Az a bizonyos klasszikus ribizlis

Már akinek klasszikus. Én csak Andrea barátnőm dicshimnuszaiból hallottam róla, két réteg piskóta közé zárt vajas-tejbegrízes-ribizlis krém. Aztán mindenféle ínycsiklandó képet is kaptam tőle, hogy ne csak az én képzeletemre legyen bízva a kinézete.

A kertünkben tartott ribizliszüret eredményeképpen született pár üveg ribizlilekvár (személy szerint nekem ez a kedvencem lekvárfronton), ez a klasszikus süti, egy csiga és egy olyan hihetetlen állagú fagyi, amit nem is értek, hogy hogyan sikerülhetett. Receptek szépen sorban.

Biztosan létezik egyébként erre a süteményre is valami régi, kockás füzetből származó receptúra, én ezt most teljesen hasból csináltam, utána láttam csak, hogy Piszkeszomszédasszonynál is családi hagyomány ez.

Ribizlis tejbegrízes sütemény

a piskótához:

5 tojás

5 ek cukor

5 ek liszt

a krémhez:

500 ml tej

7-8 ek búzadara

egy fél vaníliarúd kikapart belseje

100 g vaj

120 g cukor

ribizli (pontos mennyiséget nem mértem, de olyan 400 g körüli lehetett)

A tojásokat és a cukrot a dagasztógépem táljába tettem és a habverő feltéttel jó alaposan kikevertem. Akkor jó, ha szép halványsárga, és a belehúzott csík néhány másodpercig megmarad. Ezután apránként beleszitáltam a lisztet és óvatosan elkevertem.

A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem és előmelegített sütőben (180 ºC) kb. 15-20 perc alatt készre sütöttem.

A krémhez a tejből, a cukorból és a darából jó sűrű tejbegrízt főztem. Miután langyosra hűlt, a vajat is belekevertem és habverővel kicsit felvertem. Végül óvatosan a leszárazott, megmosott és alaposan lecsöpögtetett ribizliszemeket is beleforgattam.

A piskótalapot keresztben kettévágtam (nem úgy, mintha tortát csinálnánk, hanem egyszerűen elfeleztem a lapot), az egyik félre igazítottam a tölteléket, majd a másik felét rátéve kicsit lenyomogattam.

Most csak porcukor került a tetejére, de legközelebb kipróbálom Piszke citrommázával is.

A kakas és a giliszta

Egyszer a kakas ücsörgött a kerek erdő közepén, a tisztáson, és nézegette a köldökét. Hirtelen megmoccant előtte a föld, és előbújt a giliszta. A kakas nézegette egy darabig, aztán megszólalt.

 – Hát te kivagy?

 – Én…… a diétaellenőr vagyok. És te ki vagy?

 – A kakas.

 – És ettél ma már valamit, gyemekem?

 – Nem. Még semmit….

 – Nagyon helyes, csak így tovább!

Ezzel a giliszta faképnél hagyta a kakast.

Tanulság: ha szembejön a halál, tegyél úgy, mintha te lennél a főnöke.”

Ehhez hasonló vicces kis történetek találhatóak Pálfi Norbert: Noé bandája című kötetében.Manipenni jóvoltából került hozzám a könyv, ezúton is köszönöm neki.

Rendkívül szórakoztató, pont ilyen dögmeleg, nyári napokra való kikapcsolódás. Az aesopusi és lafontaine-i nyomvonalon haladva a klasszikus állatmeséket veszi alapul és a szereplőket nem annyira a jellemző, mind inkább a gyarló emberi tulajdonságokkal ruházza fel. Görbe tükör amit elénk tart, de rég rossz, ha már magunkon sem tudunk röhögni.

noé

Print

Málna és dió – salátában

malnaontet_salata

Jelentem Orsi (ha minden igaz) már Dubaiban, éppen új élete alapjait rendezgeti a lakásban. Veletek együtt én is kíváncsian várom majd a beszámolóit akár az arab konyháról, akár a mindennapi életről odakint. De addig is egy könnyű nyári recept.

