Nem csak a tavasz közeledte és a böjt miatt, de próbálok minél több zöldséget és minél kevesebb húst enni mostanában – nem is esik igazából nehezemre mondjuk. Ez a Buddha-tál dolog régóta izgatott, jópofa eufémizmus a rakjuk-össze- a-maradékokat-csinosan-egy-tálba egyszerűségére. Plusz hűtőürítésnek sem utolsó.
Most az alap karfiolrizs volt (szomorkodott még egy kis maradék a hűtő aljában), ehhez a felaprított zöldséget egy kis olívaolajon átpirítottam egy újhagymával és egy gerezd fokhagymával.
Kb. 1 dl kókusztejszínt összekevertem 2 ek szójaszósszal, 1 ek rizsecettel és egy tk reszelt gyömbérrel.
Az öntet felét összekevertem a “rizzsel”, ez az alap, innentől kezdve igazából tényleg mindenki a maga ízlése szerint intézheti – nálam most párolt fodroskel, avokádó, házi kimchi és egy kis retek mikrozöld került rá. A öntet másik felét közvetlenül evés előtt csorgattam rá.
Volt már pár kekszrecept a blogon és éreztem már sokszor, hogy na ez igazán tökéletes, de ez most mindent felülmúlt, és a kóstolók is elég nagy tetszésindexszel értékelték.
Két titkos hozzávaló kellett csupán hozzá – az egyik a barnított vaj, ami nem is annyira meglepő, sokan használják, csodálatos karamelles, rumos ízt ad a keksznek (vagy igazából bárminek). Mostanában “megsütök” időnként egy-egy nagyobb adag vajat, és befőttesüvegben mindig kéznél van hűtőben.
A másik hozzávaló kicsit meglepőbb – a kovászmaradék. Illetve ez sem annyira, hiszen lehet tenni voltaképpen bármibe, amibe folyadékot és lisztet raknánk alapból. Ne aggódjatok, egyáltalán nem lesz savanykás tőle a keksz.
Chocolate chip cookies – csokoládés keksz kovásszal és barnított vajjal
kb. 15 méretes darab
92 g barnított vaj (kb. 115 g sütés előtt) 190 g finomliszt 1/2 tk sütőpor 1/2 tk szódabikarbóna 1/2 tk só 200 g nádcukor 1 nagy tojássárgája 120 g kovászmaradék (100% hidratáltságú) vanília 225 g étcsokicsepp (vagy ugyanennyi étcsoki, felaprítva)
Barnított vaj: a nagyjából egyforma kis kockákra vágott vajat közepes lángon sütni kezdem (érdemes magassabb falú edényben, mert hajlamos fröcsögni és köpködni mindenfele!) folyamatosan felügyelve, kevergetve. Ilyenkor a víz elfő belőle, a fehérjék karamellizálódni kezdenek, és egyszerre csak isteni, karamelles, diós-rumos illata lesz. Na ekkor leszűröm egy üvegbe, hűlni hagyom, majd a hűtőben tárolom további felhasználásig. Ezt érdemes előre, akár nagyobb mennyiségben is elkészíteni.
Kimértem a lisztet, hozzákevertem a sütőport, szódabikarbónát, vaníliát, sót. A kihűlt vajat (kb 1 órával előtt kivettem a hűtőből szobahőmérsékletre) habosra kevertem a cukorral, hozzáadtam a tojássárgáját majd a kovászmaradékot is. A szárazanyagokat már fakanállal kevertem hozzá a csokival együtt.
Hűtőben pihentettem kb. 4 órát.
A tésztából kb 50 grammos golyókat gurigáztam és sütőlapos tepsire raktam. Egy nagy fekete tepsire kb 6-7 darabot érdemes maximum rakni, mert eléggé terül.
