Egy vasárnapi klasszikus: A Kuglóf

20130223_174540_0

A kuglóf, amire mindig vágytam. Mert sütöttem már kelt tésztából és sütöttem már kevert tésztából, de egyik sem volt az igazi. Ez amolyan klasszikus 2in1, az úgynevezett kevert élesztős tészta, ami ügyesen magában foglalja mindkét tészta előnyeit. A folyamatot a kevert tészta alapján kezdjük – a puha vaj kihabosításával. Bevallom én ezt mindig amolyan úri huncutságnak tartottam, kevertem rajta néhányat aztán gyerünk tovább.
De most többszöri tapasztalat alapján mondhatom, hogy érdemes rászánni az időt. és a vaj legyen tényleg puha – nem szobahőmérsékletű, hanem kicsit megolvasztott, épphogy nem folyós.
A cukros-tojásos-habos vajhoz jön aztán a érett kovász, a liszt és a tej. Jól kidolgozva egy meglepően lágy, mégsem ragacsos tésztát kapunk.
Innen aztán lehet játszani, kerülhet bele mazsola (soha!) vagy mehet a felébe kakaó, mint jelen esetben

Kuglóf

500 g finomliszt
150 g vaj
100 g porcukor
30 g élesztő
10  só
3 dl langyos tej
3 tojássárgája
vanília
2 ek kakaópor

Először is kovászt készítünk. Az élesztőt néhány csipet porcukorral csomómentesre masszírozzuk. Hozzáadjuk a tej felét és annyi lisztet, hogy tejföl sűrűségű masszát kapjunk (a lisztet a már kimért 500 g-ból vegyük ki!). A tetejét megszórjuk liszttel és meleg helyen hagyjuk, hogy dolgozzon az élesztő. Akkor jó, amikor megemelkedik és a liszt berepedezik a tetején.
A puha vajat kihabosítjuk, hozzáadjuk a porcukrot, majd egyenként alaposan beledolgozzuk a tojássárgákat. Ehhez a puha, habos krémhez adjuk a kovászt, a lisztet, sót, vaníliát és a maradék tejet, majd szép fényes tésztát dagasztunk belőle.
Kb. fél órát kelesztjük,A sütőt előmelegítjük 180 °C-ra és kivajazzuk a kuglófformát. majd a felébe kakaóport keverünk. A fehér tésztát téglalap alakúra lapogatjuk, ráfektetjük a szintén hasonló alakú barna tésztát és piskótatekercs-szerűen feltekerjük. A végét összenyomkodjuk és a kuglófformába fektetjük.

20-25 perc pihenő után a sütőbe toljuk, 40-45 percig sütjük. Tűpróba nem árt, s ha esetleg nagyon pirulna a teteje, dobjunk rá egy darab alufóliát.
.

Fahéjas szelet

fahéjas jan12

Èn David Lebovitznál találtam, ő meg smitten kitchen-nèl. Gondoltam, ez már eleve rossz nem lehet… Hàt mit mondjak, csupa vajas, karamelles jòsàg, olyan kis semmilyen kinézettel ugyan, de már az első harapás eléggé meggyőző.

Az első réteg : 190g liszt
2tk sütőpor
1/4tk só
115g puha vaj
150g cukor (nálam nád)
1tojás
60ml tej

második réteg: 60ml golden syrup/méz
60ml tejszín
vanília
170g puha vaj
225g cukor
1/4 tk só
1 tojás
155g liszt

a tetejére:
2 ek cukor
1,5 tk fahéj

az első réteghez a vajat a cukorral habosra kevertem, majd ment hozzá a tojás, kanalanként a liszt-sütőpor-só kombó végül a tej. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam (kb. 22×32 centis). A második részhez ugyanígy először cukor+ vaj, aztán a tojás, vanília majd felváltva a liszt és a tejszín-golden syrup keverék. Rásimítottam az első rétegre (ez lényegesen puhább lesz). A tetejét megszórtam a fahéj-cukor keverékkel. 180 fokon 25 perc kellett neki, majd a zárt sütőben hagytam kihűlni

Kávés+csokoládé=süti

kávéscsokissüti_1012

Bizony október van, undok és vizes. Nem is lehet mást csinálni, csak jó kis sütiket sütni (na jó, még egy fagyi azért biztos készül majd a tél beállta előtt), és finom habos kávé mellé elkortyolgatni. Esetleg egy jó teával, mondjuk az egyik kedvenc teaboltomból.

