Hagymás bhaji

hagymas_bahji

A kókusztejes vöröslencsefőzelék mellé gondolkodtam valami feltét(el)en, amikor eszembe ötlött egy régóta kipróbálásra váró recept. A februári GoodFoodban készített Jamie O. zöldséges bhajit, s egy cetlire is kijegyzeteltem már valahonnan egy hagymás változatot. Mivel a ropogóra sült hagymát kifejezetten szeretem a vöröslencséhez (és a sárgaborsóhoz), az alapot az képezte, némi indiai ízzel fűszerezve.

Készítés közben jöttem rá, hogy ez tulajdonképpen majdnem a mi lapcsánkánk, csak a fűszerezése más. Úgyhogy ez lehet akár az indiai lapcsánka is – a másik nevet úgyse tudom megjegyezni!

Hagymás bhaji

4 nagy fej hagyma, vékonyra szeletelve

1 kisebb répa, durvára reszelve

2 kisebb krumpli, durvára reszelve

egy kevés chilli (ízlés szerint)

fél kk őrölt gyömbér, vagy egy darabka friss, reszelve

egy csokor petrezselyem (eredetileg koriander, de mint tudjuk azt nem szeretem)

2 tk mustár

1 tk kurkuma

1 tk őrölt római kömény

2, 5 tk só

120-140 g liszt

1 tk sütőpor

120-140 ml víz

Az elkészítés roppant egyszerű: a hozzávalókat jó alaposan össze kell keverni és kisütni.

Na jó, ennél kicsit részletesebb leszek. Szóval a hozzávalókat tényleg belezúdítottam egy nagyobbacska edénybe és jó alaposan összekevertem. A liszt és a víz mennyiségén bátran lehet igazítani, lényeg, hogy valamennyire összetartsa a masszát.

Egy serpenyőben olajat melegítettem, majd a hagymás masszát egy evőkanállal adagolva ropogós, aranybarna lepényeket (bhajikat :-)  ) sütöttem.

Frissen az igazi – de abbahagyhatatlan!

Rebarbarás puding – vegán

rebarbara_sutemeny_ii

Ezt gyorsan el kell majd újra készítenem, ha kapok még valami csoda folytán rebarbarát, annyira finom volt. És “szerencsére” a gyerekek a rebarbara láttán félre is tolták, mi meg kivételesen rendes szülők voltunk és nem erőltettük. Inkább megettük az övékét is gyorsan.

Az elkészítése kb. félóra, az eredmény viszont igazán pazar: savanykás rebarbara-darabok, lágy tészta, felül ropogós, karamellizálódó réteggel. Az eredeti receptben szerepel 1 tojás is a hozzávalók közt, amit én kihagytam. Egyszerűen nem volt itthon. De nem is hiányzott bele különösebben.

Rebarbarás pudding

kb. 400 g rebarbara

fél bögre nádcukor

1½tk étkezési keményítő

¼ bögre víz

A rebarbarát megtisztítottam és falatnyi darabokra vágtam. A vízzel, a keményítővel és a cukorral együtt felforraltam, és puhára – de nem szétesősre főztem. Ez kb. 3-5 perc.

½ bögre nádcukor

1 bögre liszt

1¾ tk sütőpor

½ kk só

½ bögre (rizs)tej

(1 tojás)

100 g vaj/növényi margarin

1 vaníliarúd belseje

A vajat habosra kevertem a cukorral, majd a tejet is hozzáadtam. Majd ment bele a vanília, a liszt, a sütőpor, és a só. Alaposan összekevertem a lágy masszát, majd bekapcsoltam a sütőt 200ºC-ra.

Kivajaztam 5 felfújtformát (2dl-es) és a rebarbara felét elosztottam bennük. Mindegyikre kanalaztam a tésztamasszából, majd a gyümölcs maradékát szétosztottam a tetején.

A formákat egy nagyobb tepsibe állítottam és a sütőbe toltam. 30-35 perc alatt sült aranybarna, ropogós tetejűre.

A receptet itt találtam.

Rebarbarás epersörbet

eper_rebarbara_fagyi

Miután nemrégiben heves szerelembe estem a rebarbarával, a piacon lévő összes példányt felvásároltam. Mondjuk ez is mindössze 3 csomag volt, de rá vannak állítva a nénik, növesztik nekem a rebarbarát megbízásos alapon.

