Francia kelkáposztás lepény

kaposztas_lepeny

Bármilyen hihetetlen, azért a sütiken és fagyikon kívül eszünk ám rendes ételeket is – mondjuk ebben a melegben csak nagyon alapjáraton működök, szempont, hogy minél egyszerűbb legyen és minél kevesebb időt kelljen a tűzhely mellett töltenem.

Ez a franciás káposztás lepény mindkét kritériumnak megfelel, olyan tipikusan teraszra-kiülős-hozzá-rozét-kortyolgatós étel. Még az alapvetően hús+köret párti Férjnek is nagyon ízlett és másnap némi camembert sajttal meggrillezve is isteni volt.

Kelkáposztás lepény (Galette au chou)

fél fej kelkáposzta, felcsíkozva

2 ek olívaolaj

200 g húsos füstölt szalonna, felkockázva

2 tojás

egy csokor újhagyma

3 gerezd fokhagyma

egy csokor petrezselyem, apróra vágva

só, bors

200 g liszt

200 ml tej

A sütőt 180 ºC-ra előmelegítettem.

A káposztát kevés víz felett kicsit megpároltam (tényleg csak kicsit, nehogy összeessen). A szalonnakockákat pici olajon ropogósra sütöttem. A kisült zsiradékkal kikentem egy magasabb falú piteformát.

A ropogós szalonnakockákat összekevertem a tojásokkal, az apróra vágott hagymákkal, a petrezselyemmel és a fűszerekkel. Végül a tejet és a lisztet is hozzáadva tésztaszerű masszát kaptam. Ennek a felét a formába kanalaztam, ment rá a párolt káposzta, majd a másik fél tészta a tetejére.

35 percig sült, amíg szép aranyszínű nem lett.

forrás: Joanne Harris – Francia konyha

Epres-fahéjas torta – nem hűt le, viszont finom

epres_sutemeny

Lassan lecseng az eperszezon, gondolom már mindenki alig várja, hogy jöjjön végre a málna,  a meggy, a barack. De addig is itt ez a jó kis epres recept – mandula helyett dióval, ami szerintem teljesen jól passzolt hozzá. Az eper mellé pedig még egy kis maradék mangó is került – kizárólag a lánykám kedvéért.

A recept a GoodFood 101 sorozatából a Csábító desszertek részből való. Szeretjük ezeket a kis könyveket, még sosem csalódtam egy receptben sem. Most volt egy pont, ahol elbiznytalanodtam, annyira sűrű volt a tészta, de végül teljesen jól elterült sütés közben.

Epres-fahéjas torta

150 g darált dió

150 g puha vaj/tejmentes biomargarin

150 g nádcukor

150 g liszt

2 kk sütőpor

1 tk őrölt fahéj

1 tojás

1 tojássárgája

300 g eper

150 g mangó

A sütőt előmelegítettem 180 ºC-ra és kibéleltem egy 22 cm-es tortaformát sütőpapírral.

Robotgéppel összedolgoztam a vajat, a cukrot,a darált diót, fahéjat, a tojást és a tojássárgát, majd a lisztet és a sütőport is hozzákevertem – egy elég sűrű tésztát kaptam, de ez ne ijesszen meg senkit.

A massza felét a tortaformába simítottam, rászórtam a gyümölcsöket, majd a maradék tésztát is rákentem.

Az előmelegített sütőbe tolva jó egy órát sütöttem.

Vaníliafagyival, görög joghurttal még fokozható az élvezet.

Végső győzelem a ribizlik felett

ribizli_fagyi

Ez készült még a maradék ribizliből – a tejbegrízes süti és a csiga mellett – és persze a legnagyobb sikert is ez aratta ebben a melegben. És hozzá kell tennem a legjobb állagú fagyi, amit valaha készítettem – főleg annak fényében, hogy csak cukorból, vízből és a gyümölcsből áll.

És itt muszáj lesz néhány szót ejtenem a fagyigépemről is. Olyan 3 éve egy DeLonghi márkájúval indultam, tette is a feladatát, de azért a sörbetek mindig eléggé jegesre fagytak a hűtőben. Így izgatottan próbáltam ki az új KitchenAid fagyigépemet, és meg kell mondjam, azért ez igenis tud valamit! Zongorázni lehet a különbséget a két gépben készült fagyi között. De leginkább a sörbetek között – ez nálunk igen gyakran készül a gyerekek tejérzékenysége miatt – ami valami olyan hihetetlen állagú lesz, hogy ha nem én csináltam volna, el sem hinném, hogy nincs benne valami tejszármazék. Ráadásul a mélyhűtőből kivéve azonnal adagolható, nem kell egyáltalán várni, hogy kiengedjen. Ez türelmetlen gyerekeknél külön előny.

