Tudom, már sokszor mondtam hogy ez vagy az a legjobb, de mindig jön egy újabb – keksztéren nem vagyok túl hűségesnek mondható. Az utóbbi egy-két hónapban legtöbbször ezt a kekszet sütöttem (minimum ötször), és a gyerekeim egybehangzóan követelték, hogy ezután soha többé ne is csináljak másfajtát. Mellesleg – barátaim is bizonyíthatják – hajnal 3-kor is remek levezetése lehet egy bulinak….

Amellett hogy rém egyszerű összerakni, tej és tojásmentes, ráadásul a zabpehely, a teljes kiőrlésű liszt és a sötét nádcukor extra egészségessé teszi. Ugye? Na jó, a tizedéknél ez már nem kifogás, de hagyjuk.

És ha ez mind nem elég –  (állítólag) sokáig el is áll, hisz anno a háborúba induló ausztrál és új-zélandi katonáknak  csomagolták gondos hitveseik. Innen származik a neve is: Australian and New Zealand Army Corps (ANZAC).

Anzac keksz

50 g vaj/tejmentes margarin

1 ek Golden syrup

½ tk szódabikarbóna

50 g zabpehely

50 g kókuszreszelék

50 g teljeskiőrlésű liszt

25 g finomliszt

50 g nádcukor

1-2 ek forró víz

Na mondjuk én ennek a duplája alatt el sem kezdek sütni 

A vajat/margarint és a Golden Syrupot összemelegítettem, hogy folyékony legyen. A többi cuccot hozzáadtam, alaposan összedolgoztam, kevés vízzel lazítottam rajta. Nedves kézzel diónyi gombócokat formáztam, ellapítottam, tepsibe rakosgattam (sütőpapír!!) és 180ºC-on 14-15 percig sütöttem. (Ezt az adagot elsőre azthittem, hogy odaégettem, de igazából ez lett a legfinomabb!)