Málna és dió. Van itthon dögivel. Először valami süteményen gondolkodtam, de aztán győzött az akarat – azaz felidéztem a múlt heti táborozás alatt elfogyasztott töméntelen mennyiségű (helyben készült) kürtős kalácsot, lángost, tócsnit és más finomságokat. Úgyhogy édesség helyett egy salátaöntetben – mondhatjuk úriasan vinaigrette-nek is – ötvöztem őket. Különleges, kicsit gyümölcsös, pikáns darab lett, mi prosciuttoba csavart grillezett halloumi sajttal ettük.

Zöld saláta málnás-diós vinaigrette-el

a salátához:

egy nagy marék madársaláta

egy nagy marék rukkola

néhány zsenge céklalevél

némi málna és dió

az öntethez

½ tk házi mustár (vagy dijoni)

½ tk magos mustár

1 tk méz

40 ml olívaolaj

10 ml dióolaj

4 ek rozébor

1 ek almaecet

8 fél dió

kb. 20 szem málna

A mustárokat, a rozét és az almaecetet egy kisebb késes aprítóba tettem és összekevertem. Hozzáöntöttem az olajakat és addig kevertem, míg teljesen homogén nem lett. (Ezt persze kézi habverővel is csinálhatjuk, úgy egy kicsit több időt vesz igénybe)

Hozzátettem a diót, a mézet és a málnát és ezekkel is teljesen simára dolgoztam. Itt esetleg át lehet paszírozni egy szűrőn a málnamagok miatt, én most nem tettem.

A megmosott és lecentrifugázott/lecsöpögtetett salátát tányérra rendeztem, néhány szem dióval és málnával megszórtam, és a vinaigrette-et rálocsoltam.

Persze a sütéshez saláta is dukál

coleslaw

A múltkori sütögetés részeként elkészült a fix nyári salátánk is – amit eddig sosem volt alkalom fotózni. A coleslaw salátával még zsenge tinikoromban találkoztam Angliában, ahol minden boltban lehetett kapni, kisebb-nagyobb dobozokban, s én elég hamar függővé váltam.  A szó egyébként a holland “koolsla” (a  ”koolsalade” azaz káposztasaláta rövidítésének ) angol változata.

Anno nagy örömmel vettem észre, hogy a KFC-ben is van a kedvenc csemegémből, de hamar rájöttem, hogy itthon is rém egyszerű elkészíteni és azóta a nyári grillpartik elengedhetetlen része. Főleg a barbecue oldalashoz csúszik, ami szintén minden alkalommal megörökítés nélkül fogyott el eddig.

Érdekes, hogy mikor néhány éve újra Angliában jártam,  persze egyből kellett vennem egy doboz coleslaw-t – és nem ízlett. Hiába, a hazai mindig jobb.

Még egy remek nyári gyümölcsös koktél hátravan, úgyhogy “stay tuned” :-)

Coleslaw, azaz káposztasaláta

3-4 répa, lereszelve

fél fej zsenge újkáposzta, vékonyra gyalulva/metélve

fél fej hagyma, vékonyan felcsíkozva

5-6 ek majonéz

4-5 ek tejföl

2 ek (házi) mustár

só, bors

A durvára reszelt répát, a káposztát és a hagymát egy nagyobb tálban összeforgattam némi sóval és egy picit állni hagytam. Közben összekevertem a majonézt, a tejfölt és a mustárt, megszórtam frissen őrölt borssal, végül a zöldségekkel alaposan összekavartam. Természetesen, ha túl száraznak érezzük, lehet növelni az öntet mennyiségén – ezt mindenkinek ízlése szerint kell eldönteni.

Néhány órát a hűtőben pihentettem, majd vöröshagymacsírával (opcionális) megszórva tálaltam

Francia kelkáposztás lepény

kaposztas_lepeny

Bármilyen hihetetlen, azért a sütiken és fagyikon kívül eszünk ám rendes ételeket is – mondjuk ebben a melegben csak nagyon alapjáraton működök, szempont, hogy minél egyszerűbb legyen és minél kevesebb időt kelljen a tűzhely mellett töltenem.