Május óta folyamatosan a mélyhűtő egyik rekeszében trónol, s talán  beteges, de mindig van minimum 3-4 fajta fagyi is itthon. Nem mellékes, hogy a váratlan vendégeket is könnyű így elkápráztatni :-)

Ribizlisörbet

450 g ribizli

120 g nádcukor

1 dl a kandírozott meggy áztatólevéből

A ribizlit leszáraztam, megmostam és lecsepegtettem. Egy kevés vízzel lábosba téve felforraltam, és olyan 5 percig hagytam rotyogni, hogy a szemek szépen szétpattanjanak. Ezután átpaszíroztam és hozzákevertem a meggylét.

A cukorból 300 ml vízzel szirupot főztem. Beleöntöttem a ribizlipépet, az egészet felforraltam, majd le is vettem a tűzről.

Egy éjszakányi hűlés után mehetett a fagyigépbe.

Azóta málnasörbet is készült néhány adaggal (hogy a gyerekek ne a rozésat akarják mindig enni) az is hasonlóképpen jó állagú lett. A legutóbbi adagba egy maréknyi bazsalikom is került,  mit mondjak? mennyei…..

Zöldalma sörbet, ciderrel és rozmaringgal

almas_fagylalt

Ritkán veszek hiperekben gyümölcsöt, zöldséget.  Mondhatnám, hogy sose, ha nem lenne ez a kis gasztro-bűnöm. Imádom ugyanis a Granny Smith zöldalmát. És időként az egyik helyi nagyobb boltban igen olcsón (299/kg) adják, ráadásul állítólag magyar (hogy ezt elhiszem vagy sem, az már az én dolgom). Szóval ilyenkor heti 4-5 kiló is simán hazajön velem és persze el is fogy – a gyerekek is imádják.

Legutóbb sikerült megmentenem 4 darabot, hogy a már régóta bejelölt David Lebovitz receptet kipróbáljam. Az eredeti receptben csak cider van, a rozmaringot már én csempésztem bele, de annyira jó a két íz együtt, érdemes kipróbálni!

Zöldalma sörbet, ciderrel és rozmaringgal

4 zöldalma (Granny Smith)

500 ml cider (enyhén habzó almabor)

65 g nádcukor

150 ml víz

egy kevés citromlé

1-2 ágacska rozmaring

Az almákat negyedbe vágtam, a magházukat kiemeltem és hámozás nélkül (!) felkockáztam őket.

A cidert, a cukrot, és a vizet egy lábasba töltöttem és felforraltam. Hozzáadtam az almakockákat, kis lángra állítottam és letakartam. 5-6 perc főzés után beledobtam a rozmaringágacskákat és lekapcsoltam alatta a tüzet.

Miután szobahőmérsékletűre hűlt, kivettem belőle a rozmaringot, átpaszíroztam a gyümölcsöt, hozzáadtam a citromlevet és pár órára a hűtőbe tettem.

Ezután már csak a fagylaltgép gondjaira kellett bíznom a masszát.

Citromos hajtogatott sütemény

citromos_sutemeny_II

Az egyik gyerekem már túl van a kétnapos osztálykiránduláson (optimálisan hétfőn-kedden voltak) a másikét (Szentendrei-sziget, mezőgazdasági munka, biofarm, sátorozás,  ma reggeli indulás) szerencsére elhalasztották.

Anyai szívem kicsit megnyugodott, végre mindhárom csemete a szárnyaim alatt van (na jó, a legnagyobb már igencsak kilóg alóla) mit is tehettem volna mást, minthogy sütök nekik egy jó kis süteményt.

Különösképpen a formája nyerte el a tetszésemet, (bár nem teljesen sikeredett olyanra, mint az eredeti receptben) meg hogy olyan jó, téphető fazon. És frissen sülve az állaga is valami isteni, foszlós volt, a vaníliás, citromos illatáról már nem is beszélve. Közönségsiker volt, ismétlés várható.

Hajtogatott citromos sütemény

350 g liszt (+  a nyújtáshoz)

60 g cukor

1 csomag szárított élesztő

½ tk só

60 g vaj

fél bögre tej/víz

egy vaníliarúd belseje

2 tojás

A citromos töltelékhez

120 g cukor

egy (bio)citrom reszelt héja

3-4 ek vaj, olvasztva

a tetejére

100 g Philadelphia natúr krémsajt

4-5 ek porcukor

1 ek tej

1 ek citromlé

A tejet kicsit megmelegítettem és beleraktam a vajat, és a cukrot, hogy éppen csak elolvadjon. A lisztet, sót, élesztőt a dagasztógépem táljába mértem. Ráöntöttem a tejes keveréket, beleütöttem a tojást és fényes, homogén tésztává dagasztottam (azaz a gép, nem én :-)  )

Úgy egy órácskát kelni hagytam, majd alaposan lisztezett felületen jól átgyúrtam (a liszttel én elég bőven bántam mert igencsak lágy, ragacsos volt a tészta) és egy kb. 30×10 centis lappá nyújtottam. Rákentem a megolvasztott vajat és 5 egyforma széles csíkra vágtam hosszában.

Ezután az első csíkra rákentem a citromos cukor (ehhez csak egyszerűen összekevertem kicsit előre a cukrot és a citromhéjat, hogy kicsit összeálljon)negyedét, ráraktam a mellette lévő csíkot (vajas felével felfelé) és így tovább a többivel.

