sósak kategória bejegyzései

Nem hiába hajtogattam…

Közzétéve Szerző:

kaposztas_pogacsa

Na, ezt sem ma sütöttem, még a iskolakezdő/utószülinapi kislánybuli egyik nagy attrakciója volt.  Ahhoz képest, hogy először próbálkoztam hajtogatott pogácsával, fantasztikusra sikeredett. Azóta visszatapsoltuk töpörtyűs változatban is  – de nekem ez a káposztás felülmúlt minden eddig kóstolt pogácsát. És a lényeg: másnap is nagyon finom (volt az a néhány darab, ami maradt….)

Káposztás pogácsa

1 közepes fej káposzta

olaj

cukor, só frissen őrölt bors

1 kiló finomliszt

1 tojás

150 g vaj (tejmenets biomargarin)

150 g kacsazsír

kb. 3 dl (rizs)tej

1 ek nádcukor

50 g friss élesztő

2 tk só

A káposztát lereszeltem, lesóztam és kicsit állni hagytam (érdemes letakarni mert brutál szaga van) Az olajon kicsit karamellizáltam a cukrot, ment rá a kifacsart káposzta, némi só, jól átkevertem, puhára pároltam. A végén jó sok frissen őrölt borssal ízesítettem – tulajdonképpen ugyanazt csináltam, mintha káposztás tésztát készítettem volna.

A lisztet egy nagy tálba szórtam, beleütöttem a tojást, hozzáadtam a sót, cukrot, élesztőt, vajat, zsírt, majd a folyadékkal alaposan bedagasztottam. Aránylag puha, de nem ragadós tésztát kell kapni. Letakarva 1-1,5 órát kelesztettem.

A megkelt tésztát átgyúrtam, lisztezett felületen nagy téglalappá nyújtottam. Rákentem a dinsztelt káposzta felét,  képzeletben 3 részre osztottam, az alsó harmadot felfelé hajtottam, majd erre hajtottam a felső harmadot. Ezután a kapott vastag hosszúkás hasábot függőlegesen is háromfelé osztottam (szemre) és a jobb felét középre, majd a bal felét a tetejére hajtottam. Konyharuhával letakartam és kelni hagytam.

Egy óra múlva megint kinyújtottam, megkentem a káposzta másik felével és ugyanúgy hajtogattam, mint előzőleg. Újabb kelesztés után megint kinyújtottam – olyan két ujjnyi vastagra  – késsel bekockáztam a tetejét és pogácsaszaggatóval kiszaggattam.

Tepsire rakosgattam, felvert tojással lekentem és 200 ºC-os sütőbe toltam. 15-20 perc alatt sültek meg – közben elképesztő illat terjengett a konyhában, alig tudtam a családtagokat távoltartani a friss pogiktól 🙂

[1] http://www.sajtkukac.hu/wp-content/uploads/2011/09/kaposztas_pogacsa.jpg

Kenyér a hűtőből

Közzétéve Szerző:

kenyer_recept

Naszóval,  a hézagok okáról. Nem, megint nem nyaralni voltunk, csak változik az életünk. Én visszamentem dolgozni – amúgy igazából, nem csak az esetleges tanítások – és ugyan egyelőre csak heti néhány nap, de mégis át kell állni erre mindenkinek.

Szóval előtérbe kerülnek a dobozolható ebédek, a gyors vacsorák és a félkézzel összedobható dolgok. És mindenféleképpen kellett egy olyan kenyér, ami mindig működik, nem macerás és bárki meg tudja helyettem sütni. Mert házikenyér nélkül nem élet az élet…

Valamelyik éjszaka, netezés közben akadtam erre a csodára, rögtön ki is jegyzeteltem, s képes voltam kicsivel éjfél előtt be is keverni. Férj – aki addigra már fel is ébredt a kanapén való szunyókálásából – elég furcsán nézett rám, miért is állok éjszaka a konyha közepén, lisztet öntögetve egy tálba.

A dolog lényege tulajdonképpen egyfajta dagasztás nélküli kenyér, kicsit kevesebb vízzel – így nem lesz annyira nokedliszerű a tészta – viszont több élesztővel . Egy rövid szobahőmérsékleten való kelesztés után bemegy a hűtőbe, ahonnan tetszőleges adagban kerülhet felhasználásra. A tegnapi kenyér 5 napot hűsölt és tökéletes lett.