Jelen darab egy teljesen egyszerű kevert tészta, némi kávéval és sötét nádcukorral felturbózva – már magában is megnyugtató elnyammogni egy-egy szeletet, de az igazán jóság a tetejére készült karamelles-kávés-csokis krém. A család “fincsi-krémet-minden-sütibe” szekciója (kifejezetten nekik készült, kompenzálandó a krémnélküli muffint) szerint lehetett volna dupla adag krémet csinálni és középre egy réteget bekenni a sütibe is. Vagy az oldalára. vagy csak szeletenként megkenni egy nagy kanállal :-)

Kávés-csokoládés sütemény

200 g vaj

125 g világos nádcukor

50 g sötét nádcukor

3 tojás

300 g finomliszt

1 zacskó sütőpor

2 adag rövid espresso

a kávés csokiszószhoz

1 ek vaj

100 ml tej

2 ek nescafé

200 g cukor

50 g étcsokoládé

A sütőt előmelegítetem 160 ºC-ra.

A vajat a cukorral habosra kevertem, majd egyesével hozzáütöttem a tojásokat. A sütőporos lisztet fakanállal hozzákevertem, majd a kávét is hozzáadtam.

Sütőpapírral bélelt formába öntöttem a masszát és 55-60 perc alatt készre sütötem.

A mázhoz egy mélyebb lábasba mértem a vajat,  a tejet a kávét és a cukrot. Az egészet felforraltam és kb 10 percig rotyogtattam kis lángon – időnként megkavarva. Végül elzártam a lángot és a felaprított csokoládét is belekevertem. Elsőre furcsa volt ez a eljárás, nem gondoltam volna, hogy krém lesz belőle, de a GoodFood receptében most sem csalódtam – tökéletes lett…

Szőlőfagylalt

szőlőfagyi_1005

 

Pihen a prés.
Mustszag bódít.
Zenél a csönd,
hallgatom.
Szőlőszem és
részeg darázs
hempereg az
udvaron.

(Csanádi Imre)

Érdekes, hogy annak ellenére, hogy nálunk nyáron a gyümölcsök nagy része fagylaltként végzi, szőlőből még sosem jutott eszembe csinálni. Szerencsére Vica kollegina addig rágta a fülemet, hogy itt lenne az ideje ennek is, hogy csak  nekiálltam. Othello szőlőből készült – ennek van egy jellegzetes, illatos zamata. Érdekes módon, miután átpasszíroztuk, ez szinte teljesen eltűnt, inkább egy kellemesen mustízű folyadékot kaptunk.

A gyerekek körében olyan szinten aratott sikert, hogy egy dobozzal észrevétlenül, kb. 2 nap alatt elpusztítottak, alig győztük az utánpótlást készíteni :-) És így is mohó szemeiket már a munkatársaknak mentett adagra vetették….

Szőlőfagylalt

1 kg csemegeszőlő (itt Othello)

1 citrom leve

1 bögre nádcukor és 1 bögre vízből készült cukorszirup

A szőlőt mindenképpen javaslom lepasszírozni – a magok és a héj nem túl kellemes a fogak alatt – és a kapott folyadékot lehet aztán ízesíteni. A cukorszirupot érdemes kisebb adagokban hozzáadni és folyamatában kóstolgatni, így beállítani az ízt, hiszen minden szőlőnek más a cukortartalma. Arra azonban vigyázzatok, hogy mindig egy árnyalattal édesebbre kell a fagyialapot csinálni, mint ahogy azt jónak érezzük, mert a kifagyasztott végeredmény nem lesz annyira édes.

A passzírozás után (ehhez érdemes némi nyers férfierőt igénybe venni) már rém egyszerű a dolog – összekevertem a cukorsziruppal, citrommal (csempésztem bele némi muskotályos bort, csak a miheztartás végett) és alapos behűtés után mehetett a fagyigépbe.

Jelenleg kb. 3 dobozzal van a mélyhűtőben. és ez az állandó esti program: “Aaanyaaa, ehetek szőlőfagyit???” :-)

Egy régi-új sütemény: mákos-grízes szelet

mákosgrízes_0923

Ezt a mákos sütit már jó tizenéve sütöttem meg először, valami egyszerű főzős újságban talált receptből (Kiskegyed konyhája??) amit azon nyomban el is kutyultam valahova. De a tejbegrízzel fellazított mákkrém íze annyira megmaradt bennem, egyre többet gondoltam rá, hogy elő kéne keríteni valahonnan a leírást. Főleg, hogy az évek során egy mákossüti – rajongó sógor is került a családba.

Szerencsére a célközönség, akinek először csináltam, annyira hálás volt anno, hogy elkérte a receptet, s egy véletlen beszélgetés során kiderült, hogy még azóta is megvan neki. Innen már csak alkalom kellett – egy szeptemberi szülinap – hogy elkészüljön ez a finomság.

