Annyira járattam az agyam, hogy mit lehet az új kütyümön kipróbálni, hogy a legegyszerűbbet, legkézenfekvőbbet majdnem el is felejtettem. Hát persze hogy gőzgombócot kell csinálni!
Fel is hívtam anyukámat, megkérdeztem, ettem-e én már olyat. Kiderült, hogy a mi félig-meddig sváb családunkban (másik félig tót, harmadik félig palóc) bizony még sosem készült gőzgombóc. Illetve anyukám szerint egyszer ő csinált valami dobozosat – de ezt az információt meg sem hallottam.
Szóval mindjárt bele is vetettem magam a kutatómunkába, s végül Macikonyha receptje került ki nyertesen a versenyből. Az elkészítés roppant egyszerű – voltaképpen egy édes kelttészta – a pároló pedig teljesen alkalmas a gőzgombóc megfelelő állagának előállítására. Könnyű, foszlós gömböcöket kaptunk vacsorára – belül savanykás ribizlilekvárral, a tetején mákkal.
Gőzgombóc
500 g liszt
25 g friss élesztő
3 ek nádcukor
fél tk só
1 tojás
1 tojássárgája
2,5 dl (rizs)tej
2 ek vaj (+ a kikenéshez)
1 citrom reszelt héja
sűrű lekvár
mák, porcukor – a tálaláshoz
Az élesztőt elkevertem a tejjel és a cukorral, majd a többi alkotórészt hozzátéve lágy, fényes tésztát dagasztottam. Letakarva 1 órát kelesztettem.
Ekkor alaposan átgyúrtam és 8 egyenlő részre osztottam. Mindegyiket négyzetté lapogattam, egy-egy kanát sűrű lekvárt tettem a közepére, majd a tésztát alaposan összenyomkodva gombóccá formáltam. Lisztezett felületen, letakarva még egy félórát kelesztettem.
A pároló tetején lévő tálcát alaposan kivajaztam (különben odaragad), az aljába vizet öntöttem.
A megkelt gömböcöket négyesével a tálcára ültettem, letakartam a tetejével és 25 perc alatt 2 menetben készre gőzöltem.
Tálaláskor porcukros mákkal szórtam meg, de egy jó vaníliaszószt is elbír.
VitaCuisine hiányában egy lábossal, némi vízzel és egy párolóbetéttel is megoldható a gőzölés.
A Tefal és az Essence Főzőiskola támogatásával