Ez a voltaképpen teljesen egyszerű egytálétel az egyik kedvencem a “főzzünk-gyorsan-valamit-és-ne-mirelitpizzát” kategóriából. Az alapja mindenképpen valami hüvelyes – csicseriborsó-bab-lencse – ezt nyugodtan énekelgethetjük is, miközben kavargatjuk, úgy még gyorsabban elkészül 😊
A legjobb egy kis fokhagymás olajjal átkent friss naan kenyérrel, de ha tartalmasabbra vágytok, nyugodtan főzzetek hozzá rizst
1 közepes fej hagyma felaprítva
3 gerezd fokhagyma, felaprítva
200 g vöröslencse
200 g mungóbab, 6-8 órára beáztatva
1 konzerv (400 g) darabolt paradicsom
1 kisebb darab gyömbér reszelve
Só, bors ízlés szerint
1,5 tk őrölt rómaikömény
1 tk őrölt koriander
3 tk garam masala fűszerkeverék
1,5 tk kurkuma
chili (ízlés szerint)
kb 1 l víz vagy zöldségalaplé
2 dl sűrű kókuszkrém vagy 4 dl kókusztej
Kevés olajon megpároltam/pirítottam a hagymát, fokhagymát. Ráreszeltem a gyömbért, megszórtam a fűszerekkel, kicsit kavargattam aztán belezuttyintottam a babot, lencsét, majd a vizet és a paradicsomlét is. Amikor megpuhult, összekevertem a kókuszkrémmel, ha túl sűrű, lehet lazítani, igazítani az ízeken.
Nagy kedvencem az ún “overnight” zabkása, amikor főzés helyett már előző nap bekeverem a zabpelyhet valamilyen folyadékkal (többnyire kókusztejjel), így reggel már nem kell szuttyogni vele, csak kikanalazni a kis üvegekből
Lehet aztán cifrázni kakaóval, gyümölcsökkel, mogyoróvajjal, magokkal, nagyjából mindet elbír. Most mézes-citromos maracuját kanalaztam a tetejére, egy kis napsütés a kinti szürkeségbe
Reggeli zabkása – este készítve 🙂
(kb. 2 közepes adag)
4 nagy evőkanálnyi aprószemű zabpehely
2 evőkanálnyi chia mag
2 dl kókusztejszín (Kara)
a tetejére: 3 maracuja beleseje, összekeverve 1 evőkanálnyi mézzel, 1 citrom(vagy lime) levével és egy kis vaníliával, plusz némi pirított kókuszchips
A kalács valamiért többnyire az ünnepekhez kötődik, pedig bármikor indokolt lehet egy szelet lekváros kaláccsal indítani a napot. Őszintén szólva én akkor szoktam sütni, mikor érzem már a családtagokon, hogy vágynának valami édességre, de nincs kedvem egy cukorbombát rájuk szabadítani. Szerencsére így még a gyereket is le lehet beszélni a bolti péksütemény vásárlásról.
Ez egy teljesen alaprecept, sima hármasfonással fonva és kenyérformában sütve – így egyszerűbben is szeletelhető.
Fonott kalács – 2 darabhoz
500 g liszt
250-260 ml tej
50 g puha vaj
75 g cukor
1 nagy csipet só
1 db tojás
15 g friss élesztő
(a lekenéshez + 1 tojás)
Az élesztőt kicsit felfuttattam a tejben, majd minden hozzávalót összeöntve lágy, fényes tésztát dagasztottam. Konyhapulton, letakarva kb másfél órát kelt. A tésztát lisztes felületen átgyúrtam és 6 egyforma részre osztottam, ezekből kis zsemléket formáztam, letakarva pihentettem 30 percet.
A golyókat rudakká sodortam – én ezt is szeretem két részletben csinálni, 5-10 perc pihenővel közte, jobban kezelhető úgy a tészta. 3-3 rudat összefontam és a sütőpapírral bélelt, szögletes kenyérformába tettem, ahol kb egy órát pihent még.
Tojással lekenve ment a 180 fokos sütőbe, spricceltem nekik vizet is és 35-40 percig sültek.
Süssetek édesburgonyát! Hozzátok be a kamrából a girbe-gurbe fura zöldséget és pucoljátok meg. Hámozás közben gondolkodjatok el rajta, miért ilyen brutál nehéz megfosztani a héjától, mitől lehet, hogy ennyire kemény ez a napsárga zöldség – s hogyan lehet az, hogy hő hatására meg pikk-pakk olyan puha lesz, hogy az istennek sem sikerül belőle ropogós krumplihasábokat sütni. Hőbörögjetek az élet logikátlan és igazságtalan mivoltán – ez megnyugtat.
