Kamilla-mák-citrom

makos_sutemeny

Nemrégiben találtam Kathy blogjára, ahonnan ínycsiklandozó vegán süteményeket mentettem el az “elkészítendő” mappámba. Remek ötletek, frappáns megfogalmazások és rengeteg humor fűszerezi ezt a blogot, ott is maradtam egy ideig olvasgatni. Üdítő volt.

Csakúgy mint ez a recept – természetesen Kathy-től.  A citrom zamata és a mákszemek roppanása alatt kicsit szégyenlősen bújik meg a kamillatea íze – és csak még egy utolsó falatot eszik az ember, hogy érezze… Majd még egyet, és még egy legeslegutolsót. Na de hova tűnt a sütemény

(NB. legközelebb mindenképpen dupla adagból csinálom, úgy még szebb, magasabb lesz. Na meg több :-)  )

Kamillás-mákos-citromos sütemény (vegán)

1 bögre teljes kiőrlésű liszt

1 bögre tönkölybúza fehérliszt

3 ek mák (egész szemek, darálatlanul)

2 (bio)citrom

½ bögre rizstej

¼ bögre kamillatea (2 filter forráztam le és 25-30 percig áztattam)

2 ek olaj

½ tk só

1 tk sütőpor

6 ek nádcukor

1 tk fahéj

egy vaníliarúd belseje

Egy tálban összekevertem a lisztet, a mákszemeket, a sütőport, a vaníliát, a fahéjat és a cukrot. Belereszeltem a citromok héját és a levüket is belefacsartam. Hozzáöntöttem az olajat, a rizstejet és a kamillateát is, majd jó alaposan összekevertem.

A tésztát kiolajozott formába öntöttem, majd előmelegített – 180 ºC – sütőbe tolva 40-45 percig sütöttem.

 

Trónfosztás kaláccsal és a költészet napja

kalacs_lucateszta

Trónfosztás történt. Az eddig nagy sikert aratott vegán kalácsot letaszította ez az új jövevény a fő helyről. Már decemberben éreztem, hogy valami történni fog, mikor Luca-napra a Lucacicákat sodorgattam. Tudtam, hogy ez a tészta többre hivatott. És lőn, kalács formában is megállta helyét, sőt!

Mandulás-sáfrányos kalács

120 ml tej/rizstej

egy csipetnyi sáfrány

425 g liszt

50 g őrölt mandula

½ tk só

75 g nádcukor

25 g friss élesztő

120 ml langyos víz

50 g vaj/növényi margarin

a tetejére:

egy tojássárgája

némi víz

A tejet forráspontig melegítettem, beleszórtam a sáfrányt és hűlni hagytam.

Közben egy tálba kimértem a lisztet, az őrölt mandulát, a sót és a cukrot.

A langyos vízzel elkevertem az élesztőt, majd a leszűrt sáfrányos tejjel együtt hozzáadtam a lisztes keverékhez. Alaposan megdagasztottam a tésztát, majd letakarva pihenni hagytam.

Mikor megkelt, kb. 1 marék liszttel megszórva átgyúrtam, és 1/3-2/3-ad arányban kétfele osztottam. Mindkét részt háromfele szedtem, rudakká sodortam őket és hármasfonattal összefontam. A nagyobb fonat közepét hosszában kicsit megnyomtam és a kisebbet ráfektettem. Így letakarva még egy kicsit  (20-25 perc) kelesztettem, majd tojássárgával lekenve ment az előmelegített sütőbe (190 ºC) ahol 40-45 perc alatt sült gyönyörűre.

És ne felejtsük el a nagy készülődésben, hogy ma van a költészet napja, József Attila születésnapja. Tavaly Kiss Anna verseit ajánlottam, most a Húsvét közeledtével Pilinszky János sorait idézném:

És fölzúgnak a hamuszín egek,

hajnalfele a ravensbrücki fák.

És megérzik a fényt a gyökerek.

És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok,

és megszünhetett dobogni szive –

Harmadnapra legyőzte a halált.

Et resurrexit tertia die.”

(Harmadnapon)

Simnel torta

simnel_tortaBizonyára már észrevettétek, hogy erősen szívem csücske az angolszász kultúra, s most egy kicsit a brit Húsvéti szokásokat szeretném bemutatni. A locsolkodást leszámítva egyébként nagyjából egyeznek a mi húsvéti tevékenységeinkkel – elrejtett csokitojások, apró ajándékok a gyerekeknek és persze nyuszik  (Easter Bunny) minden mennyiségben. Nagypéntek és Húsvét hétfő náluk ‘Bank Holiday’, egyfajta munkaszüneti nap és persze az iskolások is kapnak 2 hét szünetet, hogy legyen idő az összes ajándékba kapott csokoládét megenni – majd visszaállni a normál étkezésre.

