Még mindig rebarbara – eperrel és tökmaggal

rebarbara_eper_sutemeny_ii

Azthiszem ezennel vége a rebabrbarás recepteknek, kicsi az esély, hogy kapnék még a piacon. De ha mégis, úgy rettegjetek, mert senki nem akadályozhatja meg, hogy új recepteket próbáljak ki!

A szezon sztárja az epres-rebarbarás sörbet volt, de a gyömbéres-fűszeres mártás is nagy sikereket aratott. A sütemények közül a pudding került a dobogó tetejére, amíg meg nem érkezett ez a ‘crisp’.

Imádom ezeket az angol elnevezéseket: cobbler, crisp, crumble. Mindegyik egy gyümölcsös finomságot takar, ropogós tésztaréteg alatt. A crisp tetejére többnyire vaj-liszt-zabpehely-cukor kombináció kerül, ezt most egy kis tökmaggal tettem még ropogósabbá.

Epres-rebarbarás crisp tökmaggal

225 g vaj/növényi margarin

1,5 bögre liszt

1,5 bögre nádcukor

0,5 tk só

1 bögre zabpehely

1 bögre tökmag

a gyümölcshöz:

600 g rebarbara

400 g eper

1 bögre nádcukor*

¼ bögre keményítő

egy csipet só

*Ha nem reberbarával csináljuk, szerintem lényegesen kevesebb cukor is elegendő

A megtisztított feldarabolt gyümölcsöket összekevertem a cukorral, a keményítővel és a sóval.

A tésztához valókat az aprítógépbe öntöttem és morzsásra kevertem.

Egy nagyobb tűzálló tálat kivajaztam, beleraktam a gyümölcsöket és a tetejére morzsoltam a zabpelyhes tésztát. 180 ºC-ra előmelegített sütőben 1 órát sült.

Egy idő múlva a gyümölcsök igen sok levet eresztettek és elkezdett kibugyogni a tálból. Érdemes mindenképpen alárakni egy tepsit, vagy az enyémnél (22 cm széles, 5 cm mély) egy kicsivel nagyobb tálban sütni.

(Az eredeti receptet itt találtam)

Rebarbarás-kókuszos-epres pite

rebarbara_eper_sutemeny

Tudom, azt mondtam, hogy ha még kapok rebarbarát, megint ilyen sütit fogok készíteni. De persze megint előtört a agsztroblogger tudat és győzött a mindig újabb és újabb receptek kipróbálásának vágya.

A férjem szerint is ez az egyetlen hátránya a dolognak – amellett, hogy időnként kihűl az étel a fotózás miatt – hogy hiába nagyon finom valami, soha többet nem készül el, mert mindig van valami más, amit ki kell próbálni.

Ez persze azért eléggé sarkított így, de valóban van egy ilyen jelenség, erről gondolom mások is tudnának mesélni.

Szóval az újabb adag rebarbarámhoz újabb receptet találtam Kalinkánál, aki kókusszal és eperrel házasította. Nagyon finom lett az összhatás, de nekem lényegesen több cukrot kívánt a gyümölcs (a receptben már az emelt mennyiség található)

Rebarbarás-epres-kókuszos pite

a kelt tésztához:

1,25 dl tej/rizstej

25 g élesztő

275 g liszt (a fele lehet teljes kiőrlésű is)

25 g olvasztott vaj/növényi margarin

4 ek nádcukor

1 tojás

csipet só

a gyümölcsréteghez:

400 g rebarbara

300 g eper

6 ek kókuszreszelék

6-8- ek nádcukor

a tetejére:

100 g vaj

100 g liszt

100 g kókuszreszelék

100 g nádcukor

2 ek kókusztej /víz

A tésztához az élesztőt összekevertem a tejjel, majd az összes többi alkatrész hozzáadásával rugalmas tésztát gyúrtam.

Konyharuhával letakarva félreraktam kelni, addig megcsináltam a sütemény többi részét.

A rebarbarát megmostam, és kb. 2 cm-es darabokra vágtam. Az epret is megpucoltam és a nagyobbakat félbevágtam, majd összeforgattam a cukorral.

A morzsához valókat is egyszerűen csak összegyúrtam – itt kivételesen nem is kell túlzásba vinni a dolgot, elég csak úgy elnagyoltan, hogy tényleg morzsás maradjon.

Egy közepes tepsit (kb. 25x35cm) kibéleltem sütőpapírral és bekapcsoltam a sütőt 180 ºC-ra.

A kelt tésztát lisztezett munkalapon kinyújtottam, s úgy tettem a tepsibe, hogy pereme is legyen körben. Megszórtam a kókuszreszelékkel és rászórtam a cukorral összeforgatott gyümölcsöket.

Az egészet beterítettem a kókuszos morzsával és a még egy félórát pihentettem. Az előmelegített sütőbe tolva 35-40 perc alatt készre sütöttem.

Másnapra puhul meg igazán és egy gombóc vaníliafagyi remekül passzol hozzá.

