam a feketeribizli lekvár. Imádom a gyönyörű, mélybordó színét és a fanyar, savanykás, egyedülálló ízét. Mint általában az ilyen színű gyümölcsök, ez is tele van vitaminnal, hasznos anyagokkal (bővebben itt olvashattokróla) úgyhogy rendkívül  egészséges – csak hogy ne vádoljatok mindig azzal, micsoda kalória és szénhidrát bombákat bocsátok rátok.

A lekvárfőzés a napokban nem igazán vonzott, szörp viszont készült több is. A tesómtól kapott hatalmas bokorból mentaszörp, egy igazán lehengerlő levendula (részletek holnap) és ez az ázsiai citromfüves feketeribizli. A gyümölcs fanyarságához nagyon jól passzolt a citromfű íze, de ha találok még a piacon, Beatbull tanácsára bodzával is kipróbálnám….

Feketeribizli-szörp ázsiai citromfűvel

1 kg feketeribizli

3 ázsiai citromfű

600 g nádcukor

A citromfüvet tenyérrel jó alaposan megnyomogattam, majd apróra daraboltam. A megmosott, leszárazott ribizlivel együtt egy lábasba tettem, felöntöttem 500 ml vízzel és felforraltam. Miközben felmelegedett, krumplinyomóval kicsit átnyomogattam, hogy minél több lé kijöjjön belőle.

Forrás után pár perccel lekapcsoltam és hagytam néhány órát pihenni. Átpaszíroztam a gyümölcsöt, hozzáadtam a cukrot, mégegyszer felforraltam vele – csak amíg elolvadt – azon forrón üvegekbe öntöttem és száraz dunsztba tettem.

Nemcsak szörpnek, de koktélalapnak is kiváló!

feketeribizli_szorp

forrás: Olive magazin 2010/Július

Arzén és levendula

levendula_szorp

Miért van az, hogy a levenduláról többnyire öregedő nénikék és molyirtó párnácska jut az eszükbe az embereknek? Nekem az egyik kedvenc illatom. Olyan friss, de mégis megnyugtató, biztonságot adó és finom.

Tavalyelőtt a fagylaltnak is nem várt sikere volt, így most bátran álltam neki a szörpnek. De arra én sem számítottam, hogy ennyire jó lesz! Arzén persze véletlenül sem került bele, annál több citrom! S a citromhéjjal valami olyan elképesztő egységet alkotnak a lila virágok – mind színben, mind illatban, sőt ízben is – amit elképzelni sem tudtam. Az első adag napok alatt elfogyott, de azóta már egy dupla adag is készült.

Kerti partira vodkával, szódával felnyomva, jégkockával ajánlom.

Levendula szörp

6 bögre cukor

6 (lehetőleg kezeletlen) citrom héja, vékonyan lehántva és a leve kifacsarva

2 bögre víz

2 bögre levendulavirág

A cukrot, a citromhéjat (vigyázzatok, a fehér része ne kerüljön bele) a citromlevet és a vizet egy lábasban felforraltam. Amikor a cukor már teljesen elolvadt, beleszórtam a levendulavirágokat, elzártam alatta a lángot és lefedve pihenni hagytam.

Néhány óra múlva átszűrtem, egyet forraltam rajta,  azon melegében üvegbe töltöttem és száraz-dunsztba dugtam (hungarocell láda, és alapos bebugyolálás).

Apropó, a címben idézett filmet nem tudná valaki kölcsönadni? Egy kis szörpöt szívesen felajánlanék érte cserébe :-)

forrás: http://innbrooklyn.wordpress.com/2010/04/18/how-very-cordial/

Add már Uram az esőt!

semifreddo

Vagy legalább valami hideget. Bevallom én nehezen bírom ezt a hőséget – csakis megfelelő mennyiségű fagyival tudom átvészelni a napokat. Ráadásul itt a gépnél is igen fokozódik a hőmérséklet, úgyhogy rövid leszek és lényegretörő.

Ehhez az emeletes  semifreddohoz szerencsére fagylaltgép sem kell, hiszen a felvert tejszín és a tojásfehérje épp eléggé levegőssé és könnyűvé teszi. Szimpatikus vonás, hogy a nyers, felvert tojásfehérjékhez forró cukorszirupot kellett adni – ezzel kicsit megnyugtattam aggódó énemet a szalmonellák és egyéb nyalánkságokkal kapcsolatban (valószínűleg ez csak olyan félmegoldás, de sebaj)

Málnás-csokis-vaníliás semifreddo

2 tojásfehérje

175 g cukor

600 ml tejszín

1 vaníliarúd

300 g málna

1 ek porcukor

75 g étcsokoládé

Egy kenyérsütő formát (11×30 centis, szögletes) vékonyan kiolajoztam és folpackkal kibéleltem.

A cukorból és 4 ek vízből szirupot főztem – kb. 2-3 perc forralás elég neki. A tojásfehérjéket felvertem, majd a forró cukorszirupot lassan hozzáöntöttem – közben folyamatosan vertem. Mikor már mind benne volt, még egy percig hagytam, hogy keverje a gép. Gyönyörű, szinte szeletelhető hab lett belőle.