Van néhány vicces játék is, ami az ünnepkörhöz kapcsolódik: tojás “erőverseny” – amikor a 2 játékos úgy próbálja meg összekoccintani a kezükben lévő nyers tojásokat, hogy lehetőleg a másiké eltörjön, a sajátja viszont épen maradjon. Vagy a tojás-gurítási verseny, amikor kisebb emelkedőkről leengedve versenyezteti mindenki a sajátját.

Valószínűleg még az ősi keltáktól maradt meg a Morris tánc szokása, amit csak férfiak táncolnak – hagyományos ruhákban, bokájukon, csuklójukon szalagokkal és csögőkkel termékenységért, gazdagságért “imádkozva” járják körbe az utcákat, majd egy lakomával zárják le az ünnepséget.

Na de térjünk is át a húsvét gasztronómiai aspektusára. Reggelire ők is főtt sonkát és keménytojást esznek, ebédre többnyire báránysült dukál, az ötórai teához pedig Simnel cake. Egy gazdag, édes, gyümölcskenyér-szerű sütemény, egy-egy réteg marcipánnal a tetején és a közepén, ráadásként 11 marcipán golyóval megkoronázva – amelyek Jézus 11 tanítványát szimbolizálkák. Mert az árulkodó Júdás nemhogy piros tojást, de marcipángolyócskát sem kapott.

Jogos a kérdés, hogy az én tortámon miért van mégis 12 golyó. (Na tessék gyorsan megszámolni a képen!) Szóval a bérmunkába golyóhengergetésre befogott kisfiam szerint Jézus is érdemel egy marcipángömböt. És milyen érdekes, utánanéztem és valóban van egy ilyen szokás is, hogy egy középre helyezett nagyobb golyóval Jézust jelzik.

Eredetileg ez a sütemény a nagyböjtöt kicsit fellazító “Mothering day”-hez kötődött (amiből aztán később ‘Anyák napja’ lett, amit a britek a nagyböjt negyedik vasárnapján ünnepelnek). A 16. században az emberek ezen a vasárnapon nagyobb katedrálisokba, anyaszentegyházakba zarándokoltak el,  s az egymástól távol szolgáló családtagok végre összegyűlhettek, hogy együtt fogyasszák el a Simnel tortát.

A Hot Cross Bun mellett manapság már a húsvéti időszak egyik legjellemzőbb süteményévé vált  torta sok változáson ment keresztül az évszázadok során. Eredetileg egyfajta fehér kenyér volt (valószínűleg innen is ered a neve – a simila a latin nyelveben a lefinomabbra őrölt fehér lisztet jelentette). A 17. századra már aszalt gyümölcsökkel, sáfránnyal, mandulával és fűszerekkel gazdagítva került az asztalra. Maga a tészta egy szárazabb külső rétegbe került, és így együtt puddingszerűen vízgőzben sütöttek meg. A 19. századra ez a külső réteg teljesen eltűnt és kialakult mostani formája, ami nagyfokú rokonságot mutat a britek hőn szeretett gyümölcskenyerével. A marcipánrétegeket és a golyóbisokkal való szimbolikus díszitést már a 20. század hozta “divatba”.

De az elmélet után jöjjön a gyakorlat, lássuk a receptet, ami persze nincs kőbe vésve. Ahány ház, annyiféle képpen sütik, így én is a tortaformám méretéhez és a spejzem tartalmához szabtam a receptet.

Simnel torta

125 g vaj/margarin

125 g nádcukor

3 tojás

175 g liszt

50 g darált mandula

100 g kandírozott aszalt meggy

100 g mazsola

egy marék kandírozott citrushéj

3 ek csipkebor/rum

1 biocitrom héja, reszelve

¼kk gyömbér

½ kk fahéj

1 tk sütőpor

25 dkg marcipán (a Zentis tömbmarcipánja kifejezetten jó!)

A sütőt előmelegítettem 170 º-ra és sütőpapírral kibéleletem egy 18 cm átmérőjű kapcsos tortaformát. Alufóliába tekertem az alját – lehet, hogy csak az enyém nem zár jól, de mostanság folyton kifolyik belőlük a vaj :-(– fő az elővigyázatosság.

A meggyet, a mazsolát és a citrushéjat egy tálba tettem, ráöntöttem az alkoholt és állni hagytam.

