desszert kategória bejegyzései

Kukoricapelyhes-csokis keksz Momofoku módra

Közzétéve Szerző:
Válasz

momofuku

Többször ütköztem már angol nyelvű blogokon ebbe a rejtélyes Momofuku névbe. Halványan ismerősnek derengett, aztán Millie felvilágosított, hogy Chili&Vanília írt róla még régebben dicsérő szavakat.

Azóta  létesült egy Momofuku Milk Bar nevű hely is, ahol a fáma szerint mennyei süteményeket, pitéket, kekszeket lehet kapni. A recepteket nézegetve a szűk keresztmetszet a jó minőségű alapanyag és a rengeteg vaj használata. Ami nálam pesrze biztos alapja annak, hogy muszáj kipróbálnom.

Hát sütöttem már sokféle kekszet, és volt olyan, ami megkapta az életem legjobb kesze kitűntető címet. De be kell valljam, elhamarkodott volt a díjosztogatás, mert ez a vajas, kukoricapelyhes, csokis, enyhén sós kekszcsoda nálam mindent tarol. Állagra is olyan igazi “cookie”, az íze pedig egyszerűen zseniális. Annak ellenére, hogy a tetejére szánt pillecukrot megették a gyerekek.

A Momofuku Milk Bar kukoricapelyhes – csokis keksze

2½ bögre liszt

¼ tk sütőpor

1 nagy csipet szódabikarbóna

2 tk só

1 bögre sótlan vaj (kb. 220 g)

1½ bögre nádcukor

¼ bögre méz

1 tojás

¾ bögre süthető csokicsepp (chocolate chip)

a tetejére opcionálisan némi pillecukor

1½ bögre kukoricapehely (az élvezetet fokozandó én Lúdanyó zseniális mézzel karamellizált változatát használtam)

A szárazanyagokat (liszt, sütőpor, szódabikarbóna, só) egy tálban összekevertem. A vajat, a mézet és a cukrot a dagasztógépem krémkeverő lapátjával jó krémesre kikevertem – majd a tojást is hozzáütöttem.

Belekanalaztam a lisztes keveréket, majd a végén a csokidarabokat és a kukoricapelyhet is.

A masszát egy fél órát a hűtőben pihentettem.

A sütőt előmelegítettem 190 fokra és két lapos, nagy tepsibe sütőpapírt vágtam.

A masszából a fagyiskanál segítségével félgombócokat adagoltam a tepsibe  – egymástól illő távolságra. Itt a kanál túl nagynak bizonyult, úgyhogy csak félig töltöttem meg – így végül kb. 20 elég nagy kekszet kaptam.

A tepsiket a sütőbe toltam, és 15 percig sütöttem.

A receptet pedig itt találtam

Tekeredik a tészta, csiga akar lenni

Közzétéve Szerző:
Válasz

ribizlis_sutemeny

A tejbegrízes-ribizlis mellé kellett persze a gyerekeknek is valami tejmentes okosság. Mivel dió még van bőven a tavalyiból, abból is került bele, hogy apadjanak a készletek. A mini-csigákat pedig muffinformába ültettem, így olyan klassz kis ’handy’ lett, amit pár falással bekap az ember.

Ribizlis-diós csiga

350 g finomliszt

150 g rétesliszt

20 g élesztő

75 g cukor

1 tojás

75 g puha vaj/tejmentes margarin

kb. 200 ml víz/tej

a töltelékhez

120 g vaj/tejmentes margarin

80 g dió, olyan 2-3 ek nádcukorral összedarálva

2-3 nagy marék ribizli

A tésztához való alapanyagokat a dagasztógépem táljába dobáltam, majd hagytam a gépet érvényesülni – néhány perc alatt szépen be is dagasztotta. Egy jó másfél órát kelni hagytam – bár ilyen melegben szerintem még hamarabb is duplájára dagad.

