Egy édes, egy sós: fűszeres diófélék

fuszeres_magok

Múltkoriban zaklatott  a Nagy valami fűszeres mogyoróval, ami állítólag nagyon finom. De mikor az orra alá dugtam az összetevőket leíró papírdarabot, mindjárt leolvadt az arcáról a mosoly. Abban viszont egyetértek, hogy időnként az embernek sürgősen valami sós rágcsát kell kerítenie, filmnézéshez, olvasáshoz vagy a netes barangoláshoz. Ehhez jó ötlet a fűszeres diófélék keveréke például – hihetetlen, mennyivel jobbak megpirítva – és jön még majd egy elképesztően egyszerű kréker is.

A fűszerezés persze szabadon változtatható, az enyémbe most rozmaring került – meglepő, mi? – mellé narancshéj és jófajta tengeri só. Nagygyerek tetszését is elnyerte, csak a diókat pöckölte módszeresen arrébb, amit viszont egyáltalán nem bántam, mert szerintem meg az volt a legfinomabb.

Fűszeres diófélék

5 bögrényi vegyes dióféle (nálam dió, törökmogyoró, kesudió és földimogyoró)

2 tk tengeri só (fleur de sel)

1 ek friss rozmaring, apróra vágva

2-3 ek olívaolaj

1 bionarancs reszelt héja

A dióféléket összekevertem, az olívával és a fűszerekkel alaposan összeforgattam, majd sütőpapíros tepsibe öntöttem.

Előmelegített sütőben 180ºC-on aranybarnára sütöttem.

Egyszerű, nem?