Joghurtos meggyfagylalt – karamellás-mákos tálkákban

meggyes_joghurtos_fagyi

Ezt a fagyit még Dani fiam nézte ki tavaly a Lebovitz könyvből – ebből is látszik, hogy már ő is ismeri a megfelelő szakirodalmat. Sőt, nemhogy ismeri, de kitűnően tud választani is belőle (pedig kép sem volt hozzá) mert az egyszerűsége dacára – vagy éppen azért – egyből a család egyik kedvencévé avanzsált. Könnyű, krémes és megfelelően savanykás fagyi, amit a tálaláshoz használt mákos-karamellás tálacska ropogós darabkái tesznek teljessé.

Az eredeti recept csak joghurtot használ, én lecsöpögtetett joghurtot és tejszínt használtam.

Meggyes joghurtfagylalt

2 nagy doboz joghurt lecsepegtetve (tál, szűrő, textilpelenka/muszlin, bele a joghurtot, tetejére némi súly és néhány óra alatt lecsöpög a savó)

150 g nádcukor

fél kiló meggy, kimagozva

3-4 csepp mandulakivonat

1-1,5  dl tejszín

A meggyet a cukorral egy lábasba tettem, majd kis lángon főzni kezdtem. 10-15 perc múlva lehúztam a tűzről és hűlni hagytam.

Mikor kihűlt, a levével együtt nagyjából összeturmixoltam – szeretjük, ha nagyobb meggydarabok is maradnak benne – majd összekevertem a lecsöpögtetett joghurttal, a tejszínnel és a mandulával. A hűtőben alaposan behűtöttem, majd a fagyigép gondjaira bíztam.

Karamellás-mákos tálkák (vegán)

45 g vaj/növényi margarin

2 ek frissen facsart citromlé

85 g nádcukor

25 g liszt

40 g szeletelt mandula

2 ek mák (darálatlan)

Egy kisebb lábasban megolvasztottam a vajat, majd belekevertem az összes többi hozzávalót. Egy nagyobb tepsibe sütőpapírt vágtam és olajjal vékonyan megkentem. Egy órányi pihentetés után evőkanálnyi adagokat raktam az előkészített tepsibe (egyszerre csak ötöt) meglehetősen messze egymástól, mert igencsak elterül a tészta.

Előmelegített (175 ºC) sütőbe toltam és kb. 10 percig sütöttem. Akkor jó, mikor szép egyenletes aranybarna mindenhol. A sütőből kivéve kb. 1 percet állni hagytam, majd egy szilikonos lapáttal mindegyik körlapot egy felfordított kávéscsészére ügyeskedtem és a tésztát nagyjából ráhajtogattam – ehhez persze azbesztkéz szükséges, de megoldható.

Print

Hagymás bhaji

hagymas_bahji

A kókusztejes vöröslencsefőzelék mellé gondolkodtam valami feltét(el)en, amikor eszembe ötlött egy régóta kipróbálásra váró recept. A februári GoodFoodban készített Jamie O. zöldséges bhajit, s egy cetlire is kijegyzeteltem már valahonnan egy hagymás változatot. Mivel a ropogóra sült hagymát kifejezetten szeretem a vöröslencséhez (és a sárgaborsóhoz), az alapot az képezte, némi indiai ízzel fűszerezve.

Készítés közben jöttem rá, hogy ez tulajdonképpen majdnem a mi lapcsánkánk, csak a fűszerezése más. Úgyhogy ez lehet akár az indiai lapcsánka is – a másik nevet úgyse tudom megjegyezni!

Hagymás bhaji

4 nagy fej hagyma, vékonyra szeletelve

1 kisebb répa, durvára reszelve

2 kisebb krumpli, durvára reszelve

egy kevés chilli (ízlés szerint)

fél kk őrölt gyömbér, vagy egy darabka friss, reszelve

egy csokor petrezselyem (eredetileg koriander, de mint tudjuk azt nem szeretem)

2 tk mustár

1 tk kurkuma

1 tk őrölt római kömény

2, 5 tk só

120-140 g liszt

1 tk sütőpor

120-140 ml víz

Az elkészítés roppant egyszerű: a hozzávalókat jó alaposan össze kell keverni és kisütni.

Na jó, ennél kicsit részletesebb leszek. Szóval a hozzávalókat tényleg belezúdítottam egy nagyobbacska edénybe és jó alaposan összekevertem. A liszt és a víz mennyiségén bátran lehet igazítani, lényeg, hogy valamennyire összetartsa a masszát.

Egy serpenyőben olajat melegítettem, majd a hagymás masszát egy evőkanállal adagolva ropogós, aranybarna lepényeket (bhajikat :-)  ) sütöttem.

Frissen az igazi – de abbahagyhatatlan!

Rebarbarás puding – vegán

rebarbara_sutemeny_ii

Ezt gyorsan el kell majd újra készítenem, ha kapok még valami csoda folytán rebarbarát, annyira finom volt. És “szerencsére” a gyerekek a rebarbara láttán félre is tolták, mi meg kivételesen rendes szülők voltunk és nem erőltettük. Inkább megettük az övékét is gyorsan.