Az alaposan behűtött tejszínt felvertem a vaníliarúd kikapart belsejével és lassan adagolva hozzáforgattam a fehérjehabot.

Háromfelé szedtem a masszát, az elsőbe kevertem a cukorral leturmixolt és átszűrt málnát, a második maradt fehéren, a harmadikba pedig a megolvasztott étcsokoládé ment.

Az elkészített formába került először a piros rész, majd olyan 30-40 perc mélyhűtés után a fehér, és végül újabb hűtés után a csokoládés.

Tálalás előtt ilyen melegben szerintem 5 perc szobahőmérséklet is elég neki, hogy szeletelhető legyen.

Flapjack deluxe

caramel_flapjack

avagy hogyan lesz egy aránylag egészséges zabpehelyszeletből egy kalóriabomba.

Már megint a GoodFood magazin a hibás, mert állandóan telerakják annyira ínycsiklandozó képekkel, amiknek nehéz ellenállni. És amúgy is volt még egy fél üveg Dulce de leche a hűtőmben, ami felhasználásért kiáltott.

Ráadásul még a sütőt sem kell különösebben sokat túráztatni, az effektív munka az egésszel kb. 10 perc. A flapjack tipikus brit édesség, alapvetően egy zabpehelyből, vajból, nádcukorból és Golden Syrupból álló szelet. Sokszor aszalt gyümölcsökkel gazdagítják, esetleg csokoládéba mártják. Most ez az alap kapott a Millionaire’s shortbreadhez hasonlóan egy karamell és egy csokoládé bevonatot. Azt viszont nem árulom el, mennyi kalóriát ír az újság adagonként, csak azt, hogy minden falatja megéri :-)

Caramel Flapjack

200 g nádcukor

200 g vaj

2 ek Golden Syrup (esetleg méz)

350 g aprószemű zabpehely

egy üveg Dulce de Leche

200 g étcsokoládé

1 ek olaj

némi jó minőségű tengeri só (fleur de sel)

A sütőt előmelegítettem 150ºC-ra.

A cukrot, a vajat és a golden syrupot összemelegítettem, majd a tűzről lehúzva a zabpelyhet is belekevertem. Sütőpapírral kibéleltem egy 20×30 centis tepsit, a zabpelyhes masszát belelapogattam és 40-45 percig sütöttem.

Miután teljesen kihűlt, megkentem a karamellkrémmel, picit megsóztam (ez már önálló akció volt, de szerintem jót tett neki) majd végül az olvasztott csokival bevontam.

A karamellkrém elég lágy, így nem lehet olyan igazán szépen szeletelni, de emiatt senki sem panaszkodott.

Francia zöldségleves pesztóval Lebovitztól

zoldsegleves_pesto

Kevés pasi van, akinek feltétel nélkül elhiszek bármit, de  David Lebovitz egy közülük. Számtalan fagylalttal bizonyította már tudását, így most ezt a levest is elsőre megvettem. Már csak az időnek kellett kicsit lehűlnie, meg a piacra elszaladnom, hogy gyárthassam is.

A gyerekeknél persze nem volt annyira sikeres a halomnyi zöldséggel telezsúfolt leves – bár jelentős mennyiségű pesto és pecorino hozzáadásával azért ők is megették. Viszont legközelebb a tésztát teljesen kihagynám belőle, inkább valami főtt gabonát adnék hozzá betétnek  – mondjuk árpagyöngyöt.

Francia zöldségleves pestóval (Soupe au Pistou from David Lebovitz)

200 g apró szemű fehérbab, előző este beáztatva

2 babérlevél

3-4 ek olívaolaj

2 vöröshagyma, apróra vágva

2 répa

1 közepes cukkini

250 g zöldbab

250 g zöldborsó

6 gerezd fokhagyma

100 g apró, levesbe való tészta

só, bors, kakukkfű

A beázatatott babot leszűrtem, és a babérlevéllel és sóval ízesített vízben puhára főztem.

A répát és a cukkinit egészen apró, pici kockákra vágtam.

Az olívaolajon megpirítottam a hagymát, majd rádobtam a zöldségeket – cukkini, répa, zöldbab – és a fokhagymát, alaposan megsóztam és puhára pároltam. Kevés kakukkfűvel ízesítettem, majd ment bele a fehérbab (a főzővízzel együtt) és a mirelit borsó is.

Végül a tésztát is belefőztem és sóval, borssal igazítottam az ízén – valamint még vizet adtam hozzá, a sűrűségét mindenki beállíthatja, ahogy neki tetszik.

Tálaláskor egy-egy  evőkanálnyi pecorinóval bekevert házi bazsalikom-pestóval koronáztam meg. Ehhez jó sok bazsalikomot, 1-2 gerezd fokhagymát, némi piritott fenyőmagot (nem kínait), pici sót és jó minőségű extraszűz olívaolajat összekevertem az aprítógéppel (mozsárban kézzel még autentikusabb). Pecorino helyett parmezánt is használhatunk.