És végre került mellé finom házi eper is, meg persze egy remek sörbet David Lebovitz könyvéből. Nekem a narancsos változat az abszolút nyerő, így eperrel viszont a gyerekeim is megették – nehéz is lett volna kiválogatni belőle a rebarbarát :-)

Rebarbarás epersörbet

1 csokor rebarbara (4-5 szál, kb. 400 g)

1,5 dl víz

kb. 150 g nádcukor

250 g eper

A rebarbaraszálakat megtisztítottam majd kb. 2 cm-es darabokra vágtam. A vizet és a cukrot egy edényben összeforraltam, hozzáadtam a rebarbarát  és még kb. 5 percig főztem.

Miután kihűlt, az eperrel együtt leturmixoltam és mehetett néhány órácskára – vagy akár egy éjjelre – a hűtőbe, majd a fagyigépbe.

Finom, frissítő fagyi.

epres_lepeny

A hűtőmben várakozó fél kiló eperrel sürgősen kezdenem kellett valamit. Valami olyanra vágytam, aminek a tetején az eperszeletek összesülnek a nádcukorral és csak valami egészen vékony tésztaréteg van alatta. Meg is találtam a tökéletes receptet hozzá, úgyhogy a kis kuktámmal együtt neki is állhattam a tésztagyúrásnak.

A leeső tésztadarabokat és az eperszemek csücskeit kezelésbe véve ezt gyártotta a drága legkisebbik fiúgyermek – határozottan tehetséges, nemde?

epres_lepeny_ii

Epres galette

a tésztához:

2,5 bögre liszt (bögre=2,5 dl)

1 tk só

1 ek cukor

225 g sótlan vaj (ha sós, nem kell bele, csak egy csipet só pluszban)

kb. 1/3 bögre jéghideg víz

a tetejére:

450 g eper

¼ bögre + 1 ek  nádcukor

2 tk keményítő

1 tojássárgája

1 ek víz

1 ek vaj

A tésztához a lisztet, a sót, a cukrot és a kockákra vágott vajat aprítógépbe tettem, majd annyi vizet adtam hozzá, hogy szépen összeálljon. Kivettem a gépből és lisztes kézzel átgyúrtam, majd folpackba csomagolva a hűtőbe tettem egy órát pihenni.

Ezután kinyújtottam a tésztát kb. fél centi vastagságúra, kivágtam belőle egy 25 cm átmérőjű kört és sütőpapírral bélelt tepsibe tettem. Megint pihentettem egy fél órát a hűtőben, közben előkészítettem az epret.

A megmosott, leszárazott gyümölcsből hosszában szép szeleteket vágtam – az elsőt és az utolsót a gyermek hasznosítottaa maradék tésztával együtt, eredmény lásd fent – majd óvatosan összekevertem a cukorral és a keményítővel.

A hűtőből kivett tésztalapot körkörösen, legyezőszerűen kiraktam az eperszeletekkel, úgy, hogy a szélén egy 2 cm-es sáv szabadon maradt. A kimaradó tésztaszélt visszahajtottam a gyümölcsre és megkentem a vízzel elkevert tojássárgával. Rászórtam a maradék egy evőkanálnyi cukrot és mehetett is az előmelegített (180ºC) sütőbe 45 percre.

Mi hidegen ettük, tejföllel, illetve joghurttal, de melegen, egy gombóc vaníliafagyival is fenséges lehet.

Ez életem legjobb keksze….

keksz_iii

….. vallotta be mentegetőzve életem párja  – miután azonnali magyarázatot követeltem, miért tűnik el tízpercenként a konyhában és jön vissza hevesen majszolgatva valamit. Nagy dicséret ez a család Anti-keksz Frontjának vezető (de szerencsére egyedüli) tagjától és a nagyfiam is megértette végül, miért dugtam el a mogyoróvajat a hűtő hátuljába.

Csokoládé, mogyoróvaj és a new-yorki Baked kávézó bevált receptje biztosíték arra, hogy ebből csak valami nagyon finom születhetik. Én sem tudok többet hozzátenni a családfő véleményéhez. Ezek a fiúk nagyon tudnak valamit….