Tetszik, hogy nem kell a meleg jénaival varázsolni, sima sütőlapon is remek formája lesz – olyan igazi békebeli, ropogós héjú, foszlós belsejű. és semmi extra igénye nincs, csak az alapok: liszt, víz, élesztő, só. na meg egy hűtő :-)

Hűtős kenyér

910 g liszt

600-650 ml víz (a liszttől függően) EZ MÁR A JAVÍTOTT VERZIÓ

25 g friss élesztő

2-3 tk só

Az összes hozzávalót egy tálba zúdítottam, műanyag lapáttal nagyjából összedolgoztam. Dagasztógéppel is lehet, de nem kell annyira alaposan kidagasztani, mint a szokásos kenyereket. A DNK-hoz képest (ami egy nokedliszerű massza volt) viszont lényegesen kelttészta – jellegűbb.

Ezután kb. 1-1,5 órát szobahőmérsékleten kelesztettem, majd ez egészet ahogy volt, beraktam a hűtőbe.

Innentől kezdve szabad a pálya a felhasználás tekintetében – de egy napot mindenképpen érdemes neki adni a hűtőben. És persze minél tovább van ott, annál jobb lesz.

Sütés előtt kivesszünk egy alkalmasnak látszó darabot (én felezni szoktam), lisztezett/kukoricadarával megszórt konyhapulton kicsit lenyomkodom, veknit formázok belőle, és konyharuhával letakarva hagyom, hogy magához térjen (megintcsak 1-1,5 óra).

A sütőt egy lapos tepsivel együtt előmelegítem 230º C-ra. Mikor a kenyér már észhez tért, bevágtam a tetejét, egy ügyes mozdulattal a forró tepsire juttatom (egy vékony műanyag alátétet rakok a sütőpapír alá, amin kelesztem és azzal csúsztatom a tepsire) és ész nélkül telespiccelem vízzel a sütőt.

35-40 perc elég a fél adag tésztából készült vekninek, hogy gyönyörű, ropogósra süljön.

A honlapot, ahonnan “kisütöttem” viszont az istennek sem találtam meg mégegyszer…

Dán rozskenyér

Közzétéve Szerző:

rozskenyer_dan

Kicsit macerásabb, kicsivel időigényesebb, de jószerivel dagasztani sem kell, csak előre tervezi. S az eredmény? Az a klasszikus, kicsit savanykás szagú, sokáig élvezhető rozskenyér, amire mindig is vágytam. Hajszálvékonyra szeletelve, rá zöldfűszeres túrókrém, mellé friss zöldségek…..

Dán rozskenyér

1 bögre (2,5 dl) forró víz

½ bögre mag vegyesen (nálam rozs, lenmag, szezámmag, napraforgómag)

1 ek melasz

1 ek só

1 bögre író (nem volt itthon, úgyhogy kevés vízzel hígított joghurt ment bele)

2/3 bögre sör

2 ek élesztő

320 g teljeskiőrlésű rozsliszt

150 g teljeskiőrlésű liszt

80 g fehérliszt

1/4 bögre olvasztott vaj

A forró vízzel leöntöttem a magokat és legalább 15 percig pihentettem.

Egy tálban összekevertem a melaszt, a sót, a sört, az élesztőt és az írót. Műanyag lapáttal beledolgoztam a rozslisztet és a vízzel együtt a magokat is – egy ragacsos, sűrű massza lesz, nem kell megijedni.

Félretettem pihenni – úgy 1-2 óra múlva már elkezdtek a buborékok a felszínén megjelenni. Hozzádolgoztam a többi lisztet is, majd a hűtőbe dugtam pihenni egy éjszakára.

Reggel kiolajozott kenyérformába tapicskoltam – nem igazán lehetett formázni – és folpackkal letakarva 2-3 órát kelesztettem.

A sütőt előmelegítettem 200ºC-ra.

A megkelt tésztát hurkapálcával több helyen megszurkáltam és az olvasztott vajat óvatosan rácsurgattam.

A forró sütőben olyan 1 óra 10 percig sült – ha nagyon barnulna a teteje, vissza lehet venni a hőfokot 180 ºC-ra.

Az eredeti recept szerint minimum egy napig pihentessük szeletelés előtt – na ez persze nálunk kábé a lehetetlennel egyenlő, de így is nagyon finom volt.

