Szőlőfagylalt

szőlőfagyi_1005

 

Pihen a prés.
Mustszag bódít.
Zenél a csönd,
hallgatom.
Szőlőszem és
részeg darázs
hempereg az
udvaron.

(Csanádi Imre)

Érdekes, hogy annak ellenére, hogy nálunk nyáron a gyümölcsök nagy része fagylaltként végzi, szőlőből még sosem jutott eszembe csinálni. Szerencsére Vica kollegina addig rágta a fülemet, hogy itt lenne az ideje ennek is, hogy csak  nekiálltam. Othello szőlőből készült – ennek van egy jellegzetes, illatos zamata. Érdekes módon, miután átpasszíroztuk, ez szinte teljesen eltűnt, inkább egy kellemesen mustízű folyadékot kaptunk.

A gyerekek körében olyan szinten aratott sikert, hogy egy dobozzal észrevétlenül, kb. 2 nap alatt elpusztítottak, alig győztük az utánpótlást készíteni :-) És így is mohó szemeiket már a munkatársaknak mentett adagra vetették….

Szőlőfagylalt

1 kg csemegeszőlő (itt Othello)

1 citrom leve

1 bögre nádcukor és 1 bögre vízből készült cukorszirup

A szőlőt mindenképpen javaslom lepasszírozni – a magok és a héj nem túl kellemes a fogak alatt – és a kapott folyadékot lehet aztán ízesíteni. A cukorszirupot érdemes kisebb adagokban hozzáadni és folyamatában kóstolgatni, így beállítani az ízt, hiszen minden szőlőnek más a cukortartalma. Arra azonban vigyázzatok, hogy mindig egy árnyalattal édesebbre kell a fagyialapot csinálni, mint ahogy azt jónak érezzük, mert a kifagyasztott végeredmény nem lesz annyira édes.

A passzírozás után (ehhez érdemes némi nyers férfierőt igénybe venni) már rém egyszerű a dolog – összekevertem a cukorsziruppal, citrommal (csempésztem bele némi muskotályos bort, csak a miheztartás végett) és alapos behűtés után mehetett a fagyigépbe.

Jelenleg kb. 3 dobozzal van a mélyhűtőben. és ez az állandó esti program: “Aaanyaaa, ehetek szőlőfagyit???” :-)