Még múlt héten keresett meg egy kedves hölgy, hogy szívesen adnának egy adag nyúlhúst kipróbálásra. Bevallom, nagyon megörültem, hiszen gyermekkoromban rendszeresen vágtak a nagyszüleim nyulat és sokszor került hétvégenként asztalra. (Sőt egyszer egy nyúlfarkat el is kuncsorogtam nagyapámtól – csak éppen kicsontozni felejtette el…. Egy idő múlva igen büdös volt a szobámban   )

Emlékszem a tesóm is rendszerint vadas nyulat rendelt a szülinapjára (persze tizenévesen az egész éjszakai bulizás után aztán volt, hogy nem evett az ünnepi ebédből, emlékszel, Tücs???) amit persze édesanyám istenien készített.

Egy ideje sajnos már nem jutottunk nyúlhúshoz – valahogy eszembe sem jutott, hogy bizonyára azt is lehet venni jobb henteseknél – így nagyon megörültem a lehetőségnek.

És előttem volt a nagy próbatéttel: olyan formában elkészíteni, hogy Férj is megegye – eddig ugyanis mereven elzárkózott a nyúlhús fogyasztása elől. Pedig – és lehet, hogy ezzel nem leszek túl népszerű – szerintem a nyúlhús kifejezetten finom. A csirkével ellentétben sokkal zamatosabb, szaftosabb és mint az a Gasztrabbit honlapon olvashatjuk, fehérjében gazdag és egészséges is.

Az egész nyúl darabolásánál jól jöttek a Csillagánizs Főzőiskola húsos estjénél tanultak (ott is szétbontottunk egy egészet) és végül az összes darab egy zöldséges, mustáros egytálételbe került. Az elején az összes húsdarabot jó alaposan átpirítottam, majd a zöldségekkel együtt a sütőben puhára pároltam – így nagyon klassz, szaftos maradt. És az uram is megette

Zöldséges, mustáros nyúl

1 egész nyúl

liszt

4-5 ek olaj

2 nagy póréhagyma

1 szál szárzeller, szeletelve

4 nagyobbacska sárgarépa, felkarikázva

3 gerezd fokhagyma, apróra vágva

só, bors

kakukkfű

rozmaring

1 szegfűszeg

2 ek zsálya

2 ek koriander mag

2,5 dl száraz fehérbor (nálam Szabó Gyula bácsi hegyaljai Furmintja)

5 dl alaplé

1-2 evőkanál Dijoni mustár

1 nagy köteg friss petrezselyem, apróra vágva

A nyúldarabokat szárazra törölgettem, sóval borssal megszórtam, majd lisztbe forgattam. Az olaj felét egy serpenyőben megmelegítettem (érdemes olyat használni, amit később a sütőbe is be tudunk tenni) és a húsdarabokat alaposan átpirítottam rajta.

A husit papírtörölközőre szedtem majd félretettem. A maradék olajat a serpenyőbe öntöttem, ment rá a hosszában kettészelt, majd félkarikákra vágott póréhagyma, a fokhagyma és a koriander. Kevergetve pár percig sütöttem, majd hozzáadtam a répát és a zellerszárat is. A zsályát is belekeverve jó alaposan összeforgattam.

A lángot nagyobbra véve hozzáöntöttem a bort, felkapargattam az esetlegesen leragadt darabkákat a serpenyő aljáról és a felére beforraltam a levet.

Végül a nyúldarabokat  és a többi fűszert is beletettem, az alaplével felöntöttem, letakartam és előmelegített (170 ºC) sütőbe toltam.

Nekem valamivel több mint egy óra kellett, hogy jó puha legyen a hús.

Ekkor a tűzhelyen még forraltam egyet (soknak találtam a levet), belekevertem a mustárt, megszórtam a petrezselyemmel és mehetett is az asztalra.

Jó szokásomhoz híven picit előfőzött, majd sütőben ropogósra sütött krumpli ment mellé (mit tegyek, ez az aktuális kedvenc).

Az ötletet innen merítettem.