Sosem vágytam Amerikába. Még az első 10-ben sem szerepel. Ja, és utálok repülni. Nem igazán tudom megmagyarázni, én ilyen európai vagyok. De a New-Yorki BAKED kávézóért talán még ezt a félelmemet is leküzdeném. Az első könyvükről más sokat zengedeztem, sokakat meg is fertőztem, és persze sok süteményt el is készítettem belőle.

Kérdés sem volt, hogy a második könyvüket is be kell szereznem. Az ember persze mindig félve nyúl folytatásokhoz, második kötetetekhez, főleg ha az első olyan nagy hatással volt rá. De ezek a fiúk (meg a dizájnereik) nagyon tudnak valamit.

(kép forrása: http://the-dogs-breakfast.com/2010/10/31/baked-explorations/)

A Baked Explorations a hagyományos amerikai klasszikusokat veszi szép sorjában végig, olyan mintha a nagyi receptesfüzete lenne, csak éppen nem a lúdlábtorta meg a mézeskrémes receptje szerepel benne, hanem a Mississpi Mud Pie vagy a Monkey Bubble Bread. Mindez kiegészítve apró ötletekkel, családi sztorikkal.

Az első recept, amit kipróbáltam tulajdonképpen a kókuszgolyó amerikai változata. Amit még egy abszolút kezdő anyuka is félkézzel meg tud csinálni – és még a sütőt sem kell bekapcsolni hozzá. A gyerekbulik biztos sztárja lehet – erről gondoskodik a csoki és a mogyoróvaj (a szülőket meg megnyugtatja a zabpehely)

Mogyoróvajas-csokis sütés nélküli “keksz”

½ bögre tej

2 bögre nádcukor

¼bögre cukrozatlan, sötét kakaópor

110 g vaj

1 bögre mogyoróvaj

3 bögre zabpehely

Két nagyobb tálcára sütőpapírt terítettem.

Egy lábasban jól összekevertem a tejet, a vajat, a cukrot és a kakaót, majd melegíteni kezdtem. Amikor elkezdett forrni, abbahagytam a kevergetést és még másfél percig zavartalanul hagytam rotyogni.

Ezután levettem a tűzről és hozzákevertem a mogyoróvajat majd a zabpelyhet is. Teáskanállal azon melegében a sütőpapírra adagoltam (kicsit terül, hagyjunk közte helyet) majd hideg helyen hűlni hagytam.

Nálunk a hűtőben lakott, oda jártunk rá – de nem sokáig tartott ki