Gorgonzola-körte-dió

gorgonzola_levelesteszta

Még a múlt héten vettem egy darab gorgonzola sajtot a kedvenc csömöri sajtboltomban. Bevallom, még nem volt szerencsém ehhez a sajtfajtához, így kíváncsian bontottam ki itthon. Hogy is fogalmazzak finoman….. ? Nem győzött meg túlságosan, magyarán szólva rém büdös volt és nagyon erőteljes ízű.

Pihent néhány napot a hűtőben szegény, de aztán úgy döntöttem, hogy azért gasztroblogger az ember lánya, hogy ne hátráljon meg holmi szagos sajtoktól. GYorsan leveles tésztát kerítettem, körtét, diót aprítottam és már sültek is a kis lepények.

És igen, érdemes volt! Nagyon finom lett! Sőt kellett is a gorgonzola erőteljes íze a körte és a dió mellé.

(*a gyerekeknek juhtejes pecorinóval és füstölt juhsajttal készítettem el. Az egyik a körtedarabokat szedegette le, a másik a sajtot és a diót. Gyöngyöt a disznók elé……)

Gorgonzolás-körtés-diós lepénykék (6 darabhoz)

fél adag leveles tészta

10 dkg gorgonzola sajt

2 kisebb körte, hámozva, felkockázva

egy nagy marék dió, durvára vágva

tojás

A levelestésztát  nagyobbacska téglalappá nyújtottam  és egy éles késsel 6 darabra vágtam. Ezután a késsel mindegyik lepényre húztam egy “belső keretet” a szélétől olyan fél centire – persze vigyázva, hogy ne vágjam át.

Az így kapott belső részre halmoztam a körtekockákat, a diót és a sajtdarabokat szépen 6fele osztva.

A kimaradó tésztaszéleket lekentem tojással, egy picit megsóztam az egészet és előmelegített (220ºC) sütőben barnulásig sütöttem.

Egy pohár fehérborral kitűnő vacsora volt.

Főszerepben – spenótos, diós palacsinta 2. rész

kep_i

A tegnapi nap a palacsinta bűvöletében telt, a bársonyos zöldségkrémlevest pestos csigákkal tálaltam, a főfogás pedig ez a diós-spenótos palacsintarakottas volt, amit még egy régi Nők Lapjában találtam (Lajos Mari recept) – csupán némileg a hűtőm tartalmához kellett igazítani.

Spenótos-diós palacsinta

8 db palacsinta

a töltelékhez:

1 kg friss spenót, vagy 35 dkg mirelit

1 vöröshagyma

50 g dió, durvára vágva

30 g fenyőmag

50 g vaj

1 dl tejszín

2 gerezd fokhagyma

50 g reszelt sajt (nálam érett gouda és fokhagymás juhsajt)

1 tojás

só, bors

őrölt szerecsendió

az öntethez:

10 g vaj

1 púpos ek liszt

3,5 dl tej

1 tojássárgája

20 g reszelt sajt

só, bors

A töltelékhez először is lecsöpögtettem a kiolvasztott spenótot. Ha frisset használok, azt kevés vízben néhány perc alatt megfőzöm, majd alapos kinyomkodás után apróra vágom.

A vajat megmelegítettem, megpirítottam rajta az apróra vágott diót és a fenyőmagot, majd a hagymakockákat is hozzáadtam. Rövid kevergetés után mehetett bele a kinyomkodott spenót és a tejszín is, kicsit beforraltam, sóval, borssal, szerecsendióval fűszereztem, majd félretéve hagytam kihűlni az illatos keveréket.

Ha már kellőképpen lehűlt, belekevertem a reszelt sajtot, a tojást és a fokhagymát.

Az öntethez a vajat megmelegítettem és világosra pirítottam rajta a lisztet. Csomómentesre kevertem a tejjel, sóval, borssal ízesítettem és kis lángon egy hígabb besamelt főztem belőle. A végén a tojássárgát és a reszelt sajtot is belekevertem.

A palacsintákba elosztottam a tölteléket és szorosan feltekertem őket. Félbevágva – vágott felükkel fölfelé – tűzállótálba rendeztem, és rétegenként meglocsoltam az öntettel. A végén a tetejére is locsoltam belőle, így ment az előmelegített sütőbe.

220ºC-on 25-30 percig – pirulásig – sült.

Folyt. köv. holnap, a desszerttel, ami görög joghurtos amerikai palacsinta volt áfonyaöntettel.

Fűszeres cukkini – cheddar sajtos, diós kéregben

zoldseges_baconos_akarmi

Gondolom nem egyedi eset – biztos mással is előfordult már – hogy elsőre nem ragad meg egy könyv és félrerakom. Aztán hetek-hónapok múlva megint a kezembe kerül és szinte le sem bírom tenni. (Érdekes módon Szabó Magda Régimódi történetével is így jártam. Elsőre nehezen rágtam át magam az első 20-30 oldalon, aztán másodszorra ki sem lehetett venni a kezemből)

Jelen esetben Nigel Slater: The Kitchen Diaries című könyve volt az áldozat, amit még valamikor nyáron szereztem be. Néhányszor belelapoztam, készült is belőle citromos húsgombóc és árpagyöngyös leves, de mély nyomokat a könyv nem hagyott bennem.

Aztán valamelyik nap újra a kezembe került és csodálatosképpen volt egy kis gyerekzsivaly-mentes időm a belemerülésre is. És rengeteg, jobbnál-jobb receptet találtam, alig bírtam megállni, hogy azonnal ne kezdjek el legalább ötfajtát elkészíteni!

Épp kapóra jött a Zsuzsa új VigyázzKészFőzz kiírása, amelyben egytálételeket vár. Az alábbi recept teljes egészében kielégíti a feltételeket, tényleg elég egyetlen edény az elkészítéséhez – az “utálok-mosogatni” jegyében.

