Címke: rozs

Dán rozskenyér

Közzétéve Szerző:

rozskenyer_dan

Kicsit macerásabb, kicsivel időigényesebb, de jószerivel dagasztani sem kell, csak előre tervezi. S az eredmény? Az a klasszikus, kicsit savanykás szagú, sokáig élvezhető rozskenyér, amire mindig is vágytam. Hajszálvékonyra szeletelve, rá zöldfűszeres túrókrém, mellé friss zöldségek…..

Dán rozskenyér

1 bögre (2,5 dl) forró víz

½ bögre mag vegyesen (nálam rozs, lenmag, szezámmag, napraforgómag)

1 ek melasz

1 ek só

1 bögre író (nem volt itthon, úgyhogy kevés vízzel hígított joghurt ment bele)

2/3 bögre sör

2 ek élesztő

320 g teljeskiőrlésű rozsliszt

150 g teljeskiőrlésű liszt

80 g fehérliszt

1/4 bögre olvasztott vaj

A forró vízzel leöntöttem a magokat és legalább 15 percig pihentettem.

Egy tálban összekevertem a melaszt, a sót, a sört, az élesztőt és az írót. Műanyag lapáttal beledolgoztam a rozslisztet és a vízzel együtt a magokat is – egy ragacsos, sűrű massza lesz, nem kell megijedni.

Félretettem pihenni – úgy 1-2 óra múlva már elkezdtek a buborékok a felszínén megjelenni. Hozzádolgoztam a többi lisztet is, majd a hűtőbe dugtam pihenni egy éjszakára.

Reggel kiolajozott kenyérformába tapicskoltam – nem igazán lehetett formázni – és folpackkal letakarva 2-3 órát kelesztettem.

A sütőt előmelegítettem 200ºC-ra.

A megkelt tésztát hurkapálcával több helyen megszurkáltam és az olvasztott vajat óvatosan rácsurgattam.

A forró sütőben olyan 1 óra 10 percig sült – ha nagyon barnulna a teteje, vissza lehet venni a hőfokot 180 ºC-ra.

Az eredeti recept szerint minimum egy napig pihentessük szeletelés előtt – na ez persze nálunk kábé a lehetetlennel egyenlő, de így is nagyon finom volt.

Baguette reloaded: dió-rozs-rozmaring

Közzétéve Szerző:
Válasz

bagett1

Hétvégén újabb baguette-ek készültek, persze mint az utóbbi napokban mindenbe, így ebbe is került némi friss rozmaring. Mellette a pirított dió és a rozsliszt adott karakteres ízt a kenyérnek.

Diós-rozmaringos-rozsos baguette

250 g rozsliszt

250 g kenyérliszt

100 g pirított dióbél, durvára vágva

1 kk friss rozmaringlevél, felaprítva

kb. 300-350 ml víz

30 g friss élesztő

A hozzávalókból tésztát dagasztottam – a vizet apránként adagolva hozzá. Akkor jó, amikor szépen elválik a dagasztótál falától és összeáll.

Meleg helyen másfél órát kelesztettem.

3 egyforma részre szedtem, átgyúrtam és vékony baguette formákat gyurmáztam belőlük. A tetejét éles késsel bevágtam és a formában hagytam kelni még egy jó órát.

200ºC-ra előmelegített sütőbe toltam, vízzel megspricceltem és 30-35 perc alatt készre

Diós rozsgolyók

Közzétéve Szerző:
Válasz

dios_rozsgolyo

A Doki által hirdetett Magazine Monday, Könyves Kedd, stb. mozgalmak mellett én a Használd-El-A -Maradékokat-A- Kamrából felhívást intéztem magamhoz. Hajlamos vagyok óriási készletet összegyűjteni a félig elhasznált tartós élelmiszerekből (ki nem?) majd persze úgy elásni a polcok rengetegében, hogy hónapokig nem kerül elő.

De most ennek vége. Kéthetente razziázni fogok a spejzben és vesszenek a maradékok – aminek sikerül megúsznia a tisztogatást, az mehet a molyoknak.

Az első ilyen áldozat egy zacskó rozs volt. Már ezer éve bekönyvjelzőztem ezt a rozsfasírtotRongybaba blogján, itt volt az ideje az elkészítésnek. Nekem a rozs mellé nagyon kívánkozott bele némi dió is, mellé pedig a gyrosnál nagy sikert aratott csípős cékla ‘chutney’ készült el. Ez nagy gyereknél olyannyira motiválóan hatott, hogy grátiszba befalt egy csomót a rozsgolyókból, mintegy a cékla kíséreteként :-)

Diós rozsgolyók

1 bögre rozs

1 nagy fej hagyma

3-4 gerezd fokhagyma

1 csokor petrezselyem

2-3 nagy marék dió durvára vágva

só, bors, bazsalikom

(1 tojás)

néhány kanál rozsliszt

A rozst előző este beáztattam.

