desszert kategória bejegyzései

Fagylalt – variációk eperre és bodzára

Közzétéve Szerző:

fagylalt_bodza_eper

Mára ugyan kicsit lehűlt e levegő – de nem annyira, hogy ne fogyna nálunk a fagyi. A gép folyamatosan hűtésben van, s az aktuálisan érő gyümölcsökből mindig készül néhány adag finomság. Ízbolygónál leltem rá a zseniális bodzaszörp-eper párosra, rögtön két verzióban is kipróbáltam, egyet görög joghurttal, egyet pedig tejmentesen, némi bazsalikommal megbolondítva. A verseny jelentem döntetlen, fej-fej mellett haladnak a fagyiskehelyben.

Bodzás eperfagylalt

kb. 400 g eper

1,5 – 2 dl bodzaszörp (az enyém inkább szirup volt mint szörp, ezért kevesebb is elég volt)

1 citrom leve

350 g görög joghurt

Az epret leturmixoltam, a többi hozzávalóval összekevertem és ezután már csak a fagyigép tette a dolgát.

Bodzás-bazsalikomos epersörbet

600 g eper

2 dl bodzaszörp

egy nagy marék friss bazsalikomlevél

A menet itt is hasonló, merülőmixer, fagyigép, hűtő. Idén valahogy ezek a főzés nélküli változatok sokkal közelebb állnak hozzám :-D

Bazsalikomos-epres “mineknevezzelek”

Közzétéve Szerző:

bazsalikomos_epertekercs

Újabb konyhai bohóckodás a gyerekek kedvéért. Anno a szedres változat is nagy sikert aratott, most eperből és bazsalikomból készült, s kicsit tán szárazabb lett, de ez senkinek nem szegte kedvét. Tépték, szaggatták, harapták. Hamar elfogyott :-)

Névadásban viszont elhagyott az ihlet – van valakinek valami frappáns ötlete erre a finomságra? Angolszász területeken “fruit-leather” néven fut, de ez az én fülemnek olyan fura.

Bazsalikomos eperbőr (addig is)

600 g eper

100 g nádcukor

fél citrom leve

egy nagy maréknyi bazsalikom

Az összes hozzávalót leturmixoltam, és 10-15 percig rotyogtattam.

Közben egy nagyobb tepsibe sütőpapírt vágtam és vékonyan kiolajoztam.

A sűrű masszát a tespibe öntöttem, egyenletes elterítettem és 80 ºC-on 6-8 órát szárítottam. Akkor jó, ha már nem ragacsos. Ízében a Cserke-féle remek sült eperhez hasonlít leginkább…

Citromos-mákos whoopie-pie

Közzétéve Szerző:

 whoopie-pie

A whoopie pie már nevében is annyira cuki, hogy kimondani is jólesik. A sütőtökös variáció is nagyon bejött anno, most igazából – mint a gombhoz a kabátot – a citromkrémhez (lemon curd) gondoltam ki a mákos-vaníliás köntöst.

Vaníliás-mákos whoopie pie

250 g liszt

1½ tk sütőpor

1 tk szódabikarbóna

½tk só

80 g vaj

140 g cukor

2 tojás

½bögre tej

1 vaníliarúd kikapart magjai

3 ek darálatlan (!) mák

A vajat a cukorral kikevertem, mentek bele a tojások és a vanília, majd felváltva a tej és a liszt-sütőpor-szódabikarbóna-mák keverék.

Sütőpapírt tepsibe vágtam, ráadagoltam kanállal a tésztát (nem finomkodtam kinyomózsákkal, mint régen) és előmelegített sütőben 10-12 perc alatt megsütöttem.

A lemon curd Millie receptje alapján készült, tényleg nagyon gyors és isteni finom!!

4 egész tojás
4 tojás sárgája
150 g cukor
150 g vaj
250 ml citromlé

Ezt mindet összekutyultam egy lábasban és habverővel folyamatosan kavarva kis lángon sűrű krémmé főztem. Szitán átszűrtem és kihűtöttem. mehet bele így magában is – akkor jó intenzív, citromos lesz – vagy némi mascarponéval, krémsajttal lazítva, mint a képen. A megtöltött sütik néhány óra alatt klasszul átpuhulnak a krémtől!

Egy kis retró – Jaffa fagyi

Közzétéve Szerző:

jaffa_fagylalt

Tavasz végén nagy bajban voltam a fagyikészítéssel – ilyenkor nem terem még semmi gyümölcs, ami alapanyagul szolgálhatna a gyerekek tejmentes sörbetjeihez. Készült egy banános kiwifagyi, de valami frissebb, savanykásabb ízre vágytam. Aztán eszembe jutott Axiremek ízkombinációja, ami lekvárként nagyon bevált.

Jelentem, fagyiként is megállja a helyét, és egészen meglepő módon egy az egyben olyan retro Jaffa szörp íze van, mint amilyet gyermekkoromban ízleltem utoljára. Egyébként tudja valaki, miért hívták egyáltalán Jaffának?

Szóval a fagyi alapja ugyan sárgarépa, de ez ugyanúgy rejtve marad a gyermeki szem elől, mint a lekvárnál.

Jaffa fagyi

500 g sárgarépa

2 citrom leve és héja

1 narancs leve és héja

300 g nádcukor

őrölt kardamom

1 vaníliarúd kikapart belseje

A sárgarépát megpucoltam, felszeleteltem és puhára főztem – a végén hozzáadtam a cukrot is, hogy elolvadjon. Belereszeltem a héjakat, belefacsartam a gyümölcsök levét és  kardamommal, vaníliával ízesítettem.

