Gyros házi pitával

Közzétéve Szerző:
Válasz

gyros

A pitasütés és gyros készítés egyáltalán nem szerepelt a tegnapi terveim között, alapvetően libamellek lebegtek lelki szemeim előtt. Reggel 8-kor már gyúrtuk a gyömbéres-melaszos kekszet (post hamarosan) a kisfiammal, majd édeskettecskén bábszínházaztunk egyet, s délben feltette a kérdést

– Anya, te csináltál ma ebédet??

– Van tegnapról egy kis leves – próbáltam magyarázkodni, de ő ellentmondást nem tűrő hangon közölte:

– Akkor megyünk gyrost enni (ez az ő szájából kb. dijosz-nak hangzik (igen, már járunk logopédushoz)

– Inkább csinálok én otthon jó? – kérdeztem, gyorsan végiggondolva a mélyhűtő tartalmát.

– Jó, de vegyünk pitát hozzá!

– Tudod mit, azt is csinálok!

Na, ekkor éreztem végre azt, hogy a gyermekem egy kicsit felnéz rám. Lám mikre képes a konyhatündérség….

A csípős-fűszeres cékla kicsit szokatlan lehet a gyroshoz, de higgyétek el, valami fenségesen harmonizált az ízekkel! Örök hála Chili & Vaníliának, aki anno annyit magasztalta a sült céklát. Én eddig pici sóval, borssal szerettem leginkább, de az idei tél slágere szerintem ez a fűszeres, chilis verzió lesz!

Gyros

a húshoz:

Csíkokra vagdalt sertéslapockát (de nyugodtan lehet tarja, sőt akár csirkecomb-filé is, vagy estleg borjú, bárány, kinek mi akad otthon) sóztam, borsoztam, rányomtam 4-5 gerezd fokhagymát, megszórtam görög fűszerkeverékkel, olívaolajjal és jól összeforgattam. A hűtőbe tettem pihenni, amíg a többit előkészítettem. Mikor már a pita megkelt, forró olajon átforgattam a husikat, majd fedő alatt kicsi vízzel puhára pároltam, s a végén zsírjára sütöttem.

a pitához (12 db)

450 g liszt

2 tk só

30 g friss élesztő

300 ml langyos víz

4 ek olívaolaj

A vízzel elkevertem az élesztőt, és a többi alapanyaggal jól összegyúrtam. Meleg helyen duplájára kelesztettem. Mikor megkelt, lisztezett felületen mégegyszer átgyúrtam, majd 12 – nagyjából egyenlő – részre osztottam. Mindegyikből ovális formákat nyújtottam, vigyázva arra, hogy a tészta ne legyen túl vékony, különben nem tud rendesen felpúposodni. Fél órát pihentettem, addig előmelegítettem a sütőt 240 C°-ra. Mivel a pitát hivatalosan forró vaslapon sütik, 2 nagy tepsit (sütőpapírral) is betettem a sütőbe, hogy kellőképpen átforrósodjon. Mikor a sütő elérte a szükséges hőfokot, a pitákat gyors mozdulattal a  forró tepsikbe dobáltam. 5-6 perc alatt megsülnek, nem szabad, hogy megbarnuljanak, mert akkor túl ropogós lesz. Ha mindent jól csináltunk, remekül felpuffadnak, mint egy kis gömböc.

Csípős-fűszeres cékla

2-3 közepes cékla (alufóliába csavarva a sütőben megsütve)

1 fej lilahagyma

olívaolaj

egy marék dió

1 kis chilipaprika

4 apróbb paradicsom

1 ek balzsamecet

2 ek nádcukor

A hagymát félbevágtam és vékony csíkokra szeleteltem. Az olívaolajon lassú tűzön megpirítottam, majd rádobtam a lereszelt sült céklát is. Sóztam, borsoztam, majd a többi hozzávalót is belekevertem. Felforraltam az egészet, majd kis lángon még kb. 30-40 percig főztem, míg az alján csak egy ragadós szirup maradt.

a káposztasalátához:

a káposztát egészen vékony csíkokra vágtam, hozzáadtam 2 fej szintén csíkokra vágott lilahgymát , jól megsóztam és összekevertem. Egy kis pihenő nem árt neki.

a joghurtos öntethez:

2 pohár joghurtba belenyomtam 4 gerezd fokhagymát és sóval borssal és egy marék petrezselyemmel ízesítettem.