Másnap bő, picit sós vízben puhára főztem. Na, nekem már ebben a fázisában is nagyon ízlett, nemhiába a búzás torta töltelékét is mindig megdézsmáltam.

Mikor kicsit kihűlt, aprítógépben nagyjából pépesítettem – azaz csak próbáltam, mert nem igazán történt vele nagy dolog. Lehet, kitartóbbnak kellett volna lennem – így biztos ami biztos alapon inkább hozzáütöttem egy tojást. ment bele az apóra vágott hagyma, fokhagyma és petrezselyem, a fűszerekkel ízesítettem, a lisztet is belekevertem, majd vizes kézzel kis gombócokat formáltam és olajban kisütöttem.

Valami isteniek voltak a szélén ropogósra sült rozsszemek :-)

Gyorsított New York Deli Rye

Közzétéve Szerző:
Válasz

hagymas_kenyer

Ez a finom kenyérke már szerepelt egy kép hátulján szerényen megbújva  – na ki találja meg?

De volt annyira finom, hogy megérdemeljen egy külön postot. Kicsit több időt kellet volna rászánni, de ezt egy picivel több élesztővel kárpótoltam. Szerintem így is remek volt.

New York Deli Rye

Kezdőtészta 100 g kenyérliszt 110 g rozsliszt 1 tk szárazélesztő 1,5 tk nádcukor 3,7 dl víz

Lisztkeverék

250 g kenyérliszt

100 g rozsliszt

1 tk szárazélesztő

1 kk őrölt köménymag (aki szereti, tehet bele többet)

0,5 ek só

2 ek olaj

egy fej hagyma

A kezdő tésztához valókat lazán összekevertem a dagasztógépem táljában. Egy másik tálba beleöntöttem a maradék hozzávalókat (az olaj és a hagyma kivételével) és összeforgattam.

A ragacsos katyvaszra rákanalaztam a lisztes keveréket és a konyha egyik melegebb helyén hagytam pihenni úgy 2-3 órát.

Közben az olajon aranybarnára pirítottam az apróra vágott hagymát.

Amikor letelt az indítótészta ideje, beüzemeltem a dagasztókart a gépbe, a tésztához adtam a megpirított hagymát és szép fényes, hólyagos tésztát dagasztottam.

Ezután újabb kelesztés következett – olyan 1-1,5 óra – amíg szépen a duplájára kelt.

A tésztából lisztezett felületen két hosszúkás veknit formáztam, sütőpapírra tettem  és konyharuhával letakartam.

A sütőt 230º-ra melegítettem elő egy tepsivel együtt.

Mikor már elég meleg volt, a vekniket a sütőpapírral együtt a forró sütőlapra tettem, a sütőt (belülről) alaposan megspricceltem vízzel, majd a forró, gőzös sütőben sütöttem a kenyereket kb. 30-35 percig.

Az ötletet Pákosztos Macska és smitten kitchen szépséges kenyerei adták.

Őszi kenyér – cékla-rozs-dió

Közzétéve Szerző:
Válasz

cekla_dio_kenyer

Egy ideje már ott lapult a könyvjelzőim között ez a recept, de a végső lökést FlatCat posztja adta. Éppen akadt itthon cékla – már ment is a sütőbe – törtem a diót, és az Őrségben zsákmányolt isteni illatú dióolaj is a színre lépett végre. Kiegészítésképpen egy kis rozsliszt is kéredzkedett bele – jó helyre került.

Ez a céklás kenyér már nyersen is igen sikeres volt. A gyerekeim halálra nevették magukat a rózsaszín tészta láttán (tényleg nagyon ütős színe van), a férjemnek meg már a szeme sem rebbent. Megszokta, hogy időnként furcsa dolgok kerülnek az ételbe. Sajnos sütés után elveszti kellemes Barbie-színét, de kap helyette egy igazán gyönyörű barnás-bordósat. Ez az őszhöz is sokkal jobban passzol.

Az elkészült kenyér ízében sem dominál a cékla, inkább a dió és a dióolaj, csak a végén érezni valami kellemes földes ízt. De az állaga!! Az valami mesés! A céklapürétől kellemesen lágy, de csöppet sem ragacsos, a héja pedig ropogós de nem kemény. Sütök egy ideje kenyeret, de messze ennek lett a legjobb textúrája!

Céklás-diós kenyér

Előző este összekevertem 125 g fehérlisztet, 1 bögre vizet és ¼ tk porélesztőt és letakarva állni hagytam.