Mikor lehűlt, ment a fagyigépbe, és már kész is!

Graham cracker

Közzétéve Szerző:

graham_cracker

Időről időre szembejön velem angol nyelvű újságokban és blogokon a Graham cracker. Az amerikai egészség-mánia egyik korai hírnökét a 19. század elején alkotta meg egy bizonyos Sylvester Graham tiszteletes. Véleménye szerint – s ebben Dr. John Harvey Kellog (ismerős a név a cornflake dobozról?) is osztozott – az volt, hogy az egészségtelen nemi vágyat egészséges ételekkel kell megfékezni  🙂

Hát erről itt most nem fejtenék ki véleményt, ami tény,az az, hogy ugyan a gyártás kicsit macerás – jobb szeretem a gombócolós  kekszeket – de mindenképpen megéri, mert nagyon finom lesz. Állítólag cheesecake alapnak is megteszi, de nálunk persze azelőtt elfogyott, hogy ezt kipróbálhattam volna.

Viszont eszembe jutott egy jégkrém, amit régen sokat ettem – puncs és csokifagyi volt két réteg keksz között. Emlékszik erre valaki? Ehhez viszont remek alap lehetne…

200 g liszt

140 g Graham liszt

175 g sötétbarna nádcukor

1 tk szódabikarbóna

3/4 tk só

100 g sótlan vaj, hidegen

80 ml méz

5 ek tej

1 vaníliarúd belseje

Egy nagyobb tálban összekevertem a liszteket, a sót, a cukrot és a szódabikarbónát. Beleszórtam a felkockázott hideg vajat és gyors mozdulatokkal morzsásra dolgoztam.

Egy kisebb edénybe kimértem a mézet, a tejet és a vaníliát. Lassan ként a lisztes keverékhez öntöttem és a gép keverőlapátjával jól összedolgoztam. Elég ragacsos lett, de nem ijedtem meg, alaposan beliszteztem és két részre vágva, folpackba csomagolva a hűtőbe dugtam pihenni.

A pihenő után alaposan lisztezett felületen vékonyra nyújtotam, négyzeteket vágtam, megszurkáltam és előmelegített sütőben 180 ºC-on megsütöttem (14-06 perc)

A receptet itt találtam – csak a liszt arányán változtattam.

Kókuszos-fehércsokis fagylalt

Közzétéve Szerző:

kokuszos_csokis_fagylalt

Makka játéka már elsőre is tetszett, csak persze kicsúsztam a határidőből, pedig már az aszalt feketecseresznyét is beszereztem hozzá. A második fordulót Doki írta ki, itt már jobban észnél voltam, a dátumot is sikerült tárolnom a merevlemezemen.

Elsőre cheesecake-ben gondolkoztam – meglepő, mi? – de a húsvéti sütidömping és az időhiány miatt végül a könyebbik utat választottam és fagyivá alakítottam a receptet. Gyors, krémes, a fiúk abszolút bizalmát élvezi – legközelebb citrom helyett ananásszal csinálom, s kész is vana piña colada fagyi :-)

Kókuszos-fehércsokis fagylalt

1 tubus cukrozott sűrített tej

5 dl tejszín

4 ek kókuszreszelék

100 g fehércsokoládé

2 citrom reszelt héja

fél citrom leve

A tejszínt, a sűrített tejet és a kókuszreszeléket egy edénybe összemelegítettem és a darabokra tört fehércsokit felolvasztottam benne. Hozzákevertem a citromhéjat és a citromlevet is (lime-mal is isteni lehet) majd néhány órára a hűtőbe küldtem, hogy kellőképpen hideg legyen.

Fagyigéppel megdolgoztam és már kanalaztuk is. Azthiszem ez a nyár az ilyen laza, főzés nélküli fagyiké lesz :-)

Gyorsan valami hideget – ötperces mogyoróvajas fagylalt

Közzétéve Szerző:

mogyorojvajas_fagyi

Ha napsütés, akkor fagyiszezon. Igaz, nálunk télen is a mélyhűtőben csücsül a fagyigép, hiszen ki tudja, mikor válik halaszthatatlanná egy adag fagyi elkészítése. Egy kávé vaníliafagyival a leghidegebb napokon is jöhet nekem, de akár a reggeli smoothie-t is krémesítheti egy-egy gombóc. A karácsonykor megmaradt borsodó is fagylalttá avanzsált – és milyen jó volt!

Ebben a mogyoróvajas finomságban az a legjobb (amellett hogy hihetetlenül krémes és finom), hogy kb. 10 perc alatt kész van, főzni sem kell és külön hűteni sem – elég ha az alapanyagokat a hűtőből vesszük ki előtte.

Gyors mogyoróvajas-csokis fagylalt

2 tubus cukrozott sűrített tej

5 dl tejszín

170 g mogyoróvaj

50 g étcsoki, apró forgácsokra vágva

A hozzávalókat jól összekevertem és a fagyigéppel megdolgoztam. Fagyigép hiányában a tejszínt habbá verném, és úgy forgatnám az összekevert sűrített tejes-mogyoróvajas-csokis cucchoz.

Az étcsokoládé kanál már csak hab a tortán, a gyerekek vidám “Eb, aki a kanalát meg nem eszi” felkiáltással vetették rá magukat – köszönet érte Líviának!