Sós-vajkaramellás fagylalt

 

David Lebovitz azt állította a a blogján, hogy ez a karamellfagyi a világon a legjobb. És ki vagyok én, hogy ne higyjek neki, aki már oly sokszor bizonyított a konyhámban.

És persze már megint érdemes volt. Minden egyes falat egy élmény ebből a fagyiból. Tisztelettel megkérek mindenkit, hogy próbálja ki, mert nagyon-nagyon-nagyon jó.

Már az a tudat is boldogsággal tölt el, hogy lapul még egy fél doboz a mélyhűtőmben :-)

Sós-vajkaramellás fagylalt

a karamell-pralinéhoz (belekeverni)

100 g cukor (23 ft)

¾ tk jó minőségű tengeri só (fleur de sel, Maldon)

a fagyihoz:

500 ml zsíros tej (3,5%) (120 ft)

300 g cukor (70 ft)

60 g vaj (100 ft)

½ tk só

250 ml tejszín (Cserpes a legjobb) (300 ft )

5 tojássárgája (150 ft)

egy kevés vaníliaőrlemény

Mint az árakon is látszik, cirka 800 forintért miénk lehet a világ legjobb karamellfagyija – miért is vennénk dobozos boltit?????

Először is a belekeverendő karamellt késztítettem el. Ehhez a 100 g cukrot egy lábasba öntöttem és kis lángon melegíteni kezdtem. Nem nagyon piszkáltam, hagytam, hogy magától beinduljon a karamellizálódás. Közben kikészítettem magam mellé egy sütőpapírt, amit vékonyan lekentem valami semleges ízű olajjal

Amikor jónak ítéltem a karamellt – ez egy bizonyos lélektani pillanat, amikor még éppen nem égett oda – beleszórtam a sót és azon nyomban a sütőpapírra öntöttem, s próbáltam minél vékonyabb rétegben elteríteni.

Aztán ezt félre is tettem, amíg a fagyialapot elkészítettem.

Ehhez a 300 g cukrot egy edényben karamellizálni kezdtem. Megint megvártam azt a bizonyos pontot, lehúztam a tűzről, s gyorsan beleszórtam a sót és a vajat is hozzátettem. Közben persze vadul kevertem, s próbáltam elkerülni a forró cukordarabokat, amik kispricceltek.

Miután ezt nagyobb égési sérülések nélkül megúsztam, hozzáöntöttem a tejet és a tejszínt is. Ekkor kicsit ijesztően megkeményedik a karamell, de aggodalomra semmi ok, kis lángon szépen össze kell olvasztani az egészet. Eközben a tojások sárgáját a vaníliával enyhén felvertem. A meleg karamelles tejből egy keveset óvatosan ráöntöttem és alaposan elkevertem, majd hozzáöntöttem a többi folyadékhoz.

Visszatettem a tűzre és kis lángon sűrű krémet főztem belőle. Ennek semmi más trükkje nincsen, csak az, hogy ott kell álllni mellette és folyamatosan kevergetni. Nincs mese, ezt a 10 percet rá kell szánnunk – az eredmény viszont mindenért kárpótolni fog, ígérem :-)

Ha kellően besűrűsödött, átöntöttem egy hideg tálba, hogy mihamarabb kihűljön majd a hűtőben is töltött némi időt.

Végül a fagyigép gondjaira bíztam.

Az elején készített karamellt nagyon apró darabkákra tördeltem (mozsár, nyújtófa…) és a végén a majdnem kész fagyiba szórtam.

Más nem is volt hátra, csak hogy hátradőljek és élvezzem munkám gyümölcsét. Komolyan mondom, minden egyes falat belőle egy komplett ízorgia. egyszerűen tökéletes!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


*