Másnap hozzáadtam:

350 g fehérlisztet

80 g rozslisztet

kb. 3 kisebb fej sült céklát, pürésítve* (egy bögrényi püré legyen összesen)

1 tk porélesztőt

egy nagy marék apróra vágott diót

2 ek dióolajat

1 tk sót

kb. 1 dl vizet

* a céklákat jó alaposan megmostam, egyesével alufóliába csomagoltam és sütőben megsütöttem. Érdemes többet csinálni, mert nagyon finom!

Alaposan megdagasztottam a tésztát – a vizet apránként adagolva, nem biztos, hogy mind kelleni fog. A jól begyúrt tésztát egy ek dióolajba forgattam és letakarva kelni hagytam.

A megkelt tésztát átgyúrtam, majd veknit formázva belőle egy sütőpapírra raktam és éles késsel bevágtam a tetejét. Konyharuhával letakarva ismét kelni hagytam.

A sütőt bekapcsoltam 240ºC-ra és tálat is beleraktam, amiben a kenyeret sütöm. Errre a célra két jénait használok egymásra fordítva, de bármilyen edény megteszi, ami bírja a hőt, és van teteje.

Amikor a sütő elérte a kellő hőfokot, a kenyeret a sütőpapír segítségével a tűzforró edénybe emeltem, és fedő alatt sütöttem 20 percig, majd a tetejét levéve, 210 ºC-on még 30 percig.

Rácsra borítva hagytam teljesen kihűlni, mielőtt felvágtam.

Print

Hagymás-diós rozscipócska

Közzétéve Szerző:
Válasz

rozsos_buci

Az idei első Gasztroblog-találkozóra készült ez a finomság – hogy tartsuk magunkat azon jó szokásunkhoz, hogy valamelyikünk mindig visz valami kenyérfélét. Orsi isteni meggyes trifle-t hozott (triffle már több is készült nálunk, citromos és málnás is) én pedig a nemzeti trikolor jegyében a Red Nose Day-re sütött linzereket szórtam meg pisztáciával és némi porcukorral. Nyilatkozni nem tudok  milyen lett, mert egy darab sem maradt, viszont sikeresen megmentettem Vesta utolsó szelet répatortáját és ‘saját levében’ pikánsan ízesített camambert-jének egy darabját.

Külön köszönet Vestának a fotóért, mert itthon a sütőből egyből a kosaramba ugrottak a zsömlék és már indultunk is, nem volt időnk fotózásra. Viszont Orsi kocsijában igen érdekes illatanyag keletkezett :-)

A receptet egy böngészés alkalmával a Sass & Veracity című blogon találtam.

Hagymás-diós rozscipócska

2 kisebb hagyma, apróra vágva

½ bögre olívaolaj

2 bögre tej/rizstej

egy zacskó szárított élesztő (7 g)

¼ bögre langyos víz

1 ek méz

5,5 bögre liszt

1 bögre telses kiőrlésű rozsliszt

1 ek só

½ tk frissen őrölt bors

¾ bögre dió, szárazon megpirítva, durvára vágva

a tetejére

1 tojás

szezámmag/mák/ bármilyen olajos mag

A hagymát az olajon lassú tűzön puhára pároltam, majd aranybarnára karamellizáltam. Szűrővel leszűrtem, a felfogott hagymadarabokat félretettem, az olajba pedig beleöntöttem a tejet.

A langyos vízbe beletettem a mézet és az élesztőt, összekevertem és hagytam, hogy néhány perc alatt kicsit felhabosodjon.

A dagasztótálba tettem a kétfajta lisztet és sót, ráöntöttem a tejes-olajos keveréket, majd ment hozzá az élesztős folyadék is. Kidagasztottam a tésztát, majd lisztezett felületen elterítettem, rászórtam a diót és a pirított hagymát, majd félbehajtottam a tésztát és jól lenyomkodtam.

Alaposan átdagasztottam kézzel, szorgosan visszatömködve a folyamatosan kipotyogni akaró diódarabokat. Ez elég sziszifuszi munka, de megéri.

Végül visszaraktam a dagasztótálba és kelni hagytam.

Mikor kb. kétszeresére kelt (1.5-2 óra), megint a lisztezett konyhapultra borítottam, ököllel kicsit leütögettem és kétfelé szedtem a tésztát. Az egyik felet hengerré sodortam és 12 felé vágtam. Mindegyik adagból kis zsömlét formáztam a két tenyerem között és sütőpapíros tepsibe tettem őket kb. 5 cm-re egymástól.

Aztán ezt a tészta másik felével is megismételtem és letakarva megint kelni hagytam kb. 1,5-2 órát.

Közben a sütőt előmelegítettem 190 ºC-ra és az aljába egy vízzel teli edényt raktam.

Mikor a kis bucik kellőképpen megkeltek, lekentem őket tojással és megszórtam a magokkal. A forró sütőbe tolva 25-30 perc alatt sültek ki. Félidőben megcseréletem a két tepsit, hogy a felsőnek is szép színe legyen.

N.