Rozmaringgal füstölt nyúlgerinc en croute, csicsóka rosejbnivel

Közzétéve 2010-11-18 Szerző: Niki

Már egyszer elmeséltem, milyen viszony fűz a nyúlhoz és a nyúlételekhez. Sajnos tény, hogy valahogyan magamtól sosem jut eszembe nyulat venni, pedig én igen szeretem. Talán ezért is örültem meg nagyon a Tetrabbit felhívásának – meg persze a nyereményként felajánlott utalvány a kedvenc éttermembe is erősen motiváló volt.

Ismerve a család enyhe ellenérézését a nyúlhússal kacsolatban, a gerincet választottam, mint leg-felismerhetetlenebb részét. Az evidens volt, hogy a kacsamellen felbuzdulva, ez is kapni fog egy enyhe füstölést , de hogy kicsit ünnepibb legyen a megjelenése, petrezselymes-diós pestóval kenegettem és leveles tésztába csomagoltam. Így akár előző nap, vagy karácsony reggelén is előkészíthetjük, s este csak át kell sütni.

És az eredmény? A lányom egy darabig sajnálkozott a szegény nyuszi miatt, de aztán hamar túllépett ezen és a többiekkel együtt szó nélkül, csillogó szemekkel falta be.

A körethez csicsókát sütöttem, ami ilyen formában teljesen a sültkrumplira hajazott – csak sokal összetettebb, komplexebb ízzel. Viszont ezt a múltkori fánk után már nem bírtam a gyerekeknél eladni – valamiért nagyon gyanakvóak lettek :-) – ők krumplipürét kaptak

Rozmaringgal füstölt nyúlgerinc, petrezselyem-pestóval, leveles tésztába bújtatva (en croute)

500 g nyúlgerinc

vaj

só, bors

a füstöléshez

1/3 bögre rizs

1/3 bögre feketettea levél

3 ek nádcukor

3-4 ág rozmaring

a pestóhoz

1 csokor petrezselyem

egy marék rukkola

1 gerezd fokhagyma

egy marék dió, szárazon megpirítva

1 ek dióolaj

2 ek olívaolaj

só bors

az en croute sütéshez

egy csomag leveles tészta

1 tojás, felverve

a körethez:

csicsóka

olaj, vaj

só, bors

A húsdarabokat sóztam, borsoztam, majd forró vajon gyorsan körbepirítottam.

Az öntöttvas wokot 3-4 nagyobb darab alufóliával kibéleltem, hogy a szélén is bőven túllógjon.

Az aljába szórtam a rozmaringágakat, a cukrot, a rizst és a teát, majd alágyújtottam. Mikor füstölni kezdett ráraktam egy fém zöldségpárolót (ez a lábakon álló, lyukacsos alaptípus) és arra a húsokat.

A wok tetejét is hasonlóképpen kibéleltem alufóliával, s mikor rátettem a fedőt, a két túllógó alufóliadarabot szorosan összetekertem, hogy a füst odabent maradjon. Ilyenkor már esetleg érdemes kisebbre venni a lángot.

Közben a pestóhoz valókat aprítógépben krémesre kevertem és sóval, borssal igazítottam az ízén.

10-12 percnyi füstölés után kiszedtem a nyúlgerinceket, megkenegettem őket a pestóval, majd a levelestésztába csomagoltam, azt felvert tojással lekentem és előmelegített sütőben (200ºC) aranybarnára sütöttem.

A körethez a csicsókákat megpucoltam, hasábokra vágtam és vaj-olaj keverékén megsütöttem. Nem lesz olyan ropogós, mint a krumpli, de izgalmas ízével feldobja az ételt.

Cowboy cookie

Közzétéve 2010-11-17 Szerző: Niki

Válasz

Újabb Baked-sütemény. Az eredmény megint magáért beszél. Mindig is ilyen kívül ropogós, belül puha cookie-ra vágytam, amelyik nem folyik szét sütés közben. Ízben és textúrában is különös játék benne a sósperec – igazi fanoknak való!!