A megkelt tésztát kétfelé szedtem, és egy-egy kb. 25×40 centis téglalappá nyújtottam. A tésztát megkentem a vajas-diós-cukros keverékkel, megszórtam a ribizlivel és szorosan feltekertem (a hosszabbik oldala felől).

Mindegyik rudat 12 részre vágtam – kb. kétujjnyi szeletek lettek – és két kivajazott muffinforma mélyedéseibe ültettem a csigákat. Előmelegített (200ºC) sütőben olyan 30 perc alatt sültek meg.

Az már csak később jutott eszembe, hogy némi vaníliasodóval könnyen ribizlis aranygaluskává lett volna alakítható….

Édes élet – avagy a segítőkész olasz húsvéti torta

Közzétéve Szerző:

pastiera_napoletana

Idén is eljött a tavasz, közeledik az Anyák Napja, illendő volt, hogy Nemisbéka újfent szervezkedni kezdjen. Hihetetlen élmény volt egy éve részt venni a SegítSüti akcióban. Szembesülni az emberek önzetlenségével, jóakaratával, segítőkészségével. Arról nem is beszélve, amit én nyertem ezen a liciten. (Nem mondom el többet, mert már mindenki unja)

Aki esetleg tavaly lemaradt: a képen látható olasz húsvéti tortára ezennel elindul egy licit,1000 forintos alapról. A játékszabályok annyiban módosultak, hogy a licitálás most asegítsüti.hu oldalon zajlik (a könnyebb követhetőség érdekében) és a három napos árverés végén  a nyertes természetesen viheti a frissen lesütött finomságot (a fent láthatót hiába is akarná, már egy morzsa sincs belőle)

Mint azt már írtam, idén két kórház koraszülött-osztályára kerülnek majd a befolyt pénzből megvásárolt szükséges és hasznos dolgok. Szerencsésnek mondhatom magam mert a három szülésem közül egyszer sem kellett  koraszülött-osztály vendégszeretetét élveznem – de tudom, a kórházakban mindig elkél a segítség. A budapesti Péterfy Kórházhoz személyes szálak is fűznek, hisz magam is ott születtem (ezelőtt sok-sok évvel) és a legkisebbik gyermekem is ott látta meg a világot.

A másik kórház pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház, Miskolcon – biztos vagyok benne, hogy itt is nagy szeretettel fogadják majd az adományokat.

Bevallom hetek óta lázban égek, több tucat szakácskönyvet, újságot átlapoztam és vártam az ihletet, az érzést, hogy ez az igazi. Kipróbáltam finomságokat – a családom egyetértő támogatásával – de egyik sem volt igazán meggyőző.

Aztán idén is a Férj találta meg Őt. Szerelem volt első látásra. És nemcsak a hozzávalók (ricotta, narancs, citrom, vajastészta), hanem az üzenet miatt, amit magában hord. Régi római hagyományok elevenednek meg benne, a tavasz, az új élet reményét hordozza magában. Minden hozzávaló szimbólikus jelentéssel bír: a tojás és a virág az új élet jelképe, a ricottában a húsvéti bárány van jelen, a búzaszemek és a liszt pedig a föld ajándéka.

Olasz húsvéti torta – Pastiera Napoletana

az édes, omlós vajastésztához:

110 g hideg vaj, felkockázva

75 g porcukor

1 tojás

225 g liszt

a töltelékhez

120 g búza

3 dl tej

egy citrom héja

két csipet őrölt fahéj

100 g nádcukor

csipet só

250 g friss ricotta/túró

3 ek narancsvirágvíz

40 g kandírozott narancs és citromhéj vegyesen

2 tojás

A vajat és a lisztet alaposan elmorzsoltam a két tenyerem közt (ezt az aprítógép is szívesen megteszi helyettünk, de a Mester szerint így az igazi és én hiszek neki) majd a cukorral és a tojással összegyúrtam. Éjszakára a hűtőbe tettem pihenni.

A búzát 3 nappal a sütés előtt beáztattam vízbe, melyet naponta cseréltem.