Ez a franciás káposztás lepény mindkét kritériumnak megfelel, olyan tipikusan teraszra-kiülős-hozzá-rozét-kortyolgatós étel. Még az alapvetően hús+köret párti Férjnek is nagyon ízlett és másnap némi camembert sajttal meggrillezve is isteni volt.

Kelkáposztás lepény (Galette au chou)

fél fej kelkáposzta, felcsíkozva

2 ek olívaolaj

200 g húsos füstölt szalonna, felkockázva

2 tojás

egy csokor újhagyma

3 gerezd fokhagyma

egy csokor petrezselyem, apróra vágva

só, bors

200 g liszt

200 ml tej

A sütőt 180 ºC-ra előmelegítettem.

A káposztát kevés víz felett kicsit megpároltam (tényleg csak kicsit, nehogy összeessen). A szalonnakockákat pici olajon ropogósra sütöttem. A kisült zsiradékkal kikentem egy magasabb falú piteformát.

A ropogós szalonnakockákat összekevertem a tojásokkal, az apróra vágott hagymákkal, a petrezselyemmel és a fűszerekkel. Végül a tejet és a lisztet is hozzáadva tésztaszerű masszát kaptam. Ennek a felét a formába kanalaztam, ment rá a párolt káposzta, majd a másik fél tészta a tetejére.

35 percig sült, amíg szép aranyszínű nem lett.

forrás: Joanne Harris – Francia konyha

Epres-fahéjas torta – nem hűt le, viszont finom

epres_sutemeny

Lassan lecseng az eperszezon, gondolom már mindenki alig várja, hogy jöjjön végre a málna,  a meggy, a barack. De addig is itt ez a jó kis epres recept – mandula helyett dióval, ami szerintem teljesen jól passzolt hozzá. Az eper mellé pedig még egy kis maradék mangó is került – kizárólag a lánykám kedvéért.

A recept a GoodFood 101 sorozatából a Csábító desszertek részből való. Szeretjük ezeket a kis könyveket, még sosem csalódtam egy receptben sem. Most volt egy pont, ahol elbiznytalanodtam, annyira sűrű volt a tészta, de végül teljesen jól elterült sütés közben.

Epres-fahéjas torta

150 g darált dió

150 g puha vaj/tejmentes biomargarin

150 g nádcukor

150 g liszt

2 kk sütőpor

1 tk őrölt fahéj

1 tojás

1 tojássárgája

300 g eper

150 g mangó

A sütőt előmelegítettem 180 ºC-ra és kibéleltem egy 22 cm-es tortaformát sütőpapírral.

Robotgéppel összedolgoztam a vajat, a cukrot,a darált diót, fahéjat, a tojást és a tojássárgát, majd a lisztet és a sütőport is hozzákevertem – egy elég sűrű tésztát kaptam, de ez ne ijesszen meg senkit.

A massza felét a tortaformába simítottam, rászórtam a gyümölcsöket, majd a maradék tésztát is rákentem.

Az előmelegített sütőbe tolva jó egy órát sütöttem.

Vaníliafagyival, görög joghurttal még fokozható az élvezet.

MÁKos bazsalikomszörp

bazsalikom_szorp

Na jó, persze nincs benne mák, csak a MÁK Bisztróban ittunk ilyen finomságot (ahogy írtam is). Imádom, amikor ilyen pofonegyszerű valami és mégis isteni. Olyannyira ízlett, hogy még a bor helyett is ezt kértem – aki ismer, tudja, hogy ez azért jelent valamit :-)

Pontos receptet nem is tudok írni – annyira ízlésfüggő a dolog – a lényeg egy jó cukorszirup (nálam ilyenkor mindig van a hűtőben), némi citrom, jégkockák és jó sok friss bazsalikom. Zutty bele a turmixba és egy gombnyomás után már szürcsölhetjük is ezt rémisztően zöld, ellenben nagyon finom italt.

Én meg megyek és végre elszórom a fiókban csücsülő bazsalikom magjaimat, mert sürgős utánpótlásra van szükség…..