A puha vajat és a cukrot habosra, könnyűre kikevertem és egyesével hozzáütöttem a tojásokat. Így együtt habosra vertem a robotgéppel. Beleszórtam a darált mandulát, a lisztet, a citromhéjat, a fűszereket és a sütőport és egy keverőkanállal jól elvegyítettem a száraz és nedves hozzávalókat.

A végén hozzátettem a megáztatott aszalt gyümölcsöket is.

A marcipánt két 100 grammos és egy 50 grammos részre osztottam. A két nagyobbikat 18 cm-es körökre nyújtottam, a kisebbikből 11 egyforma és  – közkívánatra – egy nagyobb golyót formáztam. Ezen munkaszakasz elvégzésére nagyon alkalmasak a gyerekek, csak figyeljünk, nehogy a végén kevesebb golyónk legyen….

A tészta felét az előkészített formába kanalaztam, ráterítettem az egyik marcipánkört, majd a maradék tésztát is rásimítottam.

Sütőbe dugva 30 percig sütöttem, ekkor letakartam a tetejét egy darab alufóliával – nehogy megégjen – , a hőfokot lejjebb vettem 150 ºC-ra és még másfél órára visszatettem a süteményt.

Miután elkészült, lepattintottam róla a karimát és tányérra téve hűlni hagytam.

Miután teljesen kihűlt a másik marcipánkört a tetejére fektettem és a 11 kisebb golyót elosztottam a tetején – az esetleges nagyobbat pedig középre helyeztem.

N.

(In)fúziós kávéfagylalt

Ezennel hivatalosan is megnyitom a fagylaltszezont! Tessék elővenni és leporolgatni a fagyigépeket, feltölteni a hűtőket tejszínnel, sűritett tejjel és gyümölcsökkel és már indulhat is a nyár!

Elsőként a már jól bevált David Lebovitz könyvemből egy újabb fantasztikus recept: kávéfagylalt. Ami elsőnek megragadott benne, az az a tény, hogy nem lefőzött kávét használ, hanem az egész kávészemeket áztatja (infuse) a tejes-tejszínes keverékben. Így kinézetre egy vaníliafagyiszerű dolgot kaptam, egészen érdekes, simulós kávéízzel – óriási: most, hogy figyelmesebben elolvastam a receptet, ír bele ¼ tk őrölt kávét is. Na persze így kávészínű lesz…. Mindegy, nekünk így sárgán is megfelelt!

S mivel tavaly a sűrített tejjel készült fagyik nagyon bejöttek mind ízüket, mind állagukat tekintve, most is éltem az alkotói szabadsággal és kicsit átformáltam az eredeti receptet, a cukor menniységét csökkentve, és a tej-tejszín egy részét a sűrített változatra cserélve.

És az eredmény? Röviden csak annyi, hogy már egy csepp sincs belőle.

A tavalyi termés:

Karamelles vaníliafagyi (D.L.) Mazsolás-zabpelyhes fagyi (D.L.) Áfonyás cheesecake fagyi Levendulás fagyi Vegán eperfagyi Masala Chai fagyi Mangós-gyömbéres sörbet

Kávéfagylalt (David Lebovitz ötlete alapján)

300 ml tej (minél zsírosabb, annál jobb :-)  )

2 ek nádcukor (ízlés szerint lehet több, kevesebb)

125 g kávé (egész szemekre van szükség)

egy csipet só

330 ml tejszín (Cserpes a legjobb)

1 tubus sűrített tej

5 tojássárgája

vanília

A tejet, a tejszínt, a cukrot, a sót és a sűrített tejet egy lábasba öntöttem, megmelegítettem és beleszórtam a kávészemeket. A tűzről levéve kb. 1 órát állni hagytam, hogy a kávéíz minél jobban átjárja a keveréket.

Visszatettem a lábast a melegedni, közben a tojássárgákat enyhén felvertem – épp csak  egy kicsit kivilágosodjon a színük. A meleg folyadékot nagyon lassan, sűrű kevergetés közben a tojásra önöttem. Majd az egészet visszazúdítottam a lábasba, és visszatettem a tűzre. Kis lángon kézi habverővel szorgosan keverve besűrítettem.

Egy nagyobb tálra szűrőt tettem és a kávés krémet leszűrtem. Na most kellett volna bele az őrölt kávé! Nálam kimaradt, de nem is hiányzott. Így csak némi vaníliával ízesítettem, majd alapos hűtés után mehetett is a fagyigépbe.