Csokoládés tapenade kecskesajttal az Andalúz versenyre

Közzétéve Szerző:

tapenade_csokolade

Az Extenda által meghirdetett Egy csipetnyi Andalúzia receptversenyre készült ez az egyszerű, mégis különleges előétel. A tapenade egy fekete olíva, kapribogyó és szardella alapú krém, melyet a franciák szívesen kennek ropogós kenyérdarabokra, de akár egy grillezéshez is kiváló.

A csokoládé önmagában is egy  fantasztikus darab volt – egy rozmaringos, lime-os, borsos étcsokoládét használtam hozzá – hihetetlen jól harmonizált az olíva és a kapri sós ízeivel.

Ha tetszik, kérlek nyomjatok majd rá egy lájkot a facebookon :-)

Csokoládés tapenade kecskesajttal

150 g magozott fekete olívabogyó

30 g étcsokoládé (Lauenstein)

4 ek olívaolaj

1 ek kapribogyó

friss kecskesajt

baguette szeletek, pirítva

A csokoládét vízgőz felett felolvasztottam. Az olívabogyókat és a kaprit késes aprítóban összekevertem – nem kell egészen pépesre. Az olívaolajat és a megolvasztott csokit hozzáadtam, frissen őrölt borssal megszórtam.

A baguette szeleteket megpirítottam és a sötét tapenade-ot és a fehér kecskesajtot rákentem. Egy pohár jó bor sose árthat mellé…

Slágergyanús borkísérő – medvehagymás, kacsazsíros kiflik

Közzétéve Szerző:

medvehagyma_kifli

Na ez a kifli végzett szorosan második helyen a hamburger-zsemle mögött a “Legnehezebben Fotózható Étel” kategóriában. Olyannyira illékony darab, hogy most is a fél kosárral elfogyott, mire észbekaptam. A legtöbb medvehagyma idén ilyenben tűnt el – most már a fagyasztós készleteket fogyasztom – de simán, a hagyma nélkül is zseniális. Kipróbáltam vajjal, bio tejmentes margarinnal, de a legütősebb a kacsazsír-medvehagyma-vulkánsó  (a tetejére) kombó volt. Olyan, mint egy igazi, békebeli hagymás-zsíros kenyér, csak más formában. Ja, és rozét inni KÖTELEZŐ hozzá!

A receptet a Heimann Pincészet oldalán találtam, a köménymagot alapból töröltem (nem szeretem és kész) a videó viszont nagyon hasznos!

Heimann kifli medvehagymával (vagy anélkül)

600 g liszt

3 dl tej/rizstej/víz

125 g vaj/biomargarin/kacsazsír

1 kk cukor

1 kk só

25 g friss élesztő (vagy egy zacskó szárított)

4-5 ek aprított medvehagyma (opcionális)

a tetejére

1 tojás

Maldon só/vulkánsó/nagyszemű só

A hozzávalókat egy tálba mértem és a dagasztógéppel jól kidolgoztam. Kicsit lágy, fényes, az edény falától elváló tésztát kaptam. 1-2 órát kelesztettem. Szoktam úgy is csinálni, hogy este bedagasztom, hűtőben éjszakáztatom, reggel sütöm. Úgy is remekül működik.

Miután megkelt, átgyúrtam és 6 egyenlő gombócra osztottam. Minden gombócot vékonyra nyújtottam, az így kapott kört 8 cikkre vágtam és felsodortam.

A kifliket tepsibe rakosgattam, tojással lekentem, a sóval megszórta és előmelegített sütőben (légkeveréses, 200ºC) 10-12 perc alatt aranybarnára sütöttem.

Édeset sósan – medvehagymás cheesecake

Közzétéve Szerző:

cheesecake_medvehagyma

Na igen, kicsit fixált vagyok cheesecake ügyben. Nem tehetek róla, ha mindenről az jut eszembe. Másrészt próbáltam valami olyan medvehagymás dolgot csinálni, ami Férjnek is ízlik – ugyanis idén rájött, hogy ő alapvetően nem szereti. De sikerült meggyőznöm, ezt szerette.