Csokoládés-mogyoróvajas keksz (from BAKED)

1¾ bögre fehérliszt

2 tk szódabikarbóna

1 tk só

220 g puha vaj

1 bögre világos nádcukor

1 bögre lágy, sötét nádcukor

2 tojás

egy vaníliarúd belseje

1 bögre mogyoróvaj

170 g jó minőségű tejcsoki*

(*én jobban szeretek sütéshez étcsokit használni de ebben az esetben mindenképpen érdemes a tejcsokoládéhoz ragaszkodni, az sokkal jobban összesimul ízben a mogyoróvajjal)

Egy nagyobb tálban összekevertem a lisztet, a szódabikarbónát és a sót.

Egy másikban pedig habosra kevertem a vajat a kétféle cukorral. A tojásokat egyenként beleütöttem, majd a végén a mogyoróvajat és a vaníliát is hozzáadtam.

A lisztes keveréket apránként adagolva a mogyoróvajashoz kevertem, és a végén az apróra vágott csokit is beleszórtam. Folpackkal letakarva néhány órára a hűtőbe tettem pihenni.

Majd előmelegítettem a sütőt 190 ºC-ra és két nagyobb tepsibe sütőpapírt szabtam.

A kekszmasszából evőkanálnyi adagokat raktam a tepsikbe (ekkor még cukorral is meg kellett volna szórni, na ezt elfelejtettem) és 10-12 perc alatt készre sütöttem.

Azt írja a könyv, hogy maxumum 3 napig tárolható. Nálunk nem élt meg annyit :-)

Rebarbarás epersörbet

eper_rebarbara_fagyi

Miután nemrégiben heves szerelembe estem a rebarbarával, a piacon lévő összes példányt felvásároltam. Mondjuk ez is mindössze 3 csomag volt, de rá vannak állítva a nénik, növesztik nekem a rebarbarát megbízásos alapon.

És végre került mellé finom házi eper is, meg persze egy remek sörbet David Lebovitz könyvéből. Nekem a narancsos változat az abszolút nyerő, így eperrel viszont a gyerekeim is megették – nehéz is lett volna kiválogatni belőle a rebarbarát :-)

Rebarbarás epersörbet

1 csokor rebarbara (4-5 szál, kb. 400 g)

1,5 dl víz

kb. 150 g nádcukor

250 g eper

A rebarbaraszálakat megtisztítottam majd kb. 2 cm-es darabokra vágtam. A vizet és a cukrot egy edényben összeforraltam, hozzáadtam a rebarbarát és még kb. 5 percig főztem.

Miután kihűlt, az eperrel együtt leturmixoltam és mehetett néhány órácskára – vagy akár egy éjjelre – a hűtőbe, majd a fagyigépbe.

Finom, frissítő fagyi.

Gorgonzola-körte-dió

gorgonzola_levelesteszta

Még a múlt héten vettem egy darab gorgonzola sajtot a kedvenc csömöri sajtboltomban. Bevallom, még nem volt szerencsém ehhez a sajtfajtához, így kíváncsian bontottam ki itthon. Hogy is fogalmazzak finoman….. ? Nem győzött meg túlságosan, magyarán szólva rém büdös volt és nagyon erőteljes ízű.

Pihent néhány napot a hűtőben szegény, de aztán úgy döntöttem, hogy azért gasztroblogger az ember lánya, hogy ne hátráljon meg holmi szagos sajtoktól. GYorsan leveles tésztát kerítettem, körtét, diót aprítottam és már sültek is a kis lepények.

És igen, érdemes volt! Nagyon finom lett! Sőt kellett is a gorgonzola erőteljes íze a körte és a dió mellé.

(*a gyerekeknek juhtejes pecorinóval és füstölt juhsajttal készítettem el. Az egyik a körtedarabokat szedegette le, a másik a sajtot és a diót. Gyöngyöt a disznók elé……)

Gorgonzolás-körtés-diós lepénykék (6 darabhoz)

fél adag leveles tészta

10 dkg gorgonzola sajt

2 kisebb körte, hámozva, felkockázva

egy nagy marék dió, durvára vágva

tojás

A levelestésztát  nagyobbacska téglalappá nyújtottam  és egy éles késsel 6 darabra vágtam. Ezután a késsel mindegyik lepényre húztam egy “belső keretet” a szélétől olyan fél centire – persze vigyázva, hogy ne vágjam át.

Az így kapott belső részre halmoztam a körtekockákat, a diót és a sajtdarabokat szépen 6fele osztva.

A kimaradó tésztaszéleket lekentem tojással, egy picit megsóztam az egészet és előmelegített (220ºC) sütőben barnulásig sütöttem.

Egy pohár fehérborral kitűnő vacsora volt.