A könyv szerzőinek alapos utánajárása után sem bizonyosodott be, hogy a cowboyok találták-e fel, vagy fogyasztották volna előszeretettel, netán az ő tiszteletükre készült volna. Szerintük a név csupán tisztelgés a cookie ”darabos férfiassága” előtt, melyet tetéz mérete és az összetevők sokszínűsége.

Cowboy cookie

230 g liszt

1 tk szódabikarbóna

1 tk sütőpor

½ tk só

170 g zabpehely

180 g hideg vaj felkockázva

230 g nádcukor

1 tojás

1 tojássárgája

1 vanília kikapart belseje

1 tk nescafé kevés vízben feloldva (nálam egy kis espresso)

100 g étcsoki apró darabokra vágva (vagy ugyanennyi süthető csokicsepp)

3/4 bögre apró sósperec felaprítva (nem porrá zúzva!)

A lisztet, a szódabikarbónát, a sütőport és a zabpelyhet egy tálban összekevertem.

A vajat és a cukrot habosra kevertem, majd ment bele a tojássárgája és a tojás. Ezután belekevertem a vaníliát és a kávét is majd több részletben a lisztes-zabpelyhes keveréket. Legvégül a csokit és a perecdarabokat is hozzáadtam.

Ezután kb. négy órát hűtőben pihentettem.

A sütőt előmelegítettem 180 fokra,

Fagyiskanállal sütőlapra adagoltam – nekem csak rendes, normál méretű van, ezt félig töltöttem csak meg, kicsit lenyomkodtam, majd kinyomtam és domború felével felfelé raktam a tepsibe. De majd megnézem a Gasztroshopban hátha van kisebb típus, ami kekszadagoláshoz jó lesz :-)

11-13 perc alatt sültek meg.

Esti ráncsimító

Közzétéve 2010-11-16 Szerző: Niki

Válasz

Mamma teljesen megfertőzött ezzel a smoothie-mizériával. Egyébként is régóta kerestem valami optimális reggelire valót – őszintén szólva ritkán kívánom a kenyér-felvágott kombinációt. De a sűrű gyümölcs/zöldség turmix, némi zabpehellyel, korpával, vagy a manapság oly divatos szelénes kalcitonnal (sound good, hm? ) abszolút bejövős lett. A színe és íze mindig a hűtő tartalmához igazodik, lesz majd zöld, de narancssárga is hamarosan :-)

Az öko és egészségtudatos bevezető után (lesznek majd ilyen italok is ne aggódjatok) ez inkább egy esti darab és alkoholtartalma miatt a felnőtt korosztálynak ajánlom melegen (vagy hidegen akár). Garantáltan elűzi “rosszkedvünk telét”….

Tojáslikőrös turmix

1 banán

3 dl tej

6-8 cl tojáslikőr

1 ek sötét rum

1 vaníliarúd kikapart belseje

ízlés szerint némi méz

A hozzávalókat a turmixgép segítségével összekevertem és felhabosítottam, majd – egy keveset Férjnek is juttatva – elfogyasztottam. Ha valaki melegen szeretné, akkor érdemes a tejet megmelegíteni előtte, én a főtt banán ízét nem szeretem. Az élmény esetleg fokozható némi tejszínhab hozzáadásával….

Nyársra vele

Közzétéve 2010-10-29 Szerző: Niki

Válasz

Elment Péter tököt venni,
elfelejtett pénzzel menni.
Hogy a sült tök? Ennyi s ennyi.
De nem volt mit elővenni.

Elmaradt a sülttök-vétel,
étlen maradt szegény Péter.

Kányádi Sándor

Szerencsére Férj többnyire pénzzel megy a piacra, így ritkán marad éhen a család :-) És ilyenkor ősszel még akkor is mindig vesz sütőtököt, ha éppen a listáról le is maradt. Hálistennek nálunk mindenki szereti a sütőtököt – bár a gyerekek azért inkább az old-school sülttököt favorizálják, mi szívesen esszük brownie-ként, levesnek, vagy akár szalonnával köretnek is.