Az eredetileg húsnélküli fogást én némi baconnel dúsítottam a családom hímnemű tagjainak érdekében, akik ilyen formában még a cukkinit is hajlandóak voltak elfogyasztani. A tetején ropogósra sült cheddar sajtos-diós-rozmaringos morzsa alatt megbújó fűszeres cukkini és krumpliréteg igazán pazar (és gyors) vacsora hűvös estékre.

Cukkinis-sajtos egytál

1 fej hagyma, apróra vágva

2 nagy ek vaj

6-8 szelet bacon

1 ek friss rozmaring

3-4 kisebb krumpli (kb. 350 g), hámozva, kockára vágva

3 kis cukkini (kb. 450 g), kockára vágva

150 ml alaplé

45 g Cheddar sajt

a morzsához

2 szelet kenyér (kb. 100 g)

2 nagy marék dió

1 ek friss rozmaring

65 g Cheddar sajt

Egy öntöttvas lábosban – amit aztán később a sütőbe is be tudok rakni –  megmelegítettem a vajat, beledobáltam a bacondarabokat és cseppet megpirítottam Majd a hagymakockák is belekerültek és így együtt, szép lassan, kis lángon pároltam, míg el nem kezdett barnulni. Ekkor belekevertem az apróra vágott rozmaringot és rádobtam a felkockázott krumplit is. Fedő alatt 10 percig pároltam, időnként megkeverve.

Ezután beleraktam a cukkinidarabokat is, sóztam, borsoztam és még egy pár percig pároltam. A már erősen illatozó zöldségekre ráöntöttem az alaplét, ésújra magára hagytam egy kis időre.

Közben bekapcsoltam a sütőt 180 Cº-ra és elkészítettem a morzsát a tetejére.

Ehhez a kenyeret felkockázva aprítóba pakoltam és néhány gombnyomással morzsásra varázsoltam, majd beledobáltam a diót, a rozmaringot és a darabokra tördelt sajtot is, és pár másodperc alatt egy illatos, durvára darált elegyet kaptam.

A töltelék alatt elzártam a lángot és rámorzsoltam a sajtot, majd a morzsát is rászórtam és az egészet betoltam a sütőbe. 40-45 perc alatt gyönyörő aranybarna, ropogós kéreg sült a tetejére, ami alól meglepetésként bukkan elő a puha, zamatos zöldségréteg.

Halawa tamr – datolyás golyók

Na ez az a finomság, amelyiket kevesebb időbe telik elkészíteni, mint a nevét megjegyezni. Nálunk egyszerűen datolyagolyó címen fut, és igen nagy sikernek örvend.

A receptje annyira szégyenletesen egyszerű, hogy őszintén szólva a citromhéj és a fahéj is csak azért került bele, hogy mégse legyen ciki egy ennyire alapdolgot a blogra feltenni.

Halawa tamr – datolyás golyó

25 dkg datolya

25 dkg dió

1 (bio)citrom reszelt héja

egy nagy csipet fahéj

porcukor

A datolyát és diót aprítógépben összedaraboltam, a citromhéjjal és a fahéjjal összekevertem, majd gömböket formáltam belőle és porcukorba hempergettem. Ennyi.

Ez a biodatolyával kiválóan működött, tökéletes lett. A mezei datolya sajnos sokkal ragacsosabb volt, nem is vitte a kés, így azt húsdaráló nyomtam át a dióval. Nem kell megijedni, kicsit morzsálékos anyagot kapunk, de enyhén összenyomkodva remekül összeáll.

A receptet itt leltem.

Cheddaros-parmezános-diós keksz

Ennek a keksznek elég volt elolvasni a receptjét ahhoz, hogy összefusson a számban a nyál. S mivel eszembe jutott, hogy ücsörög még a mélyhűtőmben egy darabka igazi, angol, érett Cheddar, gondolatban már társult is a cheesecake brownie mellé ez a “sósság” a GBT-re készülő finomságok sorában.

Ez az igazán erőteljes ízű keksz a déli konyhák nagy kedvence Amerikában, nem maradhat el egyetlen buliról sem. De itt, kis hazánkban is jól vizsgázott, egy pohár jó fehérborral isteni párosítás. Az eredeti receptben persze pekándiót használnak, ezt minden gondolkodás nélkül cseréltem ki arra, ami volt itthon. Így lett igazán multikulti – angol és olasz sajttal, valamint jó kis hazai dióval.

Cheddaros-parmezános-diós keksz

22 dkg szobahőmérsékletű vaj

20 dkg jó minőségű, érett Cheddar, reszelve

5 dkg parmezán, reszelve

1/4 tk só

2-3 nagy csipet cayenne bors

2 bögre liszt

18 dkg dióbél, durvára darálva

Egy nagy keverőtálban alaposan összekevertem a vajat a sajtokkal, a dióval, a sóval és a cayenne borssal. Apránként hozzáöntöttem a lisztet, s kézzel jól összegyúrtam. A tésztát 5 kisebb gombócra osztottam, s mindegyikből egy-egy kb. 2,5 cm átmérőjű rudat formáltam.

A rudakat folpackba csomagolva a mélyhűtőbe tettem. Ebben az állapotban viszonylag sokat elidőzhet, bármikor előkaphatjuk, ha váratlan vendég esik be. Persze ne úgy használjuk, hogy fejbe csapdossuk vele az illetőt, inkább vágjuk fel egy éles késsel vékony szeletekre és 180C°-ra előmelegített sütőben 15 perc alatt süssük aranybarnára.

Állítólag 2 hétig is eláll, félek nálunk nem fogja megérni ezt a kort…..

Az eredeti recept itt található: A Yankee is a Southern Kitchen