A sütés napján fél órát vízben előfőztem, majd leszűrtem és a csipet fahéjjal és egy hosszab csík citromhéjjal ízesített tejben puhára főztem.

A vajas tészta 2/3-részét kinyújtottam és egy kapcsos tortaformába nyomogattam úgy, hogy kb. 2-3 cm magas pereme legyen.

A töltelékhez összekevertem a ricottát, a leszűrt, puha búzát, a fahéjat, a citromhéjat, a kandírozott héjakat, a tojássárgáját, a cukrot, a sót és a narancsvirágvizet. Végül a habbá vert fehérjét is óvatosan beleforgattam.

A tölteléket az előkészített formába kanalaztam, majd a maradék tésztával berácsoztam.

Előmelegített sütőben 180 ºC-on 35-40 percig sütöttem. Porcukorral megszórva tálaltam.

Giorgio Locatelli receptje kicsit átdolgozva

Nyúl tavaszi süteménye – kandírozott répával

Közzétéve Szerző:
Válasz

muffin_kandirozott_repa

Tavasz, te cuppanásnyi szikra,
ha tappancsod a sárba lép,
vidorság száll a kis nyuszikra,
s megédesül a sárgarép’.

Varró Dani

Osztom a nyuszik azon véleményét, mielyszerint a répatorta igenis finom. Hát még ha pisztácia, sárgabarack is kerül bele. A tetejére meg némi vaníliás krémsajt és kandírozott répaszálak – azt hiszem ez lehet a répás sütik de luxe változata. Valószínűleg a nyúlfiak tetszését is elnyerné.

És aki nagyon ráér olvasgathatja közben Varró Dani (és mások) korai zsengéit a Répaköltészet című topikban.

Répás-pisztáciás muffin

150 g sárgarépa, reszelve

100 g aranybarna nádcukor

175 ml semleges ízű növényi olaj

2 tojás

225 g liszt

¾ tk sütőpor

egy csipet só

1 tk kardamom

egy citrom reszelt héja

50 g sótlan pisztácia

50 g aszalt sárgabarack, apróra kockázva

a kandírozott répához (ez önmagában is isteni, érdemes többet csinálni)

75 g répa

75 g nádcukor

2 ek citromlé

2-3 ek víz

a krémsajtos krémhez

100 g krémsajt

100 g porcukor (eredetileg 250g, de az szerintem iszonyú mennyiség)

1-2 ek citromlé

1 fél vaníliarúd kikapart belseje

A sütőt 200 ºC-ra előmelegítettem és a muffinsütő tepsi mélyedéseibe egy-egy papírkapszlit raktam.

A cukrot, az olajat és a tojásokat gépi segítséggel habosra kevertem. Belevegyítettem a szárazanyagokat (liszt, só, sütőpor, kardamom, citromhéj) majd végül a reszelt répát, a durvára tört pisztáciát és az aszalt sárgabarackot is alaposan beledolgoztam.

A formába kanalaztam (pont 12 lett belőle) és 20 percig sütöttem.

Közben elkészítettem a kandírozott répát és a krémet is.

A répát a cukorral, a vízzel és a citromlével egy tálba tettem és olyan 5-10 percig főztem. Akkor jó, mikor a folyadék teljesen besziruposodik és majdnem mind elfő – a sárgarépa pedig szép fényes.

A krémhez egyszerűen jó alaposan kikevertem a hozzávalókat és egy levágott sarkú zacskóba töltve a muffinokra nyomtam.

forrás: The KitchenAid Cookbook

Tavaszváró málnás tiramisu

Közzétéve Szerző:
Válasz

malna_tiramisu

“Az ember most egyre badarabb
csipognak vígan a madarak,
pittyeg a mobil, hogy föltöltsék,
verseket írnak a költőcskék

Nyilaznak vaksi kis ámorok,
a kisfiúk lelke háborog,
jön a sok anyuka, noszogat,
hordd szépen széjjel a koszokat”

Varró Dániel

Ez a tiramisu is valami egészen másnak indult. Csak elkövettem a hibát, hogy Férj jelenlétében lapozgattam végig a szakácskönyvet, s ő mindjárt rá is bökött erre, hogy inkább ilyet csináljak. Továbbá felhívta a figyelmemet arra a tényre, hogy egy lejáratközeli mascarpone is tartózkodik a hűtőszekrényben, úgyhogy hamar meg lettem győzve.