Ezt mind beletuszkoltam a kisült pitákba és már ehettünk is.

Források:

fűszeres cékla: GoodFood novemberi száma

pita: Martha Day: Baking

A kisfiam azóta már le is adta a rendelését egy újabb adagra, mert ez mind egy szemig még aznap este elfogyott

Mindenki kedvence – a Sport szelet

Közzétéve Szerző:
Válasz

sportszelet

Belátom, kicsit elárasztották a sütemények a blogot, de egyrészt közeledik a karácsony, másrészt nem árt készülni a télre, raktározni magunkon némi melegítő felesleget. Na jó, lehet persze keresni a kibúvókat, de tény, hogy Orsi is, és én is egy kicsivel többet sütögetünk mostanában.

Sohasem voltam a csokoládégyárak nagy támogatója, ha ritkán eszek is, leginkább egy-egy kocka étcsokit. Egy kivétel van, ami nélkül vizsgázni sem tudtam menni – ez volt az én kis személyes rituálém, kabalám – a Sport szelet. Természetesen kizárólag az eredeti, kicsi, hasáb alakú. Az új, meggyes, meg mindenféle extra szerintem igazi szentségtörés.

Fórumokon már többször olvastam, hogy házilag is elő lehet ezt állítani, de a konkrét recepttel először Max oldalán találkoztam. A gyerekeimnél amúgy is csúcs-favorit a kökuszgolyó, gondoltam, hogy ezzel sem fogok nagyon mellélőni. Sőt, ha lehet, egy fokkal még jobb, hiszen a golyógörgetés időigényes fázisa is kimarad .

Persze nem egy gasztronómiai csoda, de a gyerekek – és férjek – körében biztosan elsöprő sikert fog aratni. Én rizstejjel és növényi margarinnal készítettem a gyerekek miatt, így teljesen vegán lett. Ha még természetesebbé akarjuk tenni, akár a kekszet is meg lehet sütni házilag.

Szóval a Sport-szelet jött, látott és győzött. Ez a harmadik adag, amit csináltam, és csak most sikerült végre megmentenem néhány darabot fényképezés céljára. Azthiszem ez mindent elárul…

Sport szelet:

500 g darált háztartási keksz

250 g vaj/növényi margarin

2 dl tej/rizstej

200 g nádcukor

3 ek holland kakaópor

1/2 üveg rumaroma*

egy kevés vaníliaőrlemény

a tetejére:

150 g étcsokoládé

1 ek olaj

A tejet, a cukrot és a vajat/margarint addig melegítettem, míg a cukor teljesen elolvad benne. Közben a kekszet összekevertem a kakaóporral és a vaníliával, majd ráöntöttem a tejes keveréket és a rumaromát. Jó alaposan összedolgoztam, majd egy 30×30 cm-es, sütőpapírral kibélelt tepsibe simítottam. Hideg helyen hagytam pihenni 1-2 órát, utána a csokit gőz felett megolvasztottam, az olajat belekevertem, és szép egyenletesen a kekszmasszára terítettem.

Mikor kellőképpen megdermedt, a sütőpapírnál fogva kiemeltem a tepsiből és szeleteltem.

Vigyázat, nagyon gyorsan fogy!!!!!

* a rumaromát szívesen helyettesíteném valami természetesebb anyaggal, de nincs ötletem, mi lehetne az?! Szoktam löttyinteni bele a rumos meggy levéből is, na de a célközönség elsősorban mégiscsak a gyerekek… Van valakinek valami tanácsa ezügyben?????

A cheesecake és a créme caramell frigye

Közzétéve Szerző:
Válasz

cheesecake_cremecaramel

Idén kivételesen már időben elkezdtem a karácsonyi menü összeállítását. Mindenképpen olyan ételsort akartam kigondolni, amit  – legalább részben – az előző napokban össze tudok készíteni, hogy a nagy napon ne holtfáradtan essek be este az ágyba.

