Időről időre szembejön velem angol nyelvű újságokban és blogokon a Graham cracker. Az amerikai egészség-mánia egyik korai hírnökét a 19. század elején alkotta meg egy bizonyos Sylvester Graham tiszteletes. Véleménye szerint – s ebben Dr. John Harvey Kellog (ismerős a név a cornflake dobozról?) is osztozott – az volt, hogy az egészségtelen nemi vágyat egészséges ételekkel kell megfékezni  🙂

Hát erről itt most nem fejtenék ki véleményt, ami tény,az az, hogy ugyan a gyártás kicsit macerás – jobb szeretem a gombócolós  kekszeket – de mindenképpen megéri, mert nagyon finom lesz. Állítólag cheesecake alapnak is megteszi, de nálunk persze azelőtt elfogyott, hogy ezt kipróbálhattam volna.

Viszont eszembe jutott egy jégkrém, amit régen sokat ettem – puncs és csokifagyi volt két réteg keksz között. Emlékszik erre valaki? Ehhez viszont remek alap lehetne…

200 g liszt

140 g Graham liszt

175 g sötétbarna nádcukor

1 tk szódabikarbóna

3/4 tk só

100 g sótlan vaj, hidegen

80 ml méz

5 ek tej

1 vaníliarúd belseje

Egy nagyobb tálban összekevertem a liszteket, a sót, a cukrot és a szódabikarbónát. Beleszórtam a felkockázott hideg vajat és gyors mozdulatokkal morzsásra dolgoztam.

Egy kisebb edénybe kimértem a mézet, a tejet és a vaníliát. Lassan ként a lisztes keverékhez öntöttem és a gép keverőlapátjával jól összedolgoztam. Elég ragacsos lett, de nem ijedtem meg, alaposan beliszteztem és két részre vágva, folpackba csomagolva a hűtőbe dugtam pihenni.

A pihenő után alaposan lisztezett felületen vékonyra nyújtotam, négyzeteket vágtam, megszurkáltam és előmelegített sütőben 180 ºC-on megsütöttem (14-06 perc)

A receptet itt találtam – csak a liszt arányán változtattam.