A babapiskótát is magam készítettem – a Szakácsok könyve receptje alapján – a matchás fiaskó után már nem bízom a bolti változatokban.

A krémet némi kardamom és narancs dobta fel,  még a tél ízeit idézve, de a mélyhűtő sarkában talált utolsó zacskó málna már egy kicsit a tavaszcsalogatást volt hivatott jelezni.

Málnás-narancsos tiramisu

kb. 250 g babapiskóta

4 tojás

300 g mascarpone

60 g nádcukor

1 narancs reszelt héja és leve

2 tk őrölt kardamom

egy csipet só

500 ml kávé

100 ml csokoládélikőr

300 g málna

kakaópor

A tojásokat szétválasztottam. A sárgákat a cukorral  a robotgéppel addig kevertem, míg kivilágosodott és krémszerű lett. Ekkor hozzátettem a mascarponét, a narancs héját, levét és a kardamamomt – és még így együtt is magas fokozaton jól felhabosítottam.

A fehérjéket is keményre vertem a csipet sóval, aztán óvatosan a mascarponés krémbe forgattam.

A kávéhoz hozzáöntöttem a likőrt. A babapiskóták alját a kávéba mártottam, majd kiraktam velük egy szögletes jénai alját. Erre jött egy adag krém, majd egy marék málna. A rétegezést újra a piskótával folytattam, rá krém, gyümölcs. A tetejére krém került, amit a tálalás előtt megszórtam a maradék málnával és némi kakaóporral.

Jó, ha kicsit összeérik a hűtőben – nálunk erre most nem került sor :-)

forrás: 90 Years of KitchenAid – The Cookbook

A nagy macaron-project

Közzétéve Szerző:
Válasz

 

macaron_I

A karácsonyi GBT után nem hagyott nyugodni ez a macaron dolog. Kóstoltam már egy-két helyen, de őszintén szólva nem tett rám mély benyomást. Aztán jött Piszke az ő mindent elsöprő darabjaival és én is behódoltam ennek a trükkös kis finomságnak. Szemfülesen addig dicsérgettem neki, amíg felajánlotta, hogy a vezetésével lenyomhatnánk egy macaron-sütési szeánszot, ahol is ő kellő szakértelemmel vezetné remegő kezünket.

Az alkalom ki is lett tűzve, s közben csatlakozott Millie kartársnő és Andrea barátnőm is. A férjeket elláttuk kellő mennyiségű pálinkával, a gyerekeket színezőkkel és már indulhatott is a nagy kaland.

Négyféle készült:

egy alapverzió feketeribizlis mascarponéval,

matcha teával színezett – vérnarancs curddel töltve,

céklaporral színezett – citromos-gyömbéres mascarponéval

és kávéval ízesített – csokoládékrémmel töltve.

Külön receptet én nem is írnék, Piszkénél minden megtalálható, különböző postokba szedte össze a tapasztalatokat, úgyhogy igazán könnyű dolgunk volt, csak néhány akadállyal kellett megküzdenünk. Pl.:

  • jó, ha a sütőben van világítás, különben kénytelenek leszünk egymást félrelökdösve elemlápával bevilágítva nézegetni, hogy van-e már talpuk a kis huncutoknak
  • a Bailey’s fogyasztást ajánlatos kontrollálni, különben hajlamos az ember gondolkodás és pihentetés nélkül bevágni a macaronokat a sütőbe (ezért a kávésok kicsit ki is repedeztek, de még így is az volt a legfinomabb szerintem)

macaron_II

Néhány dolog, amiket inkább csak olyan “note to myself” módon szedtem össze:

