Rebarbarás epersörbet

eper_rebarbara_fagyi

Miután nemrégiben heves szerelembe estem a rebarbarával, a piacon lévő összes példányt felvásároltam. Mondjuk ez is mindössze 3 csomag volt, de rá vannak állítva a nénik, növesztik nekem a rebarbarát megbízásos alapon.

És végre került mellé finom házi eper is, meg persze egy remek sörbet David Lebovitz könyvéből. Nekem a narancsos változat az abszolút nyerő, így eperrel viszont a gyerekeim is megették – nehéz is lett volna kiválogatni belőle a rebarbarát :-)

Rebarbarás epersörbet

1 csokor rebarbara (4-5 szál, kb. 400 g)

1,5 dl víz

kb. 150 g nádcukor

250 g eper

A rebarbaraszálakat megtisztítottam majd kb. 2 cm-es darabokra vágtam. A vizet és a cukrot egy edényben összeforraltam, hozzáadtam a rebarbarát  és még kb. 5 percig főztem.

Miután kihűlt, az eperrel együtt leturmixoltam és mehetett néhány órácskára – vagy akár egy éjjelre – a hűtőbe, majd a fagyigépbe.

Finom, frissítő fagyi.

Rebarbarás epersörbet

eper_rebarbara_fagyi

Miután nemrégiben heves szerelembe estem a rebarbarával, a piacon lévő összes példányt felvásároltam. Mondjuk ez is mindössze 3 csomag volt, de rá vannak állítva a nénik, növesztik nekem a rebarbarát megbízásos alapon.

És végre került mellé finom házi eper is, meg persze egy remek sörbet David Lebovitz könyvéből. Nekem a narancsos változat az abszolút nyerő, így eperrel viszont a gyerekeim is megették – nehéz is lett volna kiválogatni belőle a rebarbarát :-)

Rebarbarás epersörbet

1 csokor rebarbara (4-5 szál, kb. 400 g)

1,5 dl víz

kb. 150 g nádcukor

250 g eper

A rebarbaraszálakat megtisztítottam majd kb. 2 cm-es darabokra vágtam. A vizet és a cukrot egy edényben összeforraltam, hozzáadtam a rebarbarát és még kb. 5 percig főztem.

Miután kihűlt, az eperrel együtt leturmixoltam és mehetett néhány órácskára – vagy akár egy éjjelre – a hűtőbe, majd a fagyigépbe.

Finom, frissítő fagyi.

(In)fúziós kávéfagylalt

Ezennel hivatalosan is megnyitom a fagylaltszezont! Tessék elővenni és leporolgatni a fagyigépeket, feltölteni a hűtőket tejszínnel, sűritett tejjel és gyümölcsökkel és már indulhat is a nyár!

Elsőként a már jól bevált David Lebovitz könyvemből egy újabb fantasztikus recept: kávéfagylalt. Ami elsőnek megragadott benne, az az a tény, hogy nem lefőzött kávét használ, hanem az egész kávészemeket áztatja (infuse) a tejes-tejszínes keverékben. Így kinézetre egy vaníliafagyiszerű dolgot kaptam, egészen érdekes, simulós kávéízzel – óriási: most, hogy figyelmesebben elolvastam a receptet, ír bele ¼ tk őrölt kávét is. Na persze így kávészínű lesz…. Mindegy, nekünk így sárgán is megfelelt!

S mivel tavaly a sűrített tejjel készült fagyik nagyon bejöttek mind ízüket, mind állagukat tekintve, most is éltem az alkotói szabadsággal és kicsit átformáltam az eredeti receptet, a cukor menniységét csökkentve, és a tej-tejszín egy részét a sűrített változatra cserélve.

És az eredmény? Röviden csak annyi, hogy már egy csepp sincs belőle.

A tavalyi termés:

Karamelles vaníliafagyi (D.L.) Mazsolás-zabpelyhes fagyi (D.L.) Áfonyás cheesecake fagyi Levendulás fagyi Vegán eperfagyi Masala Chai fagyi Mangós-gyömbéres sörbet

Kávéfagylalt (David Lebovitz ötlete alapján)

300 ml tej (minél zsírosabb, annál jobb :-)  )

2 ek nádcukor (ízlés szerint lehet több, kevesebb)

125 g kávé (egész szemekre van szükség)

egy csipet só

330 ml tejszín (Cserpes a legjobb)

1 tubus sűrített tej

5 tojássárgája

vanília

A tejet, a tejszínt, a cukrot, a sót és a sűrített tejet egy lábasba öntöttem, megmelegítettem és beleszórtam a kávészemeket. A tűzről levéve kb. 1 órát állni hagytam, hogy a kávéíz minél jobban átjárja a keveréket.

Visszatettem a lábast a melegedni, közben a tojássárgákat enyhén felvertem – épp csak  egy kicsit kivilágosodjon a színük. A meleg folyadékot nagyon lassan, sűrű kevergetés közben a tojásra önöttem. Majd az egészet visszazúdítottam a lábasba, és visszatettem a tűzre. Kis lángon kézi habverővel szorgosan keverve besűrítettem.

Egy nagyobb tálra szűrőt tettem és a kávés krémet leszűrtem. Na most kellett volna bele az őrölt kávé! Nálam kimaradt, de nem is hiányzott. Így csak némi vaníliával ízesítettem, majd alapos hűtés után mehetett is a fagyigépbe.