Ezután egy jó éles szerszámmal gyaluljátok le a krumplikat vékony karikákra – de vigyázzatok a kezetekre, ez vega verzió lesz!
Az édesburgonya jó barátságban van a zsályával, szóval menjetek ki a kertbe, lélegezzetek mélyeket menetközben és a kiskertből szedjetek 8-10 levél zsályát. Kiskert hiányában kérjetek a szomszédtól, vagy vegyetek cserepeset. A szárított itt sajnos nem játszik, bármilyen kényelmesnek is tűnik. Végső esetben határozzátok el, hogy tavasszal mindenképpen ültettek zsályát és tegyétek el ezt a sütési projektet addigra.
A megszerzett zsályaleveleket mossátok le, simogassátok végig a puha, bársonyos levélkéket, elmerengve a cuki régi emléken, amikor a ma már lakli majdnemfelnőtt kamaszgyereked nyuszifülnek hívta ezeket az illatos kis növénykéket. Az édesburgonyaszeleteket rakosgassátok állítva szépen egymás mellé egy kerek/ovális tálba, néha stratégiailag elhelyezve egy-egy zsályalevelet, s közben dúdolgassátok a “Tele-kertem-zsályával-szerelemnek-lángjával” népdalt.
Daráljatok rá sót, borsot, majd a végén öntsétek nyakon az egészet sűrű kókusztejjel (vagy tejszínnel, ízlés szerint. Toljátok be az előmelegített sütőbe (180 fok) 30 percre, a végén lehet kicsit grillezni, úgy még jobb lesz.
Kapcsoljatok be egy jó filmet és kanalazzátok be a tálból az egészet. Opcionálisan lehet köretként is adni pl. kacsamellhez és megoszthatjátok a családtagjaitokkal is, ha eléggé szereteitek őket – vagy ők az édeburgonyát.
*elég sok Dragomán Györgyöt olvastam mostanában és elkapott a stílus. A recept maga Chili & Vaníla alapján készült.
Régóta sütök már babkát, de az utóbbi fél évben szerintem biztosan készült vagy 10-15 darab a konyhámban. Remek ajándék, mutatós, jól csomagolható és mivel a recept 2 darabra szól, akár az otthoniaknak is marad egy, így legalább nincs sírás, hogy nem jut süti.
A töltelék is klasszul variálható, nálunk a csokis és a fahéjas jött be leginkább, de lehet nutellával, gyümölcsökkel vagy diófélékkel is csicsázni.
A fahéjjal elég jól harmonizált a sötét, lágy nádcukor ami most belekerült – ha épp 18+ társaságba megy, még a cukorszirupot is fel lehet dobni némi rumma l;-)
Fahéjas babka:
530 g liszt
100 g cukor
2 tk porélesztő
3 tojás
125 ml hideg víz
150 g szobahőmérsékletű vaj
nagy csipet só
A hozzávalókból sima, kicsit lágyabb tésztát dagasztottam, majd egy éjszakára de legalább 4-5 órára a hűtőbe tettem.
Töltelék:
150 g vaj
100 g sötét, lágy nádcukor
1 ek fahéj.
Az összeállításhoz a tésztát kivettem a hűtőből, két részre osztottam, a felét kinyújtottam kb 40×25 centis téglalapra és megkentem a töltelék felével. A hosszabbik oldalánál fogva feltekertem és hosszában kettévágtam a hengert (érdemes beraki ekőtte kb 10 percre a mélyhűtőbem úgy tisztább lesz a vágás). A két csíkot a vágási felével felfelé nézve összefontam és a szögletes kenyérformába raktam.Megcsináltam ugyanezt a maradék tésztával és töltelékkel, majd kb 1 órát kelesztettem. 180 fokon, 35-40 percig sütöttem.
Közben kb 100ml vizet összeforraltam 6 ek nádcukorral.A sütőből kivett babkákat még forrón ezzel a sziruppal locsoltam meg, majd a formában hűlni hagytam. Ha már kihűlt, érdemes viszont rácsra rakni, mert hajlamos alul kicsit elázni