Most zsályával és csirkével nyársra húztam – egyszerű, gyors ebéd és még jól is néz ki.

Sütőtökös csirkenyárs

1 csirkemell, kockára vágva

sütőtök kockák – ezt a felső, nem magos feléből jobb csinálni

zsályalevelek

só, bors

kevés méz

citromlé

A csirkemell kockákat kis citromlével meglocsoltam, sóztam, borsoztam és a zsályalevelekkel és a sütőtökkockákkal váltakozva nyársra húztam. Vékonyan átkentem az egészet pici mézzel és olívaolajban átsütöttem.

Paszternák és Bloggerkonyha

Közzétéve 2010-10-27 Szerző: Niki

Válasz

Feltett szándékom, hogy rehabilitálom ezt a klassz zöldséget, most már egyre több helyen lehet kapni, szerintem egy csomó néni termeszti otthon titokban, csak nem meri kihozni a piacra. Talán ha a kereslet megnő rá, a kínálatot is húzza magával.

De miről is van szó? A paszternák (pasztinák) egy a fehérrépához (petrezselyemgyökérhez) kísértetiesen hasonló gyökérzöldség. S mire akkor ez a nagy felhajtás? Mert míg kívülről valóban egyformának tűnhetnek, az íze és illata teljesen más a kettőnek A paszternáknak konkrétan VAN íze (szerintem a gyökérnek nincs), s méghozzá milyen! Kicsit diós, kicsit édeskés, levesbe mondjuk én éppen ezért kevésbé használnám, hajlamos uralkodni és elnyomni minden mást.

Külsőre a paszternák kicsit sárgásabb, “tömzsibb”, inkább a rövid és dundi kinézet jellemző rá. Fő megkülönböztető jegye a “beeső” levélnövekedés – szemben a fehérrépa csúcsos végével. Szerintem illat alapján is simán meg lehet különböztetni őket – kérdés, ki mennyire akar gyökereket szagolgatni a piacon….

A felhasználási variációk száma pedig végtelen, tulajdonképpen lehet sütni más zöldségekkel,főzni egytálételbe, krumplipürébe keverni, bundában kisütni de akár sütemény képében is megállja a helyét.

A képen szalonnával és barnított vajjal készült paszternákpüré látható, amit legnagyobb meglepetésemre a kamaszfiam és Férj a legnagyobb lelkesedéssel kanalazott be, holott titkon magamnak szántam :-)

Ha van kedvetek közelebbről is megismerkedni ezzel a remek zöldséggel, gyertek el aKukTanodába november 18-án, ahol együtt elkészítjük a fenti ételt és más őszi zöldségekből is izgalmas ételeket kreálunk.

Ezenkívül vannak még szabad helyek – Édesemmel gyönyörű cupcake-eket lehet sütni, Gabojszával kolbászokat tölteni, Grenadinnal megismerkedni a zsidó konyhával, vagy KicsiVúval a karácsonyra készülődni.

Amaretti

Közzétéve 2010-10-26 Szerző: Niki

Válasz

Már a legutóbbi cheesecake-nél tisztán látszott, hogy itt előbb-utóbb házi gyártásba kell fognom. Az Aldiban vételezett amaretti-keksz iszonyú hamar elkopott, úgy kellett rejtegetnem, hogy a tortára maradjon. S mivel Piszkétől a mandulaliszt-szállítmány is megérkezett, már csak a tojássárgákra kellett kitalálni valami célszerű felhasználást (vaníliaszószként végezték).

A receptet végül több helyről gyúrtam össze – nagyon tetszett például Giorgio Locatelli könyvében (Ízek Itáliája) a pihentetés, s valóban néhány óra állás után, ahogy megroppantottam a nyers halmocskák tetejét, gyönyörű repedések lettek, s igazán rusztikusra sültek. És ha minden igaz, legközelebb pár szem igazi keserűmandulát is kapok bele – most pár csepp valódi mandulakivonattal erősítettem az ízét.