Ez a kávés fagyi legalább annyira karcos és mélységeiben összetett volt, mint az öregedő Johnny Cash hangja. Szóljon hát Ő, és a Nine Inch Nails: Hurt című számának fantasztikus feldolgozása

Puha, mandulás tea-sütemény

keksz_ii

Újabb vegán finomság Kathy blogjáról. Már a neve is nagyon tetszett – Nut-tea cookie – és az összetevők is szimpatikusak voltak. A múltkori kamillateás-mákos-citromos összeállításon felbátorodva, most egy fahéjas fehérteát használtam (Clipper) a keksz alapanyagaként. Szeletelt mandula helyett durvára vágottat használtam, mandulavaj helyett pedig kávédarálón krémesre darált mogyorót, pici mézzel elkeverve. Mivel nekem túl puha maradt a tészta, némi liszt hozzáadásával korrigáltam (a receptben ez már benne van)

Adagoláskor is meglehetősen puha marad a tészta, de ez ne tántorítson el senkit, a sütőben szépen összeáll majd.

Az végeredmény egy finom, puha süti lett, amelyben szépen keveredett a mandula, a fahéj és a tetején lévő citrom íze. Piknikhez, Segítsütis találkozókhoz ideális :-)

Mandulás tea-sütemény (1 bögre = 2,5 dl)

1 bögre tetszőleges tea (sokáig áztatva, kihűtve)

½ bögre rizstej

1 bögre teljes kiőrlésű liszt

1,5 bögre fehérliszt

8-10 ek nádcukor

2 ek méz

2 ek semleges ízű olaj

3 ek krémesre darált mogyoró (sótlan, pörkölt) – vagy mogyoróvaj

½ kk só

1 tk szódabikarbóna

1 bögre mandula, pirítva, durvára törve (az eredetiben szeletelt mandula)

1 rúd vanília belseje kikaparva

1 kk fahéj

néhány csepp mandulakivonat

a tetejére:

1-2 ek Golden Syrup vagy juharszirup

1 ek citromlé

Amilyen hosszú a hozzávalók listája, olyan egyszerű az elkészítés: egy tálban összekevertem a száraz hozzávalókat, majd hozzáadtam a kihűlt teát, az olajat, a rizstejet és a mézet és jó alaposan összekevertem.

Sütőpapírral bélelt tepsibe evőkanálnyi buckákat raktam belőle, majd az előmelegített sütőben kb. 15-20 perc alatt aranybarnára sütöttem. Félidőben lekentem a citromleves sziruppal – ettől egy kicsit ragadós lesz, akit ez zavar, inkább hagyja ki.

Édes-Anyáknak – ez a SegítSüti a Tiéd is lehet!

segitsuti_stollen_ii1

Mikor Nemisbéka megkeresett ötletével, azonnal rábólintottam. Magam is háromgyermekes anyaként nap mint nap tapasztalom, mennyire jól jön minden segítség, még így családdal körülvéve is. A Lea anyaotthon lakói nincsenek ilyen szerencsés helyzetben, így amennyire tőlem telik, ezzel a süti-licittel segítem őket. A SegítSüti mozgalomról és a többi résztvevő blogról a honlapján olvashattok többet, most csak a lényeget írom le.

A képen látható süteményre – ami egy áfonyás, pisztáciás, marcipános stollen – mostantól kezdve elindítok egy licitálást, 1000 forintos kikiáltási árral. Licitálni csak és kizárólag kommentben lehet. Aki a legmagasabb licitet teszi meg április 2 éjfélig, az viheti a süteményt. Persze nem a képen szereplőt, mert azt már rég megettük, hanem egy frissen sütöttet*.

Az átvételről és a pénz átadásáról majd személyesen egyeztetünk. Az összegyűjtött pénzből pedig az anyaotthon kap működésükhöz fontos dolgokat.

És most következzék a recept, de most kivételesen senkit sem buzdítok arra, hogy készítse el, inkább licitáljatok, hogy segíteni tudjunk!

*Kívánság szerint szívesen elkészítem vegán változatban is!!!

Áfonyás-pisztáciás-marcipános stollenkoszorú

85 g mazsola

50 g aszalt áfonya (cranberry), durvára vágva (+ egy kevés a tetejére)

100 g kandírozott narancs-, és citromhéj, apróra vágva

50 g hámozott, sótlan pisztácia, durvára vágva (+ egy kevés a tetejére)

4 ek sötét rum

550 g liszt

2 zacskó száraz élesztő (7 g/zacskó)

50 g nádcukor

egy csipetnyi szerecsendió

egy (bio)citrom reszelt héja

85 g vaj

250 ml tej

1 tojás (+ 1 a tetejére)

100 g marcipán

a tetejére

citromlé, porcukor

Az apróra vágott pisztáciát, áfonyát, a kandírozott citrushéjakat és a mazsolát egy tálban összekevertem és meglocsoltam a rummal, majd hagytam, hogy jól beszívja.