Végül –  a család nyomására, immár hagyományosan – borlevessel indítunk, majd elkészítem az egyszer már hatalmas sikert aratott diós-pisztáciás harcsafilét, hozzá pedig a Millie-nél látott steak burgonyát, és a Gundelban ellesett gesztenyés salátát. A desszert pedig narancsos créme caramel cheesecake lesz, mely magába sűríti a cheesecake és a créme caramel minden előnyét. Többek közt azt is, hogy akár 2-3 nappal előbb is elkészíthetjük.

És hogy a család kiskorú és a tejérzékeny fele se szomorkodjon: ők fűszeres almalevest kapnak, a halat tejföl és sajt nélkül készítem el nekik, a desszert pedig Ch&V karamellás ananászpudingja lesz.

Nagyon megörültem nemisbéka karácsonyi verseny-kiírásának, hisz ott is az előre elkészíthetőség a kritérium, úgyhogy gondoltam részt is veszek rajta ezzel a nagyszerű desszerttel. Mellesleg főpróbának sem volt rossz!

Narancsos créme caramel cheesecake

2 dl tejszín

1 narancs héja (csak a sárga része)

225 g nádcukor

2 ek narancslikőr

200 g friss sajt  – vagy Philadelphia

4 tojás

250 g digestive keksz (pl Zabfalatok)

85 g vaj

A sütőt előmelegítettem 150C°-ra.

A tejszínt összemelegítettem a narancshéjjel – nem kell felforralni -majd félretettem hűlni.

140 g cukrot megolvasztottam – a nádcukorral vigyázni kell, mert elég nehezen olvad el, aztán meg gyorsan megég….. tapasztalatból beszélek – kicsit karamellizáltam. A tűzről lehúzva hozzáöntöttem a 1 evőkanálnyi narancslikőrt – spriccelni fog, de sebaj – kicsit visszatettem a tűzre, majd 6 kikészített felfújtformába öntöttem (IKEÁS, fehér, kb. 125 ml űrtartalmú edénykék).

A sajtkrémet alaposan kikevertem a maradék cukorral, a tojásokkal, a likőrrel és a leszűrt tejszínnel. A keveréket a felfújtformákba töltöttem és egy tepsibe állítottam őket. Forró vizet öntöttem köré – kb. a feléig érjen – és így toltam az előmelegített sütőbe. 40 percig gőzöltem, majd a vízből kivéve hűlni hagytam. Ebben az állapotában akár 2 napig is pihenhet a hűtőben.

Az alaphoz a kekszet aprítóban apró morzsává daráltam, hozzáadtam az olvasztott vajat és jól összedolgoztam. 2 sütőpapír közé téve akkorára nyújtottam, hogy 6 akkora kört tudjak majd kivágni belőle, mint a formák felső része. Ez is pihenhet nyugodtan a hűtőben egy darabig.

A nagy napon előveszem az alapot, kivágom belőle a megfelelő méretű köröket, tányérra teszem, majd – miután egy éles késsel végigsimiítottam a forma és az édesség között – egy határozott mozdulattal ráborítom a cheesecake-et. Az esetlegesen a formában maradó karamellt köréöntöm és égetettcukorból készített csillagokkal tálalom. (Már ha van türelmes férjünk, aki elpepecsel az elkészítésével….)

(A receptet a GoodFood decemberi számában találtam)

Libasült paszternákos krumlipürével és Gordon Ramsay almás-karamellás lilakáposztájával

Közzétéve Szerző:

libacomb_kaposzta-300x199

Eredetileg nem terveztem posztolni a mai menüt, de a káposzta annyira fantasztikus lett, hogy muszáj írnom róla. Persze meg kell említenem még a libasült omlósságát és a paszternák ízének tökéletes belesimulását is a krumplipürébe, de a koronát mindenképpen Gordon remeke tette fel az ebédre.

Sajnos elkövettem azt a hibát, hogy csak fél adagot készítettem, arra gondolván, hogy úgyis én fogok csak enni belőle, a többiek – lévén kissé konzervatívak – maradnak a hagyományos módon elkészült dinsztelt káposztánál. Hát nem így történt. Szegény “maradi” káposzta még mindig az edényben szomorkodik, az új változat viszont azonnali és osztatlan sikert aratott.

