Nem először készült el ez a tészta a Szakácsok Könyvéből. A rengeteg tojásnak, vajnak  és az élesztőnek köszönhetően ellépesztően jó az állaga, laza, levegős, csöppet sem száraz. A családnak egyedül az alacsony cukortartalom miatt volt kifogása – valóban nem az a tipikus kalács jelleg, még nekem is kíván némi lekvárt/mézet magára.

Kugflóf  helyett egyszemélyes papírformákba adagoltam a tésztát (annyira ragadt, hogy formázásra esély sem volt, a hűtéshez meg türelmetlen voltam) és a tetejét nádcukorral szórtam le.

Briós (6 darab)

250 g liszt

6 g friss élesztő (vagy 3 g szárított)

30 g cukor

3 tojás

1 csapott tk só

200 g (sótlan) vaj

A lisztet a dagasztógép táljába szórtam, rámorzsoltam az élesztőt és a cukrot, majd a tojásokat egyesével hozzáütve dagasztani kezdtem. Mikor kezdett elválni az edény falától, hozzáadtam a vajat és a sót és alaposan beledolgoztattam a géppel – ez olyan 10-12 perc volt, ennyi idő alatt vált szép fényessé és kezdett elválni az edény falától.

Letakarva meleg helyen kelni hagytam 2-3 órát.

Lisztezett kézzel öklömnyi darabokat szaggattam a tésztából és a papírformákba helyeztem őket (a tészta állaga miatt szerintem muszáj valamiféle formában sütni), majd még egy szűk órát kelni hagytam. A tetejét sütés előtt leszórtam nádcukorral.

(ha esetleg valaki formázni szeretné, rakja be kicsit pihenni a hűtőbe)

180 ºC-ra előmelegített sütőben olyan 30 perc alatt sült szép aranybarnára.