Ebből a mennyiségből azért igen szép adag lett – mégsem tartott ki túl sokáig.

Amaretti

4 tojásfehérje

250 g mandulaliszt (vagy nagyon finomra darált mandula)

250 g porcukor

néhány csepp mandulakivonat, vagy néhány keserűmandula (darálva)

egy csipet só

A tojásfehérjéket kemény habbá vertem. Félúton elkezdtem hozzáadagolni a cukrot, s a végén egy fényes, sűrű habot kaptam. Ehhez óvatosan hozzáforgattam a mandulalisztet és a pár csepp mandulakivonatot.

Nyomózsákba töltöttem (egy levágott sarkú zacskó is megteszi) és sütőpapírra pici halmokat nyomtam belőle. Én egészen kicsi, kb. 2 c átmérőjű kekszeket csináltam, de a méret ízlés dolga.

Néhány óra múlva mindegyiknek kicsit megroppantottam a tetejét az ujjammal, és előmelegített sütőbe tolva (180 ºC) kb. 10 perc alatt világosbarnára sütöttem.

Úgy érzem visszatérő vendég lesz nálunk :-)

Már megint egy zöld süti

Közzétéve 2010-10-21 Szerző: Niki

Válasz

‘Matcha madeleine’ – válaszoltam apukám kérdésére, mikor azt tudakolta, mi sül a sütőmben. Kicsit furcsán nézett rám, “szórakozz-mással” tekintettel, de aztán az enyhén ijesztő név és a zöld szín ellenére lelkesen megette a sütiket. Szeretem a bevállalós férfiakat :-)

Madeleine ügyben persze szinte kötelező Proust-ot emlegetni. Én most mégis egy másik kiemelkedő férfiút, David Lebovitz-ot dicsőíteném. A fagyis könyve (The Perfect Scoop) már számtalanszor bizonyított, egyszerűen lehetetlen mellényúlni benne. A honlapja is zseniális – szeretem, hogy elhivatottan, mégis szórakoztatóan tud írni.

A madeleine fő ismérve szerinte a sütés közben megjelenő púp – csakúgy, mint a macaronnál az a bizonyos talpacska. Ennek legegyszerűbb módja némi sütőpor beiktatása, de hogy ne legyen olyan egyszerű az élet, az hű madeleine-hívők szerint ez biza szentségtörés. S hogy akkor mi is a megoldás?

a tojásból bizony a lelket is ki kell verni. Ehhez vagy türelem, vagy egy állványos habverő kell, ami szépen magában is elvan.
a kivajazott kilisztezett formát hűtsük be sütés előtt, sőt az sem árt, ha maga a massza is eltölt némi időt a hűtőben
mikor a tésztát a formába kanalazzuk, nem kell elteríteni a mélyedésekben, ez majd a melegedés hatására magától megoldódik.

Matcha madeleine (kb. 24 db.)

3 tojás

130 g nádcukor

csipet só

175 g liszt

1 citrom reszelt héja

120 g olvasztott vaj

1 tk matchatea por

A madeleine-forma mélyedéseit olvasztott vajjal átkentem, kiliszteztem, majd a mélyhűtőbe tettem.

A tojásokat a cukorral és a sóval habosra kevertem – kb. 6-8 percig, nagy fokozaton, hogy jó sok levegő kerüljön bele.

A lisztet és a matchát a tojásos keverékhez szitáltam, és óvatosan összeforgattam. A vajba belereszeltem a citromhéjat és ezt is a tésztához adtam.

Az egészet beraktam a hűtőbe pihenni, úgy egy órára.

Előmelegítettem a sütőt 220ºC-ra. A behűtött formába kiskanállal beleadagoltam a tésztát – ez leginkább szemre ment, ki kell tapasztalni, mennyi kell bele.

Olyan 8-9 perc elég is volt nekik a sütőben. Most csak egy kis porcukros szórást kaptak, de legközelebb a citromos mázat is kipróbálom.