Libasült:

4 combot (kb. 1,5 kg) megtisztítottam az esetlegesen rajtuk maradt tollaktól, majd a bőrüket bevagdostam. Egy kis tálba összekevertem kb. 2 tk sót, frissen őrölt borsot, őrölt babérlevelet és olívaolajat, majd ezt jól bemasszíroztam a combokba. Tűzálló tálba fektettem őket, megszórtam 8-10 gerezd felaprított fokhagymával és 2 kisebb, cikkekre vágott vöröshagymával, alufóliával letakartam és a sütőbe toltam. 170 C°-on 3 órát sütöttem, az utolsó fél órában levettem az alufóliát, a hőfokot 200 C°-ra csavartam és szorgosan locsolgattam a levével, hogy jó ropogós legyen.

Paszternákos burgonyapüré

1 kg krumplit és egy közepes paszternákot megpucoltam, apró darabokra vágtam és sós vízben puhára főztem. Utána krumplinyomóval összenyomtam – merülőmixerre persze mégcsak gondolni sem mertem, nehogy Beatbull csúnyán nézzen, meg amúgy is már megint elromlott – majd tejjel, vajjal és egy csipet szerecsendióval kikevertem.

Paszternák-ügyben csak csatlakozni tudok Zsófi és Tintaleves lelkesedéséhez, valóban nagyon finom, egészen más kategória, mint a petrezselyem-gyökér!!

És végül, de nem utolsó sorban jöjjön a csodálatos párolt káposzta, hála Néked Gordon Ramsay !

Almás-karamelles lilakáposzta

1 kisebb fej lilakáposzta (kb. 600 g)

1 szép nagy főznivaló alma (olyan, amelyik nem málik szét főzés közben)

150 g vaj

150 g nádcukor

150 ml almaecet

0,5 kk fahéj

0,5 kk őrölt szegfűszeg

só, bors

G.R. valami sokkal bonyolultabb eljárással a sütőben készítette el a dolgot, de mivel nálunk az tele volt a libasülttel, maradt a túzhely. Kétlem, hogy a végeredménynél finomabbat el lehetne érni…..

Egy mélyebb edényben megmelegítettem a vajat, hozzászórtam a nádcukrot, és addig melegítettem, míg el nem olvadt benne. Beletettem a fűszereket, majd a laskára vágott káposztát és a meghámozott, vékony csíkokra vágott almát . Jó alaposan összeforgattam, egy csipet sóval és egy tekerésnyi borssal ízesítettem, ráöntöttem az ecetet – majd fedő alatt fél órát pároltam. Utána levettem róla a fedőt és kis lángon addig főztem, amíg már csak egy sűrű szirup maradt alatta.

Gordon Ramsay receptjét a GoodFood novemberi mellékletében találtam

N.

Halloween

Közzétéve Szerző:
Válasz

halloween_muffin1

Aki mostanság amerikai és angol oldalakat, hovatovább gasztroblogokat látogat az interneten, biztosan szembetalálja magát a Halloween-nel. Néhány héttel ezelőtt az unokahúgom is rákérdezett, hogy miről szól ez az ünnep, így elterveztem, hogy utánajárok a dolognak és választ adok a kérdéseire. Időközben annyira kinőtte magát az ötletem, hogy előadással készülünk az iskolába, amihez persze újabb süti is dukál.

A Halloween angolszász eredetű ünnepség, amit október 31-én tartanak a november 1-jei Mindenszentek napja előestéjeként. A szó valójában rövidítés: az All Hallow’s Eve-é, vagyis a Mindenszentek éjszakájáé. Ez az egyik legrégibb ünnep, tévedés azt feltételezni, hogy az újkor fedezte fel magának. Észak-Amerikában a legelterjedtebb, Angliában is tartják, de Európa ezen fertálya és a világ többi része csak a filmekben láthatta miként kopogtatnak a gyerekek ajtóról ajtóra, Trick or treat! felkiáltással, kosarukkal a kezükben édességet kéregetve.