A lisztet kelesztőtálba szitáltam, egy csipet sót beleszórtam, ment hozzá az élesztő, a szerecsendió, a cukor és a citromhéj, majd a vajat is hozzámorzsoltam a lisztes keverékhez. A tejet kicsit meglangyosítottam, a tojást beleütöttem, kicsit összekevertem, így öntöttem a száraz hozzávalókhoz. Alaposan megdagasztottam a tésztát – persze kicsi tejjel, liszttel lehet igazítani az állagán, ha nem tökéletes.

Letakarva kb. másfél óra alatt duplájára kelesztettem. A megkelt tésztát liszttel megszórt munkalapra borítottam és jól átgyúrtam. Kb. 17×37 cm nagyságú téglalpot formáztam belőle, és a rumban áztatott töltelék egyharmadát a tészta középső harmadára terítettem és a két szélét ráhajtottam. Így ismét kinyújtottam és a töltelék második harmada is rákerült, majd újabb hajtogatás és nyújtás után ment rá a maradék és ismételten hajtogattam, nyújtottam.

Végül a tésztából kb. 55×15 cm-es téglalapot formáltam. A marcipánból is egy akkora rudat csináltam, mint a tészta hosszanti oldala, és a közepére fektetve feltekertem, hogy a hajtogatott rész alulra kerüljön.

A henger két végét némi tojással megkenve összeragasztottam és sütőpapírral bélelt tepsibe fektettem. A koszorú közepére egy vízzel teli konzervesdobozt tettem, így egyrészt a párásítást is megoldottam, másrészt a formáját is jobban megtartja a tészta.

Letakarva megint egy jó órát kelesztettem, majd tojással lekenve ment a 190 ºC-ra előmelgített sütőbe. 30-35 perc alatt aranyszínűre sült.

Hűlés után még hátravolt a díszítés – a porcukrot kevés citromlével kikevertem és a kalácsra csurgattam, majd megszórtam a félretett pisztáciával és áfonyával.

2-3 napig friss, puha marad – hacsak előbb el nem fogy….

(a recept forrása: GoodFood 2008/december)

segitsuti_stollen_i

Csokoládé és karamell

chocolate_fudge

Időnként nem is kell látnom egy-egy süti képét, már a nevével is el lehet csábítani. Például ha azt látom, hogy egy süti nevében szerepel a “fudge” (ejtsd ‘fádzs‘) szó – az csak valami finom, karamelles dolgot jelenthet, úgyhogy egyből beindul a folyamat. Fakanalat és tálat ragadok, veszem elő a sötétbarna nádcukrot és már kezdem is a sütést. Ha ez még a ‘chocolate‘ szóval is kiegészül, akkor menthetetleül végem van.

Lehet, hogy ez annak az eredménye, hogy túl sokat olvastam Roald Dahl remek könyvét, a Charlie and the Chocolate factoryt? Mindenesetre addig is amíg végre ehetek egy Wonka’s whipple-scrumptious fudgemallow delight -ot (már kimondani is gyönyörűség), készült egy sima  chocolate-fudge,  amelyben a lágy sötétbarna nádcukor és a csokoládé mélyen telt édességét a narancsos krémsajt ellensúlyozta.

Csokoládés-narancsos karamellszelet

200 g étcsokoládé

200 g lágy, sötétbarna nádcukor (muscovado)

175 g vaj/növényi margarin

3 tojás

140 g liszt

1 vaníliarúd belseje

1 narancs reszelt héja

a tetejére

200 g Philadelphia krémsajt

50 g porcukor

vanília

kandírozott narancshéj (kávédarálón ledarálva)

A sütőt előmelegítettem 180 ºC-ra és sütőpapírral kibéleletem egy 23×23 cm-es tepsit.

A vajat, a cukrot és a csokoládét egy lábasba tettem és kis lángon összeolvasztottam. Félrerakva kicsit hűlni hagytam.

Közben szétválasztottam a tojásokat és a fehérjékből egy csipet sóval kemény habot vertem.

Az időközben kihűlt csokis masszához kevertem a tojássárgákat, a vaníliát, a lisztet és a narancshéjat. Végül óvatosan a habbá vert fehérjéket is beleforgattam.

A masszát a tepsibe simtottam és a sütőbe toltam , ahol 25 perig sült.

A krémsajtot kikevertem a többi hozzávalóval és a krémet a kihűlt, felszeletelt sütire nyomtam.

forrás: goodFood 2009/March