Ez a kávés fagyi legalább annyira karcos és mélységeiben összetett volt, mint az öregedő Johnny Cash hangja. Szóljon hát Ő, és a Nine Inch Nails: Hurt című számának fantasztikus feldolgozása

Dulce de leche házilag – és a tökéletes vaníliafagylalt

vanilliafagylalt_karamell

 

Még a tavalyi fagyigép-beruházás után találtam rá David Lebovitz könyvére, melynek címe  – frappánsan – The Perfect Scoop, illetve a blogjára, amin szintén remek receptek találhatóak.

A könyvvel egy ideig csak szemeztem, aztán a barátnőmék hazaköltözése Angliából kihagyhatatlan alkalmat szolgáltatott egy jelentősebb amazonos rendeléshez, amibe persze  a hőn áhított fagyis könyv is belekerült.

Mit mondjak, vagy egy hétig csak elvarázsoltan olvasgattam. Lebovitz annyira élvezetesen ír minden egyes fagyiról, hogy válogatás helyett legegyszerűbb volna az elejétől a végéig egyesével végigpróbálgatni a recepteket.  És nem elég a sok csodás fagyi, külön sörbet és granita szekció is van. sőt szószok, öntetek, belekeverhető ízesítők (mix-ins), valamint a tálaláshoz házi tölcsérek,  ostyatálacskák, és kekszek receptjei közt tobzódhatunk.

Óriási segítség, hogy minden recept végén van egy ajánlat, hogy melyik fagyi melyik öntettel, kiegészítővel illik össze a legjobban (perfect pairing), így varázslatos desszert-költeményeket lehet összehozni.

És ami a legjobban megragadott, az a Dulce de Leche elkészítésének egyszerűsége. Ezt a bűnösen édes finomságot eddig Edit barátném szállította Angolhonból, de most, hogy hazatelepültek, ideje volt a házi gyártás mikéntjére is rájönni. Angol honlapokon olvastam egy módszerről, mely szerint a konzerv sűrített tejet azonmód lezárva vízben forralnak, azonban itthon még sosem láttam konzerv változatot, másrészt többen is a felrobbanás veszélyével fenyegetőztek. Lebovitz eljárása ennél sokkal biztonságosabb.

Dulce de Leche házilag

2 tubus cukrozott sűrített tejet egy kisebb rozsdamentes lábosba nyomtam. A műanyag nyelet jó vastagon alufóliába csavartam, a tetejét is gondosan leatakartam vele, a lábast egy mélyebb tepsibe állítottam és annyi forró vizet öntöttem köré, hogy a kisebb edénynek kb. a feléig érjen.

220 C°-ra előmelegített sütőbe toltam, és magára hagytam. Időnként megkevergettem és az alatta lévő vizet is ellenőriztem. Kb. másfél óra múlva érte el a kívánt állagot – aranybarna, sűrű, ellenállhatatlanul karamellás…

És hogy mit is lehet vele csinálni?

El lehet kanalazgatni magában – de persze ez teljes mértékben egészségtelen és rémesen hízlal is… Ezért rejtsük el valamiben, így egyszerre csak kis adagot eszünk belőle. Nálam vaníliafagyiba került, és a párosítás szerényen szólva is tökéletes volt. Igaza van D.L.-nek, ez tényleg a ‘Perfect Scoop’!!

*a recepten annyit változtattam, hogy a tejszín felét creme fraiche-re cseréltem – így a végeredmény egy könnyű, nem túl édes fagyi lett.

Vaníliafagylalt:

250 ml tej (minél zsírosabb, annál jobb, én házitejet használtam)

150 g nádcukor

250 ml tejszín

1 doboz creme fraiche

1 vaníliarúd

6 tojássárgája

Először is egy műanyag edényt hideg vízbe állítottam, beleöntöttem a tejszínt és a creme fraiche-t és kikészítettem egy szűrőt is.

A tejet, a kikapart vaníliaszemcséket és a cukrot egy mélyebb edényben összemelegítettem, s közben a tojássárgákat jó alaposan kikevertem, amíg egészen ki nem fehéredtek. A meleg cukros tejet apránként, nagyon óvatosan, folyamatos kevergetés mellett (ehhez kézi habverőt használok) ráöntöttem a tojássárgákra – itt fennáll a rántottásodás veszélye, úgyhogy tényleg nem érdemes elkapkodni a dolgot.

A tojásos keveréket visszatettem a tűzre (kis láng) és krémmé főztem. Itt megint kihangsúlyoznám a folyamatos kevergetés fontosságát, különben valami egészen más végeredményt kapunk. A krém akkor jó, amikor enyhén besűrűsödik és megáll a fakanál hátán. A kapott krém tulajdonképpen a custard, amit a britek olyan nagy előszeretettel használnak desszertjeikbhez.

A forró krémet a szűrőn keresztül a tejszín-creme fraiche keverékre öntöttem, majd megvártam, míg szobahőmérsékletűre hűlt. Egy éjszakát még a hűtőben pihent, aztán a fagyigépben vette fel végleges formáját. A kész fagyi felét a tárolóedénybe simítottam,  rápöttyöztem a dulce de leche-t, majd a maradék fagyit is ráöntöttem. Adagolásnál különösen ügyeltem arra, hogy mindenki adagjába kerüljön az isteni karamellkrémből…