Kelta eredetű, amelyet aztán a kereszténység alakított a mai végleges formájára. Samhain (ejtsd: Szaviny), a Napisten alakjára épül a hagyomány, akihez a jó termést társítják, valamint a munka és a pihenés egyensúlyát jelképezi. A november hónapot is Samhain-nak nevezik. November 1-je a kelta újév napja, egyben a nyárból a téli sötétségre és hidegre való évszakváltást is jelentette. A hiedelem szerint Samhaint ekkor magával ragadta a sötétség, ezért 31-én magához hívta a halottakat.

Az 1. században elfoglalták a rómaiak Angliát, így az abban az időszakban tartott Pomona-nap (a gyümölcstermésért felelős númen ünnepe) összeolvadt a kelta hagyománnyal, így született meg az őszünnep. A mai Halloween ünnepen oly sokat szereplő alma, innen ered.

A keresztény papoknak saját ünnepeiket kellett a pogány ünnepek dátumaihoz igazítani, hogy így könnyebben fogadják el a változást az új hívek, majd észrevétlenül át is térhettek rájuk. Így került a korábban május 13-án tartott Szűz Mária és a mártírok emléknapja október 31-re, s lett november 1-je Mindenszentek napja. Azonban ez a kettő az idők folyamán néhol összemosódott.

A Halloween legfőbb jelképe az idők során a töklámpás lett, amit Jack O’Lantern-nek is neveznek. Ez egy Jack nevű fickóról kapta a nevét, aki nem vetette meg az italt. Ezért egyezséget kötött az ördöggel, hogy nem kerül a lelke a pokolba – azonban a mennyországba sem fogadták be. Végül kapott egy izzó széndarabot az ördögtől, amit egy kivájt marharépába tett, így az lámpásként égett. Azóta keresi Jack lelke ennél a lámpának a fényénél a helyét. A tökből készült lámpás már amerikai újítás, ami mára az ünnep szimbólumává vált.

Forrás: Wikipedia

      

Halloween muffin (12 darabhoz)

Muffintészta:

5 dkg jó minőségű csokoládé

8,5 dkg vaj

1 ek tej

20 dkg liszt

1 tk sütőpor

1/2 tk szódabikarbóna

8,5 dkg nádcukor

1 tojás

142 ml tejföl

A sütőt előmelegítem 190 fokra és a muffintepsit kibélelem papírkapszlikkal. A csokoládét, a vajjal és a tejjel gőz fölött összeolvasztom. A lisztet a sütőporral, a szódabikarbónával és a cukorral elkeverem, beleöntöm a csokis keveréket, majd a kissé felvert tojást a tejföllel. Egy selymes fényű, krémes állagú tészta lesz a végeredmény amit belekanalazok a mélyedésekbe, majd 20 perc alatt megsütöm. Ha túl gyorsan sülne, mérséklem a lángot. Amint elkészült rácson hűtöm ki, majd egyenesre vágom a tetejét.

Csokibevonat:

10 dkg étcsokoládé

10 dkg fehércsokoládé

A kétféle csokoládét gőz fölött megolvasztom. Két féle díszítést készítek: az egyiknél a fehércsoki az alap, amit az étcsokival rajzolok meg, a másiknál pedig fordítva. Nagyon fontos, hogy egyenként készítem el őket teljesen készre, másként megszárad az alapréteg és nem lehet megdíszíteni.

Az étcsokival bevonom a muffint, majd vékony csőrű díszítőcsővel (nyomózsákból), vagy egy zacskó kivágott sarkával 2-3 fehér csokis kört rajzolok. Belülről kifelé haladva egy fogpiszkálóval 8 csíkot húzok, így pókháló szerű mintát kapok. Amint elkészült hűtőbe teszem a sütiket, hogy minél gyorsabban megkössön a csoki.

Forrás: www.bbcgoodfood.com (Spider web chocolate fudge muffins)

Tarte tatin – fordított almatorta

Közzétéve Szerző:
Válasz

forditott_almas

Rengeteg almás süti készült a konyhámban az utóbbi időben, de szeretek kísérletezgetni, mindig új recepteket kipróbálni. Az előző fordított almás az egyszerűségével hódított, az eredeti Tarte Tatin kicsit több időt igényel, viszont az eredmény mindenért kárpótol.