Az elkészítése kb. félóra, az eredmény viszont igazán pazar: savanykás rebarbara-darabok, lágy tészta, felül ropogós, karamellizálódó réteggel. Az eredeti receptben szerepel 1 tojás is a hozzávalók közt, amit én kihagytam. Egyszerűen nem volt itthon. De nem is hiányzott bele különösebben.

Rebarbarás pudding

kb. 400 g rebarbara

fél bögre nádcukor

1½tk étkezési keményítő

¼ bögre víz

A rebarbarát megtisztítottam és falatnyi darabokra vágtam. A vízzel, a keményítővel és a cukorral együtt felforraltam, és puhára – de nem szétesősre főztem. Ez kb. 3-5 perc.

½ bögre nádcukor

1 bögre liszt

1¾ tk sütőpor

½ kk só

½ bögre (rizs)tej

(1 tojás)

100 g vaj/növényi margarin

1 vaníliarúd belseje

A vajat habosra kevertem a cukorral, majd a tejet is hozzáadtam. Majd ment bele a vanília, a liszt, a sütőpor, és a só. Alaposan összekevertem a lágy masszát, majd bekapcsoltam a sütőt 200ºC-ra.

Kivajaztam 5 felfújtformát (2dl-es) és a rebarbara felét elosztottam bennük. Mindegyikre kanalaztam a tésztamasszából, majd a gyümölcs maradékát szétosztottam a tetején.

A formákat egy nagyobb tepsibe állítottam és a sütőbe toltam. 30-35 perc alatt sült aranybarna, ropogós tetejűre.

A receptet itt találtam.

Rebarbarás epersörbet

eper_rebarbara_fagyi

Miután nemrégiben heves szerelembe estem a rebarbarával, a piacon lévő összes példányt felvásároltam. Mondjuk ez is mindössze 3 csomag volt, de rá vannak állítva a nénik, növesztik nekem a rebarbarát megbízásos alapon.

És végre került mellé finom házi eper is, meg persze egy remek sörbet David Lebovitz könyvéből. Nekem a narancsos változat az abszolút nyerő, így eperrel viszont a gyerekeim is megették – nehéz is lett volna kiválogatni belőle a rebarbarát :-)

Rebarbarás epersörbet

1 csokor rebarbara (4-5 szál, kb. 400 g)

1,5 dl víz

kb. 150 g nádcukor

250 g eper

A rebarbaraszálakat megtisztítottam majd kb. 2 cm-es darabokra vágtam. A vizet és a cukrot egy edényben összeforraltam, hozzáadtam a rebarbarát  és még kb. 5 percig főztem.

Miután kihűlt, az eperrel együtt leturmixoltam és mehetett néhány órácskára – vagy akár egy éjjelre – a hűtőbe, majd a fagyigépbe.

Finom, frissítő fagyi.

epres_lepeny

A hűtőmben várakozó fél kiló eperrel sürgősen kezdenem kellett valamit. Valami olyanra vágytam, aminek a tetején az eperszeletek összesülnek a nádcukorral és csak valami egészen vékony tésztaréteg van alatta. Meg is találtam a tökéletes receptet hozzá, úgyhogy a kis kuktámmal együtt neki is állhattam a tésztagyúrásnak.

A leeső tésztadarabokat és az eperszemek csücskeit kezelésbe véve ezt gyártotta a drága legkisebbik fiúgyermek – határozottan tehetséges, nemde?

epres_lepeny_ii

Epres galette

a tésztához:

2,5 bögre liszt (bögre=2,5 dl)

1 tk só

1 ek cukor

225 g sótlan vaj (ha sós, nem kell bele, csak egy csipet só pluszban)

kb. 1/3 bögre jéghideg víz

a tetejére:

450 g eper

¼ bögre + 1 ek  nádcukor

2 tk keményítő

1 tojássárgája

1 ek víz

1 ek vaj

A tésztához a lisztet, a sót, a cukrot és a kockákra vágott vajat aprítógépbe tettem, majd annyi vizet adtam hozzá, hogy szépen összeálljon. Kivettem a gépből és lisztes kézzel átgyúrtam, majd folpackba csomagolva a hűtőbe tettem egy órát pihenni.

Ezután kinyújtottam a tésztát kb. fél centi vastagságúra, kivágtam belőle egy 25 cm átmérőjű kört és sütőpapírral bélelt tepsibe tettem. Megint pihentettem egy fél órát a hűtőben, közben előkészítettem az epret.

A megmosott, leszárazott gyümölcsből hosszában szép szeleteket vágtam – az elsőt és az utolsót a gyermek hasznosítottaa maradék tésztával együtt, eredmény lásd fent – majd óvatosan összekevertem a cukorral és a keményítővel.

A hűtőből kivett tésztalapot körkörösen, legyezőszerűen kiraktam az eperszeletekkel, úgy, hogy a szélén egy 2 cm-es sáv szabadon maradt. A kimaradó tésztaszélt visszahajtottam a gyümölcsre és megkentem a vízzel elkevert tojássárgával. Rászórtam a maradék egy evőkanálnyi cukrot és mehetett is az előmelegített (180ºC) sütőbe 45 percre.

Mi hidegen ettük, tejföllel, illetve joghurttal, de melegen, egy gombóc vaníliafagyival is fenséges lehet.