  • szuperjó volt a mandulaliszt, amit Piszke szerzett be, ráadásul teljesen elfogadható áron (kérem szépen az elérhetőséget, plíííz)
  • a tojásokat előző nap fel kell ütni és a fehérjéket szobahőmérsékleten pihentetni, hogy “öregedjenek”
  • a keverésnél figyelni, hogy ne keverjük túl a masszát, akkor jó, ha – idézet piszkétől – “forró lávaként ömlik”, illetve ha szalagosan csurog le a falapátról
  • a színezőanyag (céklapor. matcha tea, kávé) mindig egy kávéskanálnyi volt (talán a kávésnál több) és ezt a porcukor mennyiségéből vettük el
  • a pihentetés létfontosságú, nálunk most 45 percet vártak sülés előtt – kivéve azt, amit botor módon idejekorán behajítottunk a sütőbe. Dehát hibázni tudni kell :-)
  • a sütőmben  160 fokon sültek 7 percig (alsó-felső sütésen) , majd alsó sütésen 140 fokon további 7 percig – persze folyamatos elemlápás megfigyelés mellett

Mindenképpen megéri szöszmötölni vele, olyan igazi villantós sütemény, nálunk a négy adag pikk-pakk elfogyott – szó sem volt 24 órás pihentetésről. Köszönet mégegyszer Piszkének a türelméért és a szakértelméért, ezennel ki is nevezném őt macaronügyi szellemi vezetőnkké! És persze nagyon jó buli volt ez a férjekkel és gyerekekkel kiegészített házi-főzőiskola.

macaron_III

Szecsuáni borsos biscotti

Közzétéve Szerző:
Válasz

szecsuani_biscotti

Mert nincs is jobb, mint reggel ugyanazt a számot meghallgatni minimum ötvenszer, egyre nagyobb hangerővel (éljen a síszünet). A túlélés egyik módja, ha éppen van kéznél valami jóféle keksz, amit az ember elmélyülten mártogathat bele a reggeli kávéjába (ahelyett, hogy a gyerekeit mártogatná valamibe).

A kekszet a szecsuáni bors teszi pikánssá, és érdekes módon semmifajta zsiradékot (se vaj, se olaj) nem tartalmaz – bevallom én is percekig kerestem a receptben az erre utaló jeleket, de tényleg nem kell bele.

És hogy Ti se ússzátok meg, alant található az emlegetett zenemű – ami amúgy zseniális, mint Szalóki Ági általában. Csak úgy 1 óra után….. na, inkább eszem még egy sütit.

Áfonyás-pisztáciás biscotti szecsuáni borssal

300 g liszt

1,5 tk sütőpor

150 g nádcukor

1 tk őrölt szecsuáni bors

3 tojás

50 g sózatlan pisztácia

75 g aszalt áfonya

  • A sütőt előmelegítettem 180 ºC-ra és egy nagy, lapos tepsibe sütőpapírt terítettem.
  • A lisztet, sütőport, cukrot és a szecsuáni borsot összekevertem a robotgépem keverőtáljában. beraktam a dagasztókarokat, majd a tojásokat egyesével hozzáütve hagytam, hogy szépen összedolgozza a tésztát. Beleszórtam a pisztáciát és az áfonyát is, és ezekkel is jól összedolgoztam.
  • A tésztát kétfelé szedtem és mindkettőből egy-egy 4-5cm széles rudat formáltam.
  • Az előmelegített sütőben 20-25 perc alatt világos aranybarnára sütöttem.
  • 10-15 perc pihenő után ujjnyi vastag szeleteket nyestem belőle és tepsibe fektetve visszaküldtem a sütőbe még 10 percre. Így lesz igazán kétszersült (bis-cotti)

Tessék hozzá zenét bekapcsolni :-)