Az sem szegte kedvemet, hogy pénteken egy friss-meleg pizza végezte a konyhaszekrény elejére majd a földre kenődve (lecsúszott a sütőpapírról), majd a szériát folytatva szombaton a forró vízbe sorakoztatott cheesecake-kel teli edénykéket is sikerült egy kecses mozdulattal a sütő aljába billentenem. Orsi szavaival élve azonban győzött bennem a túlélő-ösztön, a pizzát is felvakartuk a földről és ezeket a medvehagymás finomságokat is megmentettem.

Persze a “süti” alapja is sós lett – kétszersült és kesudió került bele. A teteje nagyjából egyezik az édes verzióval – sajtkrém (illetve friss fehérsajt) tejföl, tejszín és tojás az alap, ezt ízesítettem cukor helyett medvehagymával, sóval és borssal. Előtte-utána egy pálinka jól jöhet, egyrészt az alattomos illatok elűzésére, másrészt ez csak előétel volt s helyet kellett csinálni a hamburgernek is.

Medvehagymás cheesecake (7 db kis felfújtas formához)

50 g kétszersült

15 g sózott kesudió

50 g vaj

200 g friss fehérsajt vagy Philadelphia

150 ml tejföl

150 ml tejszín

3 tojás

egy nagy marék medvehagyma

só, bors

Az alaphoz a kétszersültet a kesudióval és a vajjal aprítógépben morzsásra daráltam, majd a formák aljába nyomkodtam.

A tejfölt, a tejszínt, a krémsajtot és a tojást jól összekevertem (merülőmixer tökéletes a célra) majd az apróra vágott medvehagymával, sóval és borssal ízesítettem. A krémet a formákba öntöttem, melyeket egy tepsibe állítottam. Forró vizet öntöttem köréjük, s előmelegített (150ºC) sütőben olyan 30 percg sütöttem/gőzöltem.

A sütőben hagytam kihűlni és hidegen kínáltam.

Az eltűnt káposztáslepény nyomában

Közzétéve Szerző:

kaposztas_lepeny

Nemrégiben a tesómnál időzve megkóstoltam a káposztástésztához előre megdinsztelt káposztát, és Proust-hoz hasonlóan visszarepültem a gyermekkoromba. Szinte a számban éreztem a nagyim által gyakorta sütött káposztáslepény ízét. Sajnos őt már nem tudtam megkérdezni a fortélyokról, én meg csak az ízére emlékeztem és arra, hogy hatalmasak voltak, egy tepsibe maximum kettő fért el.

A rokonság sem tudott semmi bővebb információval ellátni, csak a szokásos – “egy kicsit ebből, egy kicsit abból” – mantrákat mormolták, mert persze ők tudnak ilyet sütni, csak állítólag recept nincs hozzá. Annyi részletet azért sikerült összehalászni, hogy a kelt tészta zsírral készül, s kicsivel lágyabb, mint mondjuk a kenyértészta. Ezzel mondjuk el is estem a vega/vegán lehetőségtől, viszont annyira jó íze és állaga lett tőle, hogy kár lenne kihagyni.

A végeredmény hozta az elvárásokat, nem is értem miért felejtettem el ezt az egyszerű klasszikust. Tartalmasabb levesek után, szendvics helyett, kirándulásra remek választás.

Nagyi káposztáslepénye

1 fél fej káposzta

olaj

só, cukor, bors

a tésztához:

500 g finomliszt

25 g élesztő

2 ek nádcukor

2 nagy ek kacsazsír

2-3 dl víz

só

A lisztet tálba mértem, hozzáadtam a zsírt, a sót, a cukrot és belemorzsoltam az élesztőt. Annyi vízzel dagasztottam be, hogy kicsit lágyabb tésztát kapjak – de azért szépen összeállt, elvált az edénytől.

Amíg kelt a tészta, elkészítettem a káposztát. Ehhez a reszelt, besózott káposztát olajon megpirítottam és cukorral, borssal megpároltam – ez az eljárás teljes egészében megegyezik a káposztás tészta kezdeti lépéseivel, mindenki igazíthatja a saját szája íze szerint.

A megkelt tésztát négyfelé vágtam, mindegyikből egy-egy nagy téglalapot nyújtottam, a felére rásimítottam a káposztás tölteléket majd a másik felét ráhajtva a széleket alaposan összenyomogattam .

Sütőpapíros tepibe téve, előmelegített sütőben 190ºC-on kb. 30-35 percig sült.