Ami először megtetszett ebben a fordított alamtorta receptben – amit Mézesmadzag blogján találtam – az a tojás hiánya volt, mert így növényi margarint használva vegán változatot is lehet készíteni az allergiás családtagoknak. Persze mindenki mást  – akinek nincsenek ilyen jellegű problémái – a vaj használatára buzdítok.

Tanulságok:

  1. érdemes olyan almát használni, ami nem fő szét, különben almapépes tortánk lesz
  2. annyira finom a vajjal és cukorral karamellizált alma, hogy nem árt ráhagyni a mennyiségre, hogy lehessen magában is lopkodni belőle.

Tarte Tatin – fordított almatorta recept a tésztához: 150 g liszt 1,5 ek nádcukor 1 tk só 75 g hideg vaj/növényi margarin 2 ek olaj 3-5 ek hideg víz

a karamellizált almához:

1,5 kg alma, meghámozva, szeletelve 75 g vaj/növényi margarin 180 g nádcukor 2 citrom leve (ezt elfelejtettem beletenni) 1 citrom reszelt héja (ezt is)

Kivételesen az almával kezdtem. Mégpedig először is egy nagyobb serpenyőben megolvasztottam a vajat, belekevertem a cukrot és néhány perc alatt karamellizáltam. Ezután hozzákevertem az almaszeleteket (ekkor kellett volna a citromlevet és héjat is) és kb. 25-30 percig pároltam. A végére teljesen elfőtt a leve, csak egy ragacsos szirup maradt csak alatta. Az almadarabok pedig gyönyörű aranybarnák lettek.

Közben a tésztához valókat az aprítómmal összedolgoztam – ezt persze kézzel is megtehetjük, lényeg, hogy gyorsan dolgozzunk – majd folpackba csomagolva a hűtőbe tettem.

A karamellizálódott almaszeleteket  – amennyire sikerült épsépgben kiemelnem őket – szépen egy 26 cm átmérőjű piteforma aljába rendeztem. A hűtőből kivett tésztát a piteformánál kicsivel nagyobb kör alakúra nyújtottam, a sodrófa segítségével az almára borítottam, a széleit benyomkodtam az alma és a forma közé.

Előmelegített sütőben 220 C°-on 30 perc alatt sült aranybarnára. Még azon melegében egy kellő méretű tányérra borítottam és másnapig pihenni hagytam. Tokaji aszúval kikevert mascarpone lehet méltó kísérője.

Nekem mindegy, csak a színe legyen vörös….

Közzétéve Szerző:
Válasz

vanilia_krem_sziv

Mikor Doctor Pepper VKF felhívását olvastam, mindjárt járni kezdett az agyam mindenféle borzasztóan romantikus ételen. És tudjátok mi történt? Semmi igazán eredeti nem jutott eszembe.

Viszont napokig zakatolt a fejemben a Quimby együttes egy száma, ami nagy kedvencünk Danival. És amikor kellőképpen romantikus hangulatba kerültem – kicsit ugyan megkésve – össze is állt a “nagy mű”.

Szóval adott volt a szín: vörös. És a forma. Legyen vörös alapon fehér szív. És persze édes, ha már romantika.

A vörös hamar eldőlt, hogy epres alap lesz. A fehérhez pedig Philadelphia kívánkozott, ami aztán tejszínnel és görög joghurttal egészült ki – és vaníliaszemekkel vált teljessé az ízharmónia.

Vaníliás parfé eperöntettel (4 db-hoz)

fél doboz Philadelphia sajtkrém (65 g)

kb. 1 dl tejszín

3-4 ek. sűrű, görög joghurt

1 púpos tk agar-agar

nádcukor ízlés szerint

vaníliaőrlemény

az öntethez

kb. 25 dkg eper (mirelit is remek)

nádcukor

A Philadelphiát, a joghurtot, a tejszínt és a cukrot összekevertem, majd melegíteni kezdtem. Mikor már majdnem felforrt, belekevertem a vaníliát és az agar-agart, pár percig még főztem, majd a szív alakú szilikonforma mélyedéseibe töltöttem. 1-2 órát a mélyhűtőben pihent, mielőtt végső helyére került.

Az eperöntethez összeturmixoltam az epret és a cukrot, majd a tányérra szedett vörös alapra helyeztem a hófehér szívet, s így tálaltam az én drágámnak.