A végén így lett egy ötemeletes, kicsit dülöngélő falam. Ezt kb. hat részre vágtam (olyan szélességben, mint a kenyérformám) és vágott felükkel fölfelé (mindjuk maguktól is felborultak) a formába rakosgattam őket. Egy félórás pihenő után az előmelegített (175 ºC) sütőbe toltam és úgy 45-50 percig sütöttem.

A formában hagytam félig kihűlni, aztán tálra borítottam, a krémmel megkentem és még úgy langyosan szét is marcangoltuk a felét….

Mit mondjak, nagyon jólesett!

(update: a formázásról Jade nagyon hasznos fázisfotókat készített, így talán érthetőbb, még ha ő más számokkal is dolgozott :-) )

citromos_sutemeny

Vendégvárás – dióval, kéksajttal

sajt_toltott_keksz

Príma kis vendégváró falatok, a kekszek akár előre is lesüthetőek (de érdemes elzárni őket a család elől) a töltelék pedig variálható, akár kecskesajt, vagy zöldfűszerek is kerülhetnek bele.

Úgylátszik Dokival egyre jár az agyunk, nála is klassz kis előétel falatokat láttam a minap.

Diós-márványsajtos falatok

a kekszhez

150 g liszt

30 g (durvára) darált dió

egy csipetnyi cayenne bors

120 g kéksajt/márványsajt/Roquefort

120 g vaj

1 tojássárgája

40-50 szép fél dió

a töltelékhez

Philadelphia krémsajt

kéksajt

A lisztet, a darált diót és a cayenne borsot az aprítógépbe mértem, hozzáadtam a sajtot és a vajat és morzsásra dolgoztattam a géppel. Végül a tojássárgáját is hozzáütöttem és még néhány gombnyomással összekevertem. Akkor jó, ha egynemű tésztává áll össze.

Két réteg folpack között 2 cm vastag körré nyújtottam és a hűtőbe tettem pihenni. Legjobb, ha egy egész éjszakát ott tud tölteni, de végszükség esetén néhány óra is megteszi.

A pihenő leteltével  alaposan alálisztezett felületen egészen vékonyra nyújtottam a tésztát és kb. 3 cm átmérőjű köröket szaggattam ki belőle. Sütőpapírral kibélelt tepsibe sorakoztattam őket és minden másodiknak a tetejére nyomtam egy szép fél diót.

Egy kevés felvert tojással lekentem a diós tetejű kekszeket, majd előmelegített sütőbe toltam a tepsiket (180ºC) és 12-15 percig sütöttem. A kihűlt kekszeket Philadelphia krémsajt és kéksajt keverékével töltöttem meg.

forrás: GoodFood2008/május

marvanysajtos_keksz

Spárgafagyi-eper-menta

sparga_eper_menta

Nem is igazán fagyi ez, inkább parfé, hiszen a fagyigépemet be sem indítottam hozzá. Talán két éve találtam rá Macikonyha zseniális receptjére, amit azóta is rendszeresen elkészítek – néha csak amúgy mezítlábasan, mascarpone nélkül. A legutóbb még eper sem került bele, csak simán a karamellizált spárgát eszegettem, mikor felötlött bennem, hogy akár spárgából is lehetne fagylaltot csinálni (ha már ugye akár nyúlból is :-)  ). Erre mivel jött haza az uram Vácról, a Desszertszalonból? Nem, nem sütivel és fagyival, csak azzal, hogy spárgafagylaltot is látott.

Nincs új a nap alatt, de azért motoszkált a fejemben a dolog, végül a már bevált receptet alakítottam át. Előételnek és desszertnek is nagyon finom, de akár több fogás közti apró falatként is megállja a helyét egy-egy kis spárgaparfé-bonbon, némi eperöntettel és mentás mascarponéval

Spárgaparfé (12 db)

10-12 szál fehér spárga

2 nagy evőkanál mascarpone

egy nagy csipet só

1 ek nádcukor

kevés vaj

A spárgát megpucoltam és 2-3 centis darabokra vágtam. Egy serpenyőben megmelegítettem a vajat, rádobtam a spárgadarabokat, megszórtam a cukorral és a sóval és kis lángon aranybarnára karamellizáltam. Átpaszíroztam, összekevertem a mascarponéval, bonbon-készítő szilikonformába öntöttem – persze bármilyen szilikonos jégkockakészítő is megfelel a célnak – és a mélyhűtőben kifagyasztottam.

Epervelő

kb. 150-200 g eper

1-2 ek nádcukor

pár csepp citromlé

Az epret leturmixoltam a cukorral, szűrőn átszűrtem és a citromlével ízesítettem.

Mentás mascarpone

150 g mascarpone

egy marék menta

2-3 ek nádcukor

A megmosott mentaleveleket a cukorral aprítógépben összemixeltem – szép zöldes lesz – és a mascarponéval kikevertem.

Tálaláskor a tányérba először az epervelőt raktam, arra ültettem a spárgaparfékat, majd mellékanalaztam a mentás krémet.