És persze a vérbeli gasztroblogger figyel a részletekre – hogy a pólója éppen ideális háttérként szolgáljon a fényképezendő sütihez :-)

Mákos-tejbegrízes szelet

a tésztához:

37dkg liszt,

3 dkg élesztő,

1 dl tej

5 dkg nádcukor

5 dkg puha vaj

a tejbegrízhez:

1 l tej

20 dkg nádcukor

2 rúd vanília

12 dkg gríz

2 tojás

a mákos részhez

30 dkg mák (eredetileg 37, de így jár aki nem olvassa át a receptet mákvásárlás előtt)

5 dkg aszalt áfonya (eredetileg mazsola, a miértet lásd fent)

5 dl tej

2 ek rum

1 citrom reszelt héja

a tetejére:

1 dl langyos tej

Egy mélyebb tálba tettem a lisztet, csipet sót elkevertem benne, a közepébe mélyedést nyomtam.  A szétmorzsolt élesztőt az 1 dl meglangyított tejben feloldottam, a mélyedésbe öntöttem, és kevés liszttel kovászt készítettem belőle. Meleg helyen, letakarva 15 percig kelni hagytam. Amikor ez letelt, hozzáadtam 1 tojást és 5 dkg cukrot. Beledolgoztam a puha vajat,  majd sima tésztává dagasztottam és további kb. 30 percig kelesztettem.
Közben 1 l tejet csipetnyi sóval felforraltam. A vaníliarudakat félbevágtam, kikapartam a magokat és a rudakkal együtt a tejhez adtam. Beleszórtam a grízt és a maradék cukrot, majd alacsony hőfokon kb. 10 perc alatt, folyamatosan kavargatva sűrűre főztem.
A mákos részhez fél l tejet felforraltam, a darált mákot néhány percig főztem benne, majd ment hozzá a mazsolát, a rum, és a lereszelt citromhéj is. Végül a kicsit kihűlt tejbegríz felét is a mákos masszához kevertem. (a vanília
A tojásokat szétválasztottam, a fehérjét kemény habbá vertem. A sárgájákat óvatosan a maradék tejbegrízbe kavartam, majd lazán beleforgattam a fehérjehabot is.
Az időközben megkelt tésztát átgyúrtam, és kivajazott 24*38 centis tepsibe nyomkodtam. Egyenletesen rásimítottam a mákos masszát, majd a tojáshabos-grízes masszát. Előmelegített sütőben 200 fokon (gáztűzhely 3-as fokozat) 40-45 perc alatt sült meg.
A forró pitét villával megszurkáltam, a langyos tejjel meglocsoltam és hűlni hagytam. Az eredeti recept szerint “porcukorral meghintve, kockákra vágva tálaljuk” – na aki ismer engem, az biztosan tud tippelni, hogy ennek a mondatnak melyik fele nem teljesült nálam :-)

Mogyoróvaj és banán – minden mennyiségben

mogyorós muffin_0916

Vágtatnék tovább veled az éjben
az álmok foltos indián lován.
Egy táltos szív remeg a konyhakésben,
talpam alatt sár és ingovány.”

Méghogy a sütés megnyugtat, mi?

Na jó, nem kell aggódni, csak a legkedvesebb fotósom kreatívkodott –  vagy benne lehet tudatalatt, hogy nem szereti a muffint? Mindenesetre ő kapott egy csokikrémes kávés süteményt is, érdekes, azt nem szegezte a falhoz :-)

Na de vissza a muffinhoz – a Törökbálint Kiadó jóvoltából megkaptam Rachel Allen A család kedvencei című szakácskönyvét. A receptek nagy része  egyszerű, hétköznapokra való max. félórás finomságok – ezek nagyon jól fognak jönni a munka utáni “jaj-gyorsan-kéne-valami-holnapra-a gyerekeknek-ebédre” pillanatokban.

Elsőként a jól bevált banán-mogyoróvaj kombinációt próbáltam ki, ezúttal muffin formában. Csanádnak olyannyira bejött, hogy le is adott egy rendelést a két hét múlva esedékes jótékonysági iskolai bazárra :-) Mondjuk azt az adagot majd felturbózom némi savanykás ribizlilekvárral a közepén – s így már majdnem peanut butter and jelly sandwich lesz….

Banános-mogyoróvajas muffin (elvileg 12, nekem  15 lett belőle)

2 tojás

150 g nádcukor

50 g vaj (olvasztva)

2 banán villával összetörve

275 g sima fehérliszt

50 g zabpehely

1 ek sütőpor

125 mogyoróvaj (crunchy)

200 ml tej (az eredeti receptben 250 szerepelt, én azt kicsit soknak találtam…)

Első lépésként a sütőt előmelegítettem 180 ºC-ra, a muffinsütőbe meg beledobáltam a papírkapszlikat (nem mintha látszana a képen, de almazöld volt, kis fehér pöttyökkel)

A tojást enyhén felhabosítottam, hozzákevertem a mogyoróvajat, a banánt és a vajat, majd felváltva a tejet és a liszt-zabpehely-sütőpor kombót.

Kanállal a formába kanalaztam és kb